Tudomány

Sztálintól kapott autonómiát Székelyföld

Bihari Dániel
Bihari Dániel

újságíró. 2014. 10. 30. 16:33

Rákosiék a román kommunisták belátására bízták az erdélyi magyarok sorsát, egy kevés és rövid ideig tartó autonómiát csak Sztálin parancsára élvezhettek.

Korábban a témában:

A székelyég még Árpád-házi királyainktól kapott széles körű kiváltságokat a keleti határ védelméért cserébe. Gyakorlatilag teljes adómentességet és belső autonómiát élveztek, területükön vármegyéket sem alakítottak ki. Az egymást követő uralkodók az évszázadok során megnyirbálták, vagy olykor figyelmen kívül hagyták a székely szabadságot, de eltörlése fel sem merült.

Revizionista összeesküvés

A Habsburg uralom beköszöntével Székelyföld kezdte elveszíteni kiváltságait, a polgári Magyarországon már nem volt helye hasonló különállásnak: a székelyeket három és fél vármegyébe tagolták be. Trianon után sorra születtek Erdély és a Székelyföld autonómiájáról szóló tervek, ám Bukarestben ezeket meg sem hallották. A változás hirtelen és váratlanul jött 1952-ben, a magyar-román viszony mélypontján – írja a Múlt-kor.hu-n Csernus Szilveszter.

Az erdélyi és anyaországi magyarok kapcsolat megszűnt, a két ország állampártja között befagyott a párbeszéd. Romániában letartóztatási hullám és koncepciós perek indultak a magyar értelmiség megfélemlítésére, bármiféle autonómia említése revizionista összeesküvésnek számított.

Tüntetés a székely autonómiáért Marosvásárhelyen (MTI)

Magyar tartomány szovjet nyomásra

Egy közigazgatási reformmal 1950-ben Románia szétdarabolta a magyar tömböket, de az 1952-es sztálinista alkotmány új közigazgatást vezetett be, és ebben jelent meg szovjet nyomásra a Magyar Autonóm Tartomány. A 13 500 km²-nyi tartomány székhelye Marosvásárhely volt, kötelezőek voltak rá az állam központi rendelkezései, szabályzatát a bukaresti Nagy Nemzetgyűlés jóváhagyásával léptethette hatályba.

Az autonóm terület 740 ezer lakosának 73 százaléka volt „székelymagyar”, azaz Románia 13,6 milliós lakosságának 5,4 százaléka, a másfélmilliós magyarságának pedig több mint egyharmada került a MAT-ba. A tartomány megkapta a (kétnyelvű) jogszabályalkotás jogát, amelyek természetesen nem lehettek ellentétben a törvényekkel, kormányrendeletekkel. Sőt, kisebb területi szervei a magyar nyelvet kizárólagosan használhatták, az igazságszolgáltatás és az oktatás hivatalnokai a helybéliek közül kerültek ki.

Az önigazgatást jelentő autonómia is csak kulturális és oktatásügyi téren valósult meg igazán – ennek ellenére a székelyek többségét önálló területi egységbe tömörítő, kulturális és nyelvi jogaikat is biztosító tartomány mindenképp erősítette azonosságtudatuk fennmaradását. Nagy volt az öröm, sokan magyar kokárdát tűztek ki az ünnepségek alatt, és továbbá jelentések érkeztek arról, hogy a románok közül sokan elvándoroltak az „újdonsült magyar uralom” elől.

Ceauşescu megszüntette

De a székely autonómiáért cserébe nagy árat fizetett nemcsak a maradék romániai magyar, de sok más nemzeti kisebbség is. A propagandaértékkel, kirakatjelleggel is rendelkező MAT létrehozását követően, 1953 januárjában ugyanis Ghiorghiu-Dej pártvezető kijelentette: a nemzetiségi kérdést megoldották Romániában. Rákosi 1955-ben Bukarestben helyeselte a „lenini szellemű” román nemzetiségi politikát, a romániai magyaroknak pedig azt üzente, hogy „a szocialista haza felvirágoztatásán a románokkal vállvetve minden erővel dolgozzanak”.

A romániai magyar autonómia – átalakítások, a magyarság arányának további csökkentése után – végül mindössze 16 évet élt meg. Ceauşescu főtitkársága alatt a Nagy Nemzetgyűlés az 1968. évi első törvénnyel megszüntette a magyar autonóm tartományt, máig nyitva hagyva a romániai magyar, köztük a székely autonómia kérdését.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.