Tudomány

“Átadom a szent hamvakat”

Magyarország történetének egyik legnagyobb szabású rendezvénysorozata volt II. Rákóczi Ferenc és "bujdosótársai" földi maradványainak hazatérése.

Korábban a témában:

Érthető módon a Habsburgoknak soha nem volt szívügyük magyar királyok, politikusok emlékének ápolása. Sőt. Hiába volt a nagy békülés, a kiegyezés, Ferenc József is úgy gondolta jobb, ha nem épül kultusz a rebellis ősök köré. Ezért is volt óriási jelentősége, amikor 1906. október 27-én II. Rákóczi Ferenc vezérlő fejedelem földi maradványai végre magyar földre “léptek”.

Rákóczi, Zrínyi, Thökly

A fejedelem hosszú száműzetés után 1735. április 8-án hunyt el Rodostón, Zrínyi Ilona mellé temették Isztambulban. Nyughelye nem merült feledésbe, de zarándokhellyé sem vált. Kultusza a reformkorban bontakozott ki, egyre gyakrabban merült fel hamvainak hazahozatala és újratemetése. Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc leverése után erről persze szó sem lehetett, de az 1860-as években, főleg Thaly Kálmán író-költő tevékenységének köszönhetően ismét széles körű igénnyé vált – írja a Múlt-kor.hu.

A Rákóczi-szabadságharc 1903. évi bicentenáriumát már országszerte megünnepelték, ami már a rehabilitáció és a hamvak hazahozatalának előjele volt. Az események motorja természetesen nem Ferenc József volt, ám felismerte: a terv politikai kockázattal egyáltalán nem jár, viszont népszerűsége tovább nőhet általa. Rákóczi személyében nem látott ellenfelet, ezért újratemetése hivatalos szintre emelkedhetett. 1904 júniusában arról is döntést hoztak, hogy a fejedelmen kívül hazahozzák Zrínyi Ilona, Rákóczi József, Bercsényi Miklós tábornagy, gróf Esterházy Antal tábornok, Sibrik Miklós udvarmester, és Thököly Imre fejedelem maradványait is.


Rákóczi-kripta a kassai dómban (Wikipedia)

Magyar földben

Egy belpolitikai válságnak köszönhetően csak 1906 őszén indulhatott Isztambulba a magyar küldöttség. Október 20-án az országgyűlés eltörölte a Rákóczit és a szabadságharcot megbélyegző 1715-ös határozatot, és megszavazta az újratemetésről és a felállítandó síremlék költségeiről rendelkező törvényt. Az ereklyék végül 1906. október 27-én Orsovánál érkeztek magyar földre: “Átadom a szent hamvakat a magyar kormánynak” – mondta ünnepélyesen a küldöttséget vezető Thaly Kálmán.

A hamvakat szállító vonatot a határtól a fővárosig mindenhol ünneplő tömeg fogadta. Október 28-án reggel fél kilencre ért be a vonat a Keleti pályaudvarra, ahol Bárczy István főpolgármester mondott ünnepi beszédet. A koporsók gyászhintókra kerültek, majd a díszmagyarba öltözött előkelőségek és a Rákóczi-kort megjelenítő díszmenet a Kerepesi úton és a Károly körúton át a Deák térre vonult. Ezt követően Rákóczit és társait a Szent István Bazilikában, Thökölyt pedig a Deák téri evangélikus templomban ravatalozták fel, mindkét templomban gyászmisét celebráltak.

Október 29-én reggelre ért a különvonat a Felvidékre; Rákóczi, Bercsényi és a többiek temetése még aznap lezajlott a kassai dómban, másnap Thökölyt is végső nyugalomra helyezték a késmárki új evangélikus templomban. Méreteiben Rákóczi és társai fővárosi gyászmenete csak a Kossuth-temetéshez és az 1896-os millenniumi díszmenethez fogható. Az pedig már igazán a sors kegyetlen fintora, hogy a bujdosók csupán 13 évig nyugodhattak magyar földben.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha elkészül a koronavírus-vakcina, csak akkor jön majd a neheze

Néhány hónap múlva forgalomba kerülhetnek az első koronavírus-vakcinák, de azokat el is kell juttatni az emberekhez. A feladat összetett, és egyelőre az is kérdés, mennyit tudnak majd rövid idő alatt gyártani az oltóanyagból. Meg persze az is, hogy kinek jut belőle.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.