A szélsőségesen oxigénhiányos területek mértéke 1898 és 2012 között ötezerről hatvanezer négyzetkilométerre növekedett – adta hírül Jacob Carstensen, a dán Aarhus Egyetem munkatársa és dán-svéd kutatócsapata a Proceedings című szaklapban.
2 fokkal emelkedett a víz hőmérséklete
A jelenség oka a víz felmelegedése és elsősorban a mezőgazdaságban használt tápanyagok vízbe jutása.
A kutatók a dán Bornholm szigettől északra és a svéd Gotland sziget körüli területen vizsgálták, hogyan változott a hőmérséklet, a sótartalom és az oxigén mértéke az elmúlt 115 évben.
Megállapították, hogy mindkét régióban két Celsius fokkal növekedett a víz hőmérséklete, aminek következményei vannak az oxigéntartalomra is: minél melegebb a víz, annál kevesebb oxigén képes oldódni benne.
Még súlyosabb terhet jelentenek a mezőgazdaságból származó tápanyagok, amelyek a folyók révén jutnak a Balti-tengerbe. Ezek támogatják az oxigént felhasználó cianobaktériumok szaporodását.
A szakértők szerint a Balti-tenger a világ legnagyobb, emberi tevékenység miatt kialakult, oxigénhiányos területe.
Átmenetileg javult a helyzet
A vizsgált terület meglepően jó állapotban volt 1993-ban: az úgynevezett halálzóna területe az 1931-es méretre zsugorodott. Akkor úgy tűnt, hogy a Balti-tenger állapota feljavult, a tanulmány szerint azonban ennek hátterében egy viszonylag ritka jelenség állt. 1982 és 1993 között több víz áramlott a Balti-tengerből az Északi-tengerbe, mint fordítva. A Balti-tenger sótartalma csökkent, az Északi-tenger ugyanis több sót tartalmaz. A több, illetve kevesebb sót tartalmazó vízrétegek áteresztőbbekké váltak, a mélytengeri és felsőbb vízrétegek cserélődése erőteljesebbé vált, ezáltal több oxigén jutott a mélyebben lévő régiókba.
1993 óta ismét kiterjedtebbekké váltak az oxigénszegény területek, és mára nagyobbak lettek, mint valaha. A halaknak és a tengeri állatoknak ezáltal csökkent az élettere.
A tudósok szerint egyetlen lehetőség van a Balti-tenger egészségének visszaállítására: csökkenteni kell a trágyázást a szántóföldeken.
