Tudomány

Durván nőtt a halálzóna a Balti-tengeren

Az oxigénben szegény terület több mint tizenkétszeresére nőtt 115 év alatt. A jelenséget a víz felmelegedése és a mezőgazdaságban használt anyagok vízbe jutása okozhatja.

A szélsőségesen oxigénhiányos területek mértéke 1898 és 2012 között ötezerről hatvanezer négyzetkilométerre növekedett – adta hírül Jacob Carstensen, a dán Aarhus Egyetem munkatársa és dán-svéd kutatócsapata a Proceedings című szaklapban.

2 fokkal emelkedett a víz hőmérséklete

A jelenség oka a víz felmelegedése és elsősorban a mezőgazdaságban használt tápanyagok vízbe jutása.

A kutatók a dán Bornholm szigettől északra és a svéd Gotland sziget körüli területen vizsgálták, hogyan változott a hőmérséklet, a sótartalom és az oxigén mértéke az elmúlt 115 évben.

Megállapították, hogy mindkét régióban két Celsius fokkal növekedett a víz hőmérséklete, aminek következményei vannak az oxigéntartalomra is: minél melegebb a víz, annál kevesebb oxigén képes oldódni benne.

Még súlyosabb terhet jelentenek a mezőgazdaságból származó tápanyagok, amelyek a folyók révén jutnak a Balti-tengerbe. Ezek támogatják az oxigént felhasználó cianobaktériumok szaporodását.

A szakértők szerint a Balti-tenger a világ legnagyobb, emberi tevékenység miatt kialakult, oxigénhiányos területe.

Átmenetileg javult a helyzet

A vizsgált terület meglepően jó állapotban volt 1993-ban: az úgynevezett halálzóna területe az 1931-es méretre zsugorodott. Akkor úgy tűnt, hogy a Balti-tenger állapota feljavult, a tanulmány szerint azonban ennek hátterében egy viszonylag ritka jelenség állt. 1982 és 1993 között több víz áramlott a Balti-tengerből az Északi-tengerbe, mint fordítva. A Balti-tenger sótartalma csökkent, az Északi-tenger ugyanis több sót tartalmaz. A több, illetve kevesebb sót tartalmazó vízrétegek áteresztőbbekké váltak, a mélytengeri és felsőbb vízrétegek cserélődése erőteljesebbé vált, ezáltal több oxigén jutott a mélyebben lévő régiókba.

1993 óta ismét kiterjedtebbekké váltak az oxigénszegény területek, és mára nagyobbak lettek, mint valaha. A halaknak és a tengeri állatoknak ezáltal csökkent az élettere.

A tudósok szerint egyetlen lehetőség van a Balti-tenger egészségének visszaállítására: csökkenteni kell a trágyázást a szántóföldeken.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.