A rómaiak által Augusta Praetoria Salassorumnak nevezett városkát i. e. 25-ben alapították, miután a legionáriusok elfoglalták a területet egy titokzatos kelta néptől, amelyre a település nevének utolsó tagja is utal. A város tornyainál végzett munkálatok következtében bukkant a felszínre az eddig másfél méter mélyen, a sárban pihenő faragás, amely eredetileg kiállt a földből, ám valószínűleg a kora középkorban belepte a sáros hordalék – írja a Múlt-kor.hu.
A lelet két oldalán is találtak a faragványokat, amelyek a falloszok mellett ekét, ásót és egy kevésbé kivehető alakzatot (talán a Bak csillagképre utaló figurát) jelenítenek meg. Az eke és az ásó nyíltan az úgynevezett „sulcus primigenius”-ra utal, amely szakrális szertartás során a jövendő város határait jelölték ki. A péniszistenként is hívott Priapuszhoz kapcsolódva a gonosz erőktől való védelmet biztosító falloszok segítségével a bajokat akarták a településtől távol tartani. A leletről ide kattintva talál fotót a Discovery.com oldalon.
A fallosz mutat irányt
A sáros talaj nem csupán a felületi sérülésektől óvta meg a követ, hanem a későbbi cenzúrától is, hiszen a középkor folyamán számos obszcén pogány jelképnek tekintett fallikus szimbólumot „leradíroztak” a műalkotásokról. A falloszok elhelyezkedése nem véletlen: délkeleti irányba mutatnak, ahol a Nap a téli hónapokban kibukkan a hegyek mögül.
Az elemzések során kiderült, hogy a faragványokon kívül az egész város elhelyezkedése és ősi épületeinek iránya is e felé a pont felé mutat, ezért a kutatók megkockáztatták azt a feltevést, hogy alapítási ideje is december 23-a, a kétezer évvel ezelőtti napforduló napja lehetett – olvasható a történelmi portálon.
Phalloszkultusz a görögöknél
Nemiség területén egyébként az ókori ember összehasonlíthatatlanul szabadabb volt, mint az utána következő századokban élők. Az antikvitásban a merev tagú férfi bemutatása nem esett tilalom alá, sőt előszeretettel ábrázolták a péniszt akkor is, amikor az nem az ember vagy valamilyen mesés alak testrészeként, hanem önálló tárgyként jelent meg – írja a Rubicon.hu. Aki a görögség egyik legnevesebb szentélyét meglátogatja Délosz szigetén, az meghökkentő látványban részesül. A kikötőtől Apollón templomához vezető utat hatalmas méretű hímvesszők szegélyezik.
Athénban minden kapuhoz tartozott egy olyan oszlop, amelynek közepén egy phallosz díszelgett, a tetején pedig Hermész isten feje volt látható. A régebbi időkben a phalloszjelmezbe öltözött emberek felvonulása a Dionüszosz ünnep egyik lényeges eseménye volt. A vázaképek gyakran ábrázolnak ruhátlan vagy ruhájukat kacér mozdulattal felemelő, lenge öltözetű hölgyeket, amint egy embermagasságú phalloszt állnak körül: állítgatják, simogatják, babusgatják a szent szimbólumot, és erotikus táncot lejtenek a tiszteletére. Jogosan beszélhetünk tehát phalloszkultuszról a görögöknél – állapítja meg a Rubicon.hu cikke.
