A szuperföld elnevezés ez esetben nem újságírói túlzás. A Naprendszeren kívül keringő, úgynevezett exobolygókról van szó. A szuperföld tömege és sugara nagyobb Földünkénél, de nem éri el a Naprendszer ismert gázóriásainak méreteit. Egyelőre még nem tudni, hogy ezek a “földszerű” bolygókat kőzet, vagy gáz alkotja-e.
Egy japán tudósokból álló csoport most a Gliese 1214b (vagy GJ 1214b) katalógusjelű bolygó légkörének összetételét vizsgálta. E szuperföld átmérője 2,7-szerese Földünkének. Viszonylag közel is van, legalábbis csillagászati léptékben: 40 fényévnyire kering tőlünk a Kígyótartó csillagképben.
A csillagászok azt vizsgálták, hogy a bolygó légkörében hidrogén vagy víz fordul-e elő nagy mennyiségben. A jelenleg elfogadott elmélet szerint ugyanis a bolygó egy újonnan alakult csillagot körülvevő gáz- és porfelhőből, vagyis a protoplanetáris korongból alakul ki. Ennek egyik fő összetevője a hidrogén. Víz is bőségesen megtalálható benne, ám jég formájában, a csillagtól távol eső régióban, az úgynevezett hóhatáron túl.
A légkör összetételének megállapítása tehát fontos nyom arra vonatkozóan, hogy a bolygó hol alakult ki és hogyan foglalta el jelenlegi helyét. Gliese 1214b esetében korábbi és a jelen kutatás eredményei alapján a csillagászok úgy vélik: légkörében a víz dominál. Ebből adódóan tehát csillagától messze, a hóhatáron kívül keletkezett, ám később nagyon is közel került hozzá: manapság alig másfél földi nap alatt kerüli meg a csillagot.
