Immáron majdnem 80 igazolt exobolygóról tudunk, a Kepler űrteleszkóp megfigyelései között pedig találni legalább 250 jelöltet, melynek valódisága még bizonyításra vár. S bár ez nem tűnik soknak, a lista csak szűkül, ha a kritériumok közé felvesszük a központi csillagtól való, a – miénkhez hasonló – élet megjelenéséhez szükséges távolságot.
Variációk egy témára.
A lakható exobolygók katalógusa (Habitable Exoplanets Catalog) persze nem csupán az elhelyezkedést vizsgálja – ahhoz, hogy egy planéta felkerüljön erre a listára, el kell érjen egy bizonyos pontszámot a „földhasonlósági” teszten (Earth Similarity Index).
Jelen ismereteink alapján a csillagászok úgy döntöttek, hogy hét olyan világ van, amely nagy valószínűséggel képes az emberi élet fenntartására – és további 27 Kepler-jelölt várja a részletesebb vizsgálatot. A listán szerepel a Gliese 581g, a Gliese 667c, a Gliese 163c, a HD 40307g, a HD85512b és a Kepler-22b.
Mivel az előbbi felsorolás minden tagja úgynevezett szuperföld, a katalógus összeállítói abban reménykednek, hogy hamarosan lakható exoholdat, esetleg a Föld (méret és tömeg szerinti) másolatát sikerül felfedezni.
