A jelenleg elfogadott feltételezések szerint a világegyetem 13,7 milliárd éve keletkezett. Az ősrobbanás után körülbelül 380 ezer évvel a főleg protonokból és elektronokból álló forró plazma semleges hidrogénatomokká állt össze – ez volt a “kozmikus sötétség” kora, mikor még egyetlen csillag sem létezett.
A folyamatosan táguló univerzumban a semleges gáz hőmérséklete folyamatosan hűlt, ám sűrűsége változó volt, helyenként “összecsomósodott” – további 200-500 millió évre volt szükség, hogy ezeket a csomókat saját gravitációjuk összehúzza és megszülessenek az első csillagok és galaxisok.
Ennek fényében a már tavaly felfedezett, GN-108036 katalógusjelű galaxis is a legősibbek közé tartozik, azonban az SXDF-NB1006-2 nagyjából 10 millió évvel öregebb lehet.
(Fotó: NAOJ)
A japán kutatók Sibuja Takatosi vezetésével a hawaii Mauna Kea vulkánon üzemelő Subaru- és a Keck-teleszkópok segítségével figyeltek meg igen távoli és halovány galaxisokat. Olyan galaxisokat kerestek, amelyek vöröseltolódása 7-nél nagyobb volt – minél nagyobb a vöröeltolódás, annál távolabb van és idősebb a megfigyelt objektum. Az SXDF-NB1006-2 esetében a vöröseltolódás megközelítette a 7,3-as értéket.
A japán kutatók hangsúlyozták: ezek a megfigyelések segítenek megérteni a korai univerzum “sötét korszakának” a természetét és azt a folyamatot, amelynek végeredményeként megszületett a csillagok első nemzedéke.
