A Marsról készült ásványi térképészeti adatok, valamint a NASA szondák további adatai azt sugallják, hogy a vörös bolygón felszíni víz csak nagyon rövid ideig létezhetett. Több százmillió évvel ezelőtt a marsi légkör megváltozott, ha volt is a Marson ekkor élet, védettebb területekre szorult.
2005-ben a bolygón agyagásványok jelenlétére utaló nyomokat talált az OMEGA spektrométer és az Európai Űrügynökség Mars Express szondája. Az agyag azt jelzi, hogy a Marson valamikor nedves és meleg klíma uralkodhatott. A bolygón vastagabb volt a légkör, ami teljesen elveszett.
John Mustard a Brown Egyetem professzora a Nature folyóiratban megjelent legújabb Marsról szóló tanulmány szerzője szerint a marsi agyagásványok arra utalnak, hogy sekély felszín alatti víz vonta be az egész bolygót, a talaj fölé ebből a vízből csak korlátozott helyeken és kevés juthatott.
“Amennyiben még lehet élet a Marson, kilátásai igen rosszak, de legalább tudjuk milyen környezetben érdemes keresni.” – állítja Bethany Ehlmann a Kaliforniai Technológiai Intézet adjunktusa. “A legstabilabb marsi élőhelyek hosszú ideje a felszín alatt létezhetnek, a föld geotermikusan aktív ökoszisztémáihoz hasonlóan.”
Az elmúlt öt esztendőben több ezer többségében vas- és magnéziumtartalmú agyagásvány lelőhelyet azonosítottak a Marson, ezt azt jelenti, hogy ezeken a helyeken érdemes kutatni a marsi életet.
Az új Marsról szóló tanulmány azzal is foglalkozik, hogy a bolygón prehnitet is kimutattak. Ez az anyag általában 200 °C fokos hőmérsékleten jellemzően föld alatti hidrotermális környezetben keletkezik. Ez a tény is azt igazolja, hogy érdemes lenne a felszín alá nézni a vörös bolygón.
A NASA Science Laboratory küldetése során a jövő marsroverével a Curiosityvel a Gale-kráterben fog landolni. A helyszínen az említett agyagásványok és szulfátok után fog kutatni. A NASA 2013-ban további légkörkutató missziót indít a vörös bolygóra.
