Az Arkansas-i Egyetem paleontológusai lehetőséget kaptak arra, hogy egy magánterületen felfedezett, fosszilizálódott dinoszaurusz-lábnyomok sokaságát tanulmányozzák.
Az egyik lábnyomegyüttes nagy valószínűséggel egy nagytestű húsevőtől, a valaha volt egyik legnagyobb theropoda – szörnylábú – dinoszaurusztól, az Acrocanthosaurus atokensistől származik. Egy-egy lábnyom hossza eléri a 60 centimétert, szélessége pedig meghaladja a 30 centimétert.
Az Acrocanthosaurus atokensisé mellett a térségben szauropodák – hosszú nyakú, nagytestű növényevő dinoszauruszok – lábnyomait is felfedeztek.
A lábnyomokat megőrző kőzetek alapján a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a térségben olyan éghajlat uralkodhatott, mint napjainkban a Perzsa-öböl környékén.
Magas volt a hőmérséklet, a sekély víznek pedig igen magas volt a sótartalma. Igen kedvezőtlen környezeti viszonyok uralkodtak, de az állatok mégis nagy létszámban éltek itt.
A kutatók a leletek alapján ki tudják számítani a lehulló csapadék és az elpárolgott víz mennyiségét a térségben. Az ilyen helyszínek segítségével nemcsak a múltbéli klímáról tudhatnak meg többet, hanem a jövőbeli éghajlatváltozásokra is következtethetnek.
Az Acrocanthosaurus atokensis – magas tüskéjű gyík – két lábon járó húsevő volt.
Ahogy a neve is jelzi, leginkább a csigolyáin elhelyezkedő hosszú nyúlványokról ismert, amelyek nagy valószínűséggel egy, az állat nyaka, háta és csípője felett elhelyezkedő izomredőt tartottak.
Az egyik legnagyobb theropoda volt, a kréta időszakban a mai Észak-Amerika területén élt. Testhossza elérte a 12 métert, tömegét pedig körülbelül 5750-7250 kilogrammra becsülik. Koponyája hossza 1,3 méter körüli lehetett.
