Tudomány

Ilyen a legnagyobb sárkánygyík állkapcsa

24.hu
24.hu

2011. 10. 04. 15:00

A legkorábbi repülő hüllők méreteiről árulkodik egy újrafelfedezett csontmaradvány.

Korábban a témában:

215 millió évvel ezelőtt az alsó képen látható, mára már a felismerhetetlenségig eltorzult “maradvány” egykor repülő dinoszaurusz csőrszerű állkapocsdarabja lehetett.

A Londoni Természettudományi Múzeumban őrzött csontdarabot korábban százmillió évesre datálták angol tudósok. A Leicesteri és a Portsmouth-i Egyetem kutatói, David Martill és David Unwin, azonban 215 millió évesre pontosították a fosszília korát.

A szakértők becslése alapján a repülő hüllő, pontosabban a pteroszaurusz, aki csőreként viselte ezt a darabot, életében 7 méteres szárnyfesztávolsággal szelhette az eget.

A tudósok korábban úgy gondolták, a korai pteroszauruszok mindössze akkorák voltak csak, mint a varjak, de az új kormeghatározás felülírja ezt az elgondolást. Ezek szerint a mai átlagos madárméretnél már nagyobbra is nőttek pteroszauruszok.

sárkánygyík (dinoszaurusz)

A késő jura korban a pterosaurusok már rendkívüli változatosságban uralták a földet, elvesztették fogaikat, és a csőrre váltottak.

Ez azért érdekes a paleontológusok számára, mert a még fogakat viselő repülő dinoszauruszokat kisebb méretűként határozzák meg a számítások alapján. Ha csőrük van, akkor elképzelhető, hogy ezek a lények hatalmasabbak lehettek, mint ahogy azt eddig gondolták.

Jó példa erre a késő kréta korban élt Haztegopteryx – azaz a zsiráfdinoszaurusz – faj, amelynek a szárnyfesztávolsága csőrösen elérné a 12 métert, azonban ha fogai volnának, szárnyfesztávolságát csak 5 méteresre becsülnék.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

cof
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.