A Nature legújabb számában megjelent egyik tanulmány szerint nagy az üstökösök nagyobb szerepet játszottak a földi víz megjelenésében, mint ahogy azt korábban gondolták.
Néhány millió évvel megszületése után a Föld ugyanis sziklás és száraz felületével nem igazán tűnt ki a többi kőzetbolygó közül. Ahhoz, hogy kialakulhasson felszínén az élet létrejöttéhez szükséges környezet, bolygónak vízhez kellett “jutnia”. A vizet pedig égi postásokként vagy az aszteroidák, kisbolygók vagy az üstökösök hozhatták.
Az üstökösök felé billen a mérleg, ha a tudósok arra az új felfedezésre építik elméletüket, mely szerint egy üstökös vízkémiája azonos bolygónkéval. A Herschel űrtávcső mérései alapján ugyanis a Hartley 2 üstökös a Föld óceánjainak megfelelő összetételű deutériumot – hidrogén izotópot – tartalmaz.
Korábbi kutatások eddig csak aszteroidák esetében értek el hasonló eredményeket, más üstökösökön – a távoli Oort felhőben – kétszer annyi nehézvizet – deutérium-oxidot – azonosítottak, mint amilyen a Földön is előfordul. Így sokáig azt az elképzelést tartották érvényesnek, hogy földi víznek csak a 10 százaléka származhat kométákról.
A Hartley 2-n mért adatok felülírják az eddig érvényes elgondolást: a földi víz egy nagyobb része ezek szerint biztos, hogy az üstökösökről érkezhetett. A kutatók ezután azt sem tartják kizártnak, hogy az óceánokhoz hasonló azonos izotópösszetétel sokkal gyakoribb a Naprendszerünkben, mint ahogy korábban feltételezték.
