Tudomány

Egy év járt érte – Ellopják a Mona Lisát (1911)

Párizs, augusztus 21. – Száz évvel ezelőtt, a 20. század legnagyobb műkincslopása során eltűnik a Louvre épületéből Leonardo da Vinci festménye.

Vincenzo Perugia harmincéves korára az egyik leghírhedtebb olasz személyiség lett, akinek a nevét máig emlegetik. A Dumenzában született szobafestő nem a mindennapi munkálkodása révén lett ismert, hanem azért, mert 1911. augusztus 21-én bement a Louvre múzeumba (korábban is járt ott, mert a vezetőség négy másik szakember mellett őt kérte meg védőüvegek vágására a megszaporodott rongálások után).

Még ez sem lett volna elég a kétes dicsőséghez, az viszont annál inkább, hogy a múzeumból elvitte a világ talán leghíresebb festményét, a Mona Lisát. Hétfő volt, a múzeum zárva tartott, takarítottak. Perugia is fehér köpenyben mászkált az épületben, leakasztotta a képet, amelynek eltűnésére csak 30 órával később (!) figyeltek fel. Egy bizonyos Louis Béroud volt az, aki észrevette, nincs meg a híres „mosoly” – ő szenvedélyes festménymásolóként a múzeumban töltötte ideje nagy részét. A keddi látogatók balszerencséje volt a késői eszmélés, hiszen hirtelen mindenki gyanúsított lett.

A Mona Lisa bemutatása (angol):

Az eset után a franciák figyelmeztetést kaptak: a biztonsági rendszeren van mit javítani. Próbalopásokat végeztek, amíg sikerült egy megbízható szisztémát kidolgozni a védelem megerősítésére. Sokáig csak sötétben tapogatóztak a bűnüldöző szervek, pedig rengeteg házkutatást tartottak és hírességeket, így Picassót is bevonták a nyomozásba (Guillaume Appollinaire pedig fogságba is került nyolc napra). A képet gyufásdobozokra nyomtatták, hogy emlékeztessenek mindenkit az eltűnésére.

Két és fél évvel később, 1913. december 12-én bukott le a tolvaj – sokak szerint amatőr hiba miatt. Akkor ugyanis megpróbálta eladni a képet egy firenzei képtárnak. A férfi Vincenzo Leonardi néven írt levelet Alfredo Geri igazgatónak, amelyben azt írta, hazafiasságból szeretné olasz földön látni a Mona Lisát. Egy panzióban találkoztak, Geri nem hitt a szemének, hogy valóban a Louvre pecsétje van a kép sarkában. Perugia megbízott benne, ezért kölcsönadta a képet további vizsgálatokra – nem sokkal később elfogták.

A férfit később hősként ünnepelték a taljánok, amit mintha a bíróság illetékesei is figyelembe vettek volna, csak egy évre (mások szerint hét hónapra) ítélték el, pár hónapot töltött le a büntetésből, korán szabadulhatott (1947-ben halt meg).

A képet Párizsba érkezése előtt még kiállították Rómában és Milánóban. Mikor megérkezett a francia fővárosba, nemzeti színű lobogók fogadták, a város fényárban úszott. A Mona Lisa azóta is a Louvre-ban van.

Az esetről több játékfilm is készült, legutóbb 2006-ban, Fabrizio Costa rendezésében. Sőt, számítógépes játékok (Maffiawars) segítségével is ellophatjuk a képet, ha elég ügyesek vagyunk.

A leghíresebb festmény a világon
Bár kategorikusan nem mondhatjuk ki, kevés ember élhet a Földön, aki nem ismeri Leonardo képét. A reneszánsz festő 1503 és 1506 között készítette a La Gioconda néven is ismert alkotást.
A legnagyobb hatással bíró festmények egyike, nemcsak a művészettörténetben, hanem a populáris kultúrában is folyamatosan megjelenik a legkülönbözőbb formában.
A kép 77 x 53 centiméteres, nyárfatáblára olajjal festett portré. Egy rejtélyes mosoly, amelynek titka szinte megfejthetetlen.
A címet nem da Vinci adta neki, hanem életrajzírója, Giorgio Vasari, 31 évvel Leonardo halála után. Lisa Gherardini egy firenzei kereskedő, Francesco del Giocondo ötgyermekes felesége volt. A mona az olasz madonna (asszony) rövidített változata.
Ez a leggyakoribb vélekedés arról, kit ábrázol a kép. Nem felejthetjük azonban el azoknak a táborát, akik azt mondják, Leonardo da Vinci önmagát festette le, női ruhában. Mások szerint Aragóniai Izabella, Milánó hercegnője van a képen, da Vinci hosszú éveken át dolgozott a hercegi udvarnak.
Évente nyolc és fél millióan nézik meg a képet, amelyet egy speciális üvegvitrin is véd. A szuperbiztonságos vitrin egyébként Olaszországból, Milánóból származik…
A kép biztosítási értéke 700 millió dollár.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.