Pulitzer József mellett Makó egy másik híres szülötte Galamb József, aki megvalósította az akkor még meg sem fogalmazott „amerikai álmot”. Szegény volt, de tehetséges, bátor és szorgalmas – meg is lett a gyümölcse: az Évszázad autója tervezőjeként lett világhíres.
Szegeden kezdte a középiskolát, de harmadikos korában felvették a budapesti Állami Felső-Ipariskolába (itt Csonka János, a magyar automobil-gyártás úttörőjének bátyja volt kedvenc tanára), ott üzemmérnöki oklevelet kapott, hogy aztán a Diósgyőri Vasgyárba kerüljön műszaki rajzolónak. 1901-ben bevonult a haditengerészethez, ahol Horthy volt a parancsnoka.
Az autó és Galamb bemutatása a Duna TV-n:
Miután leszerelt, az aradi Magyar Automobil Rt.-hez került, majd elment Németországba – magát képezte. 1903-ban a St. Louis-i autós világkiállításra utazott Amerikába, és végül ott maradt.
1905. december 11-én lett az akkor 300 főt alkalmazó Ford vállalat (két másik is csábította) munkatársa. A cég akkor még csak összeszerelő tevékenységet folytatott, majd Galamb elkezdett dolgozni a K- és az N-modellen.
A magyar szakember nagyon tehetséges volt, nem véletlen, hogy Henry Ford egyik napról a másikra így szólt hozzá: „Joe, új autót szeretnék tervezni. Készíts elő magadnak egy speciális szobát a harmadik emeleten. Vidd fel a rajztábládat és egy palatáblát, és kezdjünk el dolgozni az új típuson. Nem kell róla tudni senkinek.”.
Történelemóra, az anyag: Ford gyára és a T-modell:
Először egy új tengelykapcsolót dolgozott ki, majd 1908. október 1-jén legördült az első T-modell is a gyártósorról – másfél év tervezés után. Segítője volt Farkas Jenő és Childe Wills.
Bádog Böskének (Tin Lizzy) becézték az egész autóipart megreformáló járgányt. Húsz évig gyártották az egyszerűen kezelhető, megbízható és kedvező árú autót, 1918-ban az összes amerikai autó fele T-modell volt. Összesen 15 és félmilliót adtak el belőle, nemrégiben az Évszázad Autójának is megválasztották. Gyártották Németországban, Brazíliában és Argentínában.
Galamb József dolgozta ki a bolygóműves sebességváltó és a levehető hengerfejű motort (a T-nél), a futószalagos gépgyártás technikáját (a T-modell volt az első, amely ilyenen készült), a villamos gyújtóberendezést, repülőgépmotort tervezett, majd traktort – szintén Farkassal (Fordson volt a neve, és még a nők is könnyen vezették).
Egy kisfilm a legendás autóról:
Olyan magyar volt, aki miután megkapta az amerikai állampolgárságot (1915-ben), ugyanúgy hazajárt Magyarországra. Fogadta Horthy Miklós kormányzó is, aki megköszönte neki közreműködését fia sikeres amerikai tanulmányútjában. 1921-ben ösztöndíjat alapított olyan szegény sorsú makói diákoknak, akik felső ipari iskolában kívántak tanulni.
Galamb József 1943 végén szívrohamot kapott, és orvosai tanácsára a Ford Motor Company alkalmazásában eltöltött 39 év után nyugállományba vonult. 1955. december 4-én, 74 éves korában hunyt el, Detroitban nyugszik.
Egy kis szakmaiság: a világ első szériaautójának motorja Otto-rendszerű négyhengeres, négyütemű, termoszifon vízhűtésű. A lökettérfogata 2990 köbcentiméter, a legnagyobb teljesítménye 15 kW. Az elérhető legnagyobb sebesség 65 km/óra, a fogyasztás 100 km-enként 13,5 liter benzin volt.
AJÁNLOTT LINKEK:
Galamb-kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban (museum.hu)
A Ford T-modellről (wikipedia.org)
Galamb és a T-modell (totalcar.hu)
Makó emlékoldala (galamb.mako.hu)
