Tudomány

Lendületben a Magyar Tudományos Akadémia

A legkiemelkedőbb kutatókért indított versenyt.

A hatékony antibiotikumos koktélokról, a “kirakós” idegsejtek hálózatáról, a kóros sejtek vándorlásáról, az óriáscsillagok közé tett kirándulásról, s az adatvédelemről esett szó csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nyilvános konferencián, amelyen az MTA Lendület programjának 2009-es öt nyertese számolt be az első évben elért tudományos eredményekről, a hazai intézethálózatba való beilleszkedésről.

Pálinkás József, az MTA elnöke, a Lendület Program kezdeményezője azt hangsúlyozta, hogy a legkiemelkedőbb tudósokért indított versenyt az Akadémia a projekttel. Óriási verseny folyik ugyanis a tehetséges kutatókért a világban, ők jelentik egy-egy ország számára a jövőt, s nem csupán a tudományban és a fejlesztésben, hanem a közéletben is.

Magyarországnak is részt kell vennie ebben a versenyben. A program nem csupán a kutatók elvándorlásának megállítását teszi lehetővé, hanem hozzájárul az akadémiai kutatóintézetek kutatási témáinak megújításához és versenyképességük növeléséhez is. A programot az MTA az idén 300 millió forinttal támogatja.

“Mind az öt kutató teljesítette, túlteljesítette a pályázatban megfogalmazott igen magas kritériumokat” – emelte ki az MTA elnöke.

Az öt fiatal tudós, akik öt éven át kapnak támogatást, megalakította saját kutatócsoportját, igen rangos folyóiratokban publikálták tanulmányaikat.

Legalább ilyen fontos követelmény volt, hogy különböző pályázatokon lényegesen nagyobb összegű támogatást sikerült szerezniük, mint amilyenben a Lendület Programban keretében részesültek.

A PÁLYÁZATOT NYERT KUTATÓK

Buday László biológus a sejtek vándorlását vizsgálja teamjével az emberek és az emlősök szervezetében.

Papp Balázs biológus, aki Manchesterből tért haza, az antibiotikum-koktélokat vizsgálja csoportjával.

Kiss L. László csillagász, aki hét éven át volt a Sydneyi Egyetem kutatója, távoli naprendszerek csillagai körül keringő bolygórendszerek vizsgálatát tűzte ki célul.

Szabadics János agykutató, aki az Egyesült Államokból tért haza, arról beszélt, hogy az emberi agykéreg olyan, mint egy több milliárd darabból álló kirakós játék.

Tardos Gábor matematikus, aki Kanadából tért haza, csoportjával digitális adatvédelemmel foglalkozik. Olyan módszer tökéletesítésén dolgoznak, amellyel kiszűrhető az a személy, aki ugyan jogosan szerzett meg egy információt, de nem adhatta volna azt tovább.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik