A múmiát, amelynek a múzeum a Ka-i-nefer nevet adományozta, 2004-ben került az intézmény birtokába. Ez a név igen elterjedt volt az ókori Egyiptom egész történelme során, jelentése jó ká-val (belső szellemmel, energiával) rendelkezem.
A mumifikálás során alkalmazott pólyák vizsgálata alapján a szakértők arra a következtetésre jutottak, hogy a férfi valamikor a XVII-XXXI. dinasztiák uralkodása idején, azaz Kr.e. 525 és Kr.e. 332. közötti időszakban élt. A gyolcsok “tanúságtételét” részben alátámasztották a radiokarbonos kormeghatározás adatai is.
Ka-i-nefer társadalmi helyzetét nem lehetett teljes bizonyossággal megállapítani. Az elit temetkezésekben és a munkássírokban nyugvó múmiák összehasonlító vizsgálata azonban kimutatta, hogy a magasabb társadalmi státusú személyek tovább éltek és magasabbak voltak. A balzsamozásnál alkalmazott finom gyolcs is arra utal, hogy Ka-i-nefer tehetős ember lehetett.
Ka-i-nefer körülbelül 168 centiméter lehetett, s 41-es méretű lábbelit viselhetett, nem szenvedett ízületi bántalmakban és szokatlanul jó állapotban volt a fogazata: mindössze két kisebb lyukat találtak a kutatók. Ráadásul megvolt mind a négy bölcsességfoga, holott az óegyiptomiak túlnyomó többségének a homokszemcsékkel “dúsított” korabeli kenyér miatt igen rosszak voltak a fogaik.
Hiányzik viszont Ka-i-nefer egyik öregujja – ez vagy amputáció, vagy hanyag balzsamozás következménye lehet. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy a férfi holtteste oszlásnak indult még mielőtt a balzsamozók kezelésbe vehették volna Ka-i-nefer földi maradványait, azt azonban nem lehet megállapítani, hogy mi is lehetett a késlekedés oka.
AJÁNLOTT LINK:
