Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu
Tech

Óraátállítás 2021: indul a visszaszámlálás

Most vasárnap előre tekerjük az órák mutatóit, áttérünk a nyári időszámításra, „tovább lesz” világos. Korábban úgy tűnt, ez lehet akár az utolsó óraátállítás Magyarországon, de erre ma már nincs sok esély.

Az időjárás ugyan mindeddig nem tett rá komolyabb utalást, de ha másból nem is, az egyre hosszabbá váló nappalokból tudhattuk: itt a tavasz. Február végén a Nap alig 11 órán keresztül tartózkodott a látóhatár fölött, majd március 20-án eljött a tavaszi napéjegyenlőség, amikor a világ minden pontján 12-12 órán keresztül volt sötét és világos.

Ettől kezdve a világos periódus hossza napról napra nagyobb mértékben haladja meg a sötét időszakét, március végén már több mint 12 és fél óra telik el napkelte és napnyugta között. A legszembetűnőbb változás viszont most vasárnap jön el:

az órákat hajnali 2-kor 3-ra állítjuk át. Kezdetét veszi a nyári időszámítás, egy órával „tovább lesz” világos.

Ez nem volt mindig így, és nem is lesz már sokáig, bár a koronavírus-járvány miatt még mindig bizonytalan a téli és nyári időszámítás váltogatásának az eltörlése.

Háborús kényszer, majd spórolás

Őseink a ma télinek nevezett idő szerint élték életüket, a sötét és világos periódus alapvetően határozta meg életciklusukat az év során. A napkeltékhez és napnyugtákhoz igazodó lét változékony állandóságát az ipari forradalom forgatta fel fenekestül. A gyárak működtetése, a globálissá váló kereskedelem, közlekedés nem volt tekintettel a napszakokra, precíz időbeosztást igényel a mai napig.

Viszonylag hamar felmerült, hogy az órát is igazítani kellene a gyakorlathoz, elsőként Benjamin Franklin javasolta 1784-ben, hogy jobb lenne a „Nap szabályai szerint” élni, vagyis a mindennapi aktivitást a fényes időszakra optimalizálni. Gyertyát lehetne spórolni például.

A XX. század elején az angol William Willett konkrét ötlettel fordult a parlamenthez: a nyári hónapokban állítsák eggyel előrébb az órák mutatóit. Ötletét többször leseperték, mígnem az I. világháború új helyzetet teremtett. A nyersanyaghiány jelentette gondok enyhítésére Németország, majd Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is bevezette a nyári időszámítást.

A két háború között több helyen megtartották, máshol elvetették, a II. világháború alatt ismét sok ország élt vele. Magyarországon 1958 és 1979 között a nyári időszámítás használata szünetelt, 1980-ban pedig újra bevezették villamosenergia-megtakarítási céllal.

El kell törölni

Mára ismét új helyzet állt elő. A tudomány egyértelmű álláspontja szerint a téli és a nyári időszámítás váltogatása teljesen elhanyagolható gazdasági haszonnal jár, cserébe viszont súlyosan megterheli az emberi szervezetet. Mindenkit megvisel, vannak akik napok alatt „átállnak”, mások hetekig szenvednek.

Ebből a lakosságnak is elege van, és a politika is hajlandónak mutatkozott lépni: 2019-ben az Európai Parlament megszavazta az évente kétszer esedékes óraátállítás eltörlését.

A döntést elméletben a tagállamokra bízták, de arra kérték őket és az Európai Bizottságot, hogy egyeztessenek, hogy ne legyen káosz abból, ha az egységes piacon mindenki random dönti el, milyen időszámítást alkalmaz. A határidőt 2021-ben szabták meg, vagyis ahol a nyárit választják, ott idén március 28-án előre tekerik a mutatót, ahol pedig a télit, ott már vagy már most sem tekernek, vagy október utolsó vasárnapján még visszaállítják az órákat.

Majd valamikor…

Csakhogy mindebből nem lett semmi. jelenleg nyilvánvalóan a koronavírus elleni harc minden mást felülír, de az óraátállítás eltörlése már 2019 óta parkolópályán van.

Az időhúzás egyrészt a bizottság számlájára, másrészt az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanácséra írható: úgy fest, a tagállamok bedobták a gyeplőt, egymásra és a bizottságra várnak – itt írtunk erről bővebben. A kérdésben egységes álláspontra van szükség, ami egyelőre még nem született meg, sőt az elmúlt másfél évben egyetlen illetékes testület sem vette elő a témát.

Van még fél évünk, hogy ez változzon, de tekintve a járványhelyzetet, erre ma nincs reális esély. Talán majd jövőre. A magyar álláspontot egyébként Gulyás Gergelytől ismerjük, aki február végén összeurópai döntést szorgalmazott, illetve kijelentette: „ha nem tartjuk fenn a jelenlegi szabályokat, akkor a nyári időszámítás a jobb”.

Ajánlott videó

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.