A Google anyacég Alphabet dolgozói január negyedikén jelentették be, hogy több hónapnyi előkészület után szakszervezetet alapítottak, ami az évek óta gyülemlő feszültség eredménye. Az Alphabet Workers Union (AWU) a több mint 700 ezer tagot képviselő amerikai Kommunikációs Dolgozók Szakszervezetének (CWA) támogatásával indult el, eleinte 226 munkatárssal, mostanra már több mint 500 tagot számlál.
Az Alphabet összesen több mint 260 ezer tagját képviselő szervezethez az anyavállalat alá tartozó összes részlegről, bárki csatlakozhat, nem számít, hogy az önvezető autókkal foglalkozó Waymo, a tudományos kutatásokat folytató Verily munkatársa, vagy éppen a keresőn dolgozó részleg kollégája. Dylan Baker, a Google programozója szerint ez az első olyan techcégnél létrehozott szakszervezet, ahol a szektorban dolgozók is próbálnák képviselni saját jogaikat. A tagok úgy tervezik, hogy minden döntést demokratikusan hoznak majd meg, és mindenki vállalja, hogy éves fizetésének az egy százalékát a szakszervezet működtetésére fordítja.
A háború nem fér bele
Bár az AWU konkrét követeléseket még nem fogalmazott meg az Alphabet felé, de nagy vonalakban vázolta, hogy a fizetésekkel és juttatásokkal kapcsolatos kérdések mellett a Google körüli etikai aggodalmakkal is foglalkozna. A New York Timesban közölt, Parul Koul szakszervezeti elnök és Chewy Shaw alelnök által jegyzett nyílt levél szerint a cél az, hogy a dolgozók is beleszólhassanak a döntéshozásba, és nagyobb hangsúlyt kapjon a társadalmi, gazdasági, környezetvédelmi igazságosság. Kifogásolják továbbá a rövidtávra szerződtetett alkalmazottak, beszállítók, alvállalkozók és a teljes munkaidőben foglalkoztatott szakemberek közti megkülönböztetéseket, továbbá a vállalaton belül több alkalommal megmutatkozó munkahelyi zaklatást, megtorlást. A közleményben élesen kijelentik:
Elegünk van.
Gainer-Dewar szoftvermérnök elmondása szerint az elmúlt 5-10 évben több esetben volt rá példa, hogy az Alphabet vezetői kirúgással vagy megalázással díjazták, ha egy-egy alkalmazott felszólalt, kritizált olyan üzleti döntést, amellyel nem értett egyet. Darrel West, a Brooking Intézet Technológiai Innováció Központjának kutatója szerint már szemmel látható, hogy a sokat kritizált, nagy befolyású techcégek, így a Facebook és a Google dolgozói is egyre nagyobb beleszólást szeretnének a vállalatok döntéseibe, és aggasztja őket, hogy milyen hatásuk lesz az általuk kínált technológiáknak és szolgáltatásoknak a társadalomra nézve.
Azért csatlakoztunk az Alphabethez, hogy a világot jobbá tevő technológiákat építsünk. A vezetők azonban a nyereséget helyezik előre. Azt akarjuk, hogy az Alphabet olyan vállalat legyen, amelynél a munkavállalók is beleszólhatnak a céget és a társadalmat érintő döntésekbe. A főnökeink összedolgoztak a világ elnyomó kormányaival, gyűlöletcsoportok hirdetésein nyerészkedtek
– utal a szakszervezet számos korábbi feszültségre. Egyebek mellett arra, hogy:
- 2018-ban kiderült, hogy a Google beszállt az Amerikai Védelmi Minisztérium (UDD) Project Maven néven futó kezdeményezésébe, amivel a Pentagon célja olyan gépi látásos algoritmusok fejlesztése volt, amelyekkel a korábbinál alaposabban elemezhették volna ki a katonai drónok által rögzített felvételeket. Mesterlövészetre is alkalmas drónokhoz használták volna a Google fejlesztését. A cég több mint 3100 alkalmazottja írt akkor nyílt levelet Sundar Pichai vezérigazgatónak, hogy a Google ne asszisztáljon háborúkhoz.
- 2017-ben került nyilvánosságra az ügy, hogy az Android operációs rendszer atyja, Andy Rubin, noha 2014-ben hivatalosan önszántából távozott a Google-től, ezt Larry Page-nek, a cég akkori vezérigazgatójának kérésére tette. Egy belsős vizsgálat során ugyanis kiderült, hogy a programozó orális szexre kényszerítette az egyik beosztottját, a kevésbé botrányos útnak pedig az tűnt, ha magától távozik. Mindezek után több millió dolláros végkielégítést is kapott, ami felháborította a dolgozókat.
- 2018-ban az ellen is tiltakoztak a dolgozók, hogy a Google egy kifejezetten Kínára szabott, erősen cenzúrázott keresőt fejlesszen a kínai kormánynak.
Eddig is szúrták a szemet az aktivisták
A szakszervezetek megalakulása azért sem igazán jellemző a nagy tech cégeknél, mert jellemzően magas fizetéseket, jó életszínvonalat kínálnak a szakembereiknek, még leginkább a munkahelyi körülmények miatt szoktak panaszkodni az alkalmazottak. A Google-nél több alkalommal is volt már felháborodás szexuális zaklatás, vagy a kisebbségi csoportokkal szembeni érezhető diszkrimináció miatt.
Mi építettük fel a Google-t. De ez már nem az a cég, aminek dolgozni akarunk”
– írja a New York Times-os beköszönőben Koul és Shaw. A nyílt levél alapján a szakszervezet megalakulásában szerepet játszott az is, hogy a Google dolgozóinak közel fele idénymunkás, szállító, vagy vállalkozó, ők a teljes munkaidős dolgozóknál kevesebb fizetést és juttatást kapnak, és nagyobb valószínűséggel színesbőrűek is.
Az AWU megalakulása előtt a legvitatottabb ügy Timnit Gebru mesterségintelligencia-kutató távozása volt tavaly decemberben, ami sok más feszültséget ismét felszínre hozott a vezetőség és a dolgozók közt. A színesbőrű kutatónő elmondása szerint egy kollégáknak címzett levelével húzta ki a gyufát a vezetőségnél, amiben élesen kritizálta a cég diverzitáshoz való hozzáállását, és hangot adott annak a véleményének is, hogy a vezetőség elfogultabban viselkedett vele szemben, és szigorúbban ellenőrizte a munkáját, az ennek nyomán kialakuló konfliktusok vezettek a kirúgásáig. A Twitteren közzétett bejegyzése szerint az eset annak példája, hogy kiváltságos fehér férfiak próbálják ellehetetleníteni a marginalizálódott csoportok marginalizálódott csoportokról szóló kutatásait, méghozzá indoklás és párbeszéd nélkül.
Még Gibru ügyének robbanása előtt írtak arról a lapok tavaly, hogy az Egyesült Államok nemzeti munkaügyi tanácsa (NLRB) szerint a Google törvénytelenül kémkedett alkalmazottai után is annak kiderítésére, hogy szervezkednek-e valamilyen szakszervezeti jellegű területen – akinél gyanús jelekre bukkantak, el is távolították. Liz Fong-Jones, a Google korábbi mérnöke szerint a cégen belüli aktivistáskodó dolgozókat a későbbiekben is kipécézik majd maguknak a vezetők, sokszor leértékelik a teljesítményüket, képtelennek mondják őket a csapatmunkára. Az Amerikai Kommunikációs Dolgozók Szövetsége korábban pedig állami szintű keresetet is benyújtott a keresőcég ellen, melyből kiderül, hogy két alkalmazott elmondása szerint a Google olyan külsős konzultánsokat foglalkoztatott, akiknek az volt a feladata, hogy ellehetetlenítsék a dolgozók szakszervezeti tevékenységét.
De még ezt megelőzően is voltak munkáltatói visszaélésekről szóló botrányok, 2017-ben azért indult jogi procedúra a cég ellen, amiért láthatóan könnyebben jutottak előre a ranglétrán a vállalaton belül a férfiak, mint a nők, a nemi megkülönböztetést pedig a fizetések mértéke is tükrözte.
De lesz ennek eredménye?
Nem ez az első alkalom, hogy a dolgozók fellépnének a keresőóriás ellen. A mútlbeli erőfeszítéseknek is lett ugyan némi eredményük, de a vezetőség döntéseit nem befolyásolták számottevően. Korábban már több alkalmazott is kifogásolta a cégen belül, hogy egyes fejlesztések nem férnek össze az értékeikkel. 2018-ban például kiverte a biztosítékot a már emlegetett Rubin, aki 90 millió dolláros végkielégítést kapott azután, hogy a vele dolgozó alkalmazottat orális szexre kényszerített. A Google 20 ezer dolgozója egy emberként sztrájkolt és kezdett tüntetni, azt kifogásolva, hogy mivel az ügyben indult vizsgálat is megállapította, hogy a nő vádjai igazak, a Google-nek egyszerűen csak ki kellett volna rúgnia Rubint. Olaj volt a tűzre, hogy a Google-igazgató Page még dicsérte is Rubint. A megmozdulással sikerült elérni, hogy ne legyen belsős ügyként kezelve a szexuális visszaélés, a munkatársak bíróságra vihessék az ilyen ügyeket, amitől a Google nagyon ódzkodik. Az ilyen ügyeket azért igyekszik elkerülni a keresőcég, mert egy per esetén nagyobb az esély annak, hogy a cég veszít. Korában azt is sikerült elérni, hogy az Alphabet alvállalkozói 15 dolláros minimum órabért, biztosítást és szülői szabadságot is kapjanak.
A Google a szakszervezet megalakulásának hírére azt válaszolta, hogy megpróbál a korábbinál szorosabb kapcsolatot kiépíteni az alkalmazottakkal. A cég személyzeti kérdésekért felelős igazgatója, Kara Silverstein közleményében azt írta: mindig is keményen dolgoztak azért, hogy támogató légkört teremtsenek, és a jövőben is inkább egyenként tárgyalnának a munkavállalókkal.
Kérdés, hogy egy pár százas taglétszámmal milyen változásokat lehet majd elindítani, de egyelőre még a szakemberek is azt mondják, hosszú menetre kell készülni. Mindenesetre az AWU megalakulásának bejelentése utáni 24 órában 230-ról 400-ra nőtt a csatlakozók száma, január hatodikán pedig már 530 tagról számoltak be a Twitteren (bár ez még erősen csak töredéke a 260 ezer fős összlétszámnak). Mark Hicks technológiával foglalkozó történész szerint mivel a technológia mindig nagyon gyorsan változik, a jogszabályi környezet pedig lassan veszi fel a versenyt ezzel a fejlődéssel, így fontos mozzanatnak számít, hogy a munkavállalók oldaláról is egyre látványosabb a nyomás, főleg hogy egy olyan nagy cégnél, mint a Google. Így talán születhetnek megoldások sok olyan jelenlegi problémára, amit a törvényhozók nehezen tudnak kezelni, és amiket már az erőfölényével visszaélő keresőóriás szakemberei sem akarnak lenyelni.
