Tech
Roros, 2018. október 27.
A norvég fegyveres erõk által közreadott képen egy norvég katona távcsöves puskával tart célra a NATO Trident Juncture 2018 fedõnevû hadgyakorlatán a norvégiai Roros közelében 2018. október 26-án. A 31 ország 50 ezer katonájának részvételével október 25. és november 23. között tartott katonai mûvelet az utóbbi évek legnagyobb NATO-hadgyakorlata. A 29 szövetséges ország mellett a nem NATO-tag Svédország és Finnország vesz részt a nagyszabású akcióban.
MTI/EPA

Jönnek az online katonák, de még mindig óriási a káosz

A dolgok internete már nemcsak az otthonunkba és a mindennapjainkba kígyózott be, de a harcmezőre is: létező fogalom az „internet of battlefield things”, vagyis a harcmezők dolgainak internete, de még mindig komoly hiányosságai vannak. A katonáknak ugyanis egyértelműen a lőszer és az ellátmány a prioritás, az elektronikát hamar eldobják, de még ha használják is, komoly biztonsági kockázatokkal jár. Frész Ferenc, az európai Cyber Services vezérigazgatója beszélt a hadszíntér technológiai kihívásairól a Smart konferencián.
Korábban a témában:

Az iraki és afganisztáni háború hajnalán megindult egy átszerveződés, a szemben álló felek elkezdték használni a modern technológiákat. Az első ilyen esetek között volt, amikor mesterlövészeket ledobott mobiltelefonokkal azonosítottak: a telefonokkal felvették a lövéseket, így könnyű volt mesterséges intelligencia segítségével észrevenni, hol van ellenséges katona. A robottankok, drónok és mindenféle modern eszközök megjelenésével 2017-ben új fogalom került a köztudatba: a netwarrior, azaz a netes katona.

JÖN A HADIPARI DOLGOK INTERNETE

A katonai vezetés úgynevezett C4 kommunikációjában egyre sürgetőbben megjelent az igény a dolgok internetének használatára, egy összekötött, gyors és megbízható kommunikációs hálózatra. Ezt szaknyelven military iot-nak, azaz hadipari dolgok internetének nevezik. A gond csak az, hogy a harctéren a rendszerek ugyanazokba a problémákba ütköztek, mint a mindennapi polgári területeken és az ipar 4.0-ában, csak sokkal komolyabb következményekkel, hiszen

emberéletek múlnak rajta, ha valami hiba csúszik a rendszerbe.

A dolgok internete a harctéren főként a kiberbiztonság és a kommunikáció területén hasal el: nem biztonságos a kapcsolat, könnyen támadható, és ritkán tudja kielégíteni az azonnali kommunikáció igényét. „Egy hibrid hadviselési forma jött létre, a land warriorból, vagyis gyalogos katonából kialakult a soldier és a platform, vagyis a katona, mint felület” – mondta Frész Ferenc. Ez nagyjából annyit jelent, hogy a parancsnoki központ és a katona közötti kommunikáció minél hatékonyabbá és biztonságosabbá váljon a katonánál található eszközök segítségével.

A drónok megjelenése alapjaiban változtatta meg a hadviselést – Fotó: Fred Marie / Hans Lucas

A cél az, hogy a katonák által használt eszközöket az ellenség ne tudja eltulajdonítani, vagy ha ez mégis sikerül, a rajta található információkat ne tudja visszafejteni. Fontos továbbá, hogy megbízhatóan üzemeljen a rendszer, és nagy mennyiségű információt tudjon továbbítani a C4 központba. A hatékonyság növelése sokat segítene az egyébként egyre kisebb egységben dolgozó katonák munkájában.

A KATONÁK NEM SZERETIK A KÜTYÜKET

„Azt tudni kell, hogy a katonák nem szeretik az elektronikát” – mondta Frész. „Egy menetfelszerelés átlagosan 25 kilós, a speciális egységeké lehet 50 kilós, de a navy seal hord 90 kilós pakkokat is.

Ebből csak az akkumulátor tizenöt kiló, mindez pedig a katona méretétől teljesen független.

Ez komoly problémákat vet fel: az akkumulátorok ugyanis melegednek, így az nem megoldás, hogy kisebb, de nagyobb teljesítményű aksikat gyártunk. A mérethez és a súlyhoz képest az akkumulátorok nagyon kicsi kapacitással dolgoznak. A katonák által hordott pakkhoz tartozik még egy rakás szenzor, ami a biometrikus adatokat méri és küldi vissza a központnak, valamint egy taktikai okosóra, ami ugyanezen adatok mellett a lokációt is mutatja.

Ez viszont, nem nehéz kitalálni, óriási biztonsági kockázatot jelent. Ezek az eszközök ugyanis alig vannak titkosítva, gyakorlatilag bárki hozzájuthat a bennük tárolt és továbbított adatokhoz. És itt a csavar: ahhoz, hogy a minimális titkosításnál komolyabbal rendelkező eszközöket adjunk a katonáknak, nagyobb akkumulátor kell, ami nehezebb felszerelést jelent.

A Nigerian soldier talks on the phone next to an army car in Aba, in a pro-Biafra separatists zone, southeastern Nigeria, on February 15, 2019 during a military patrol. - The southeastern Nigeria region, that has long complained it has been marginalised by successive governments and military regimes since the end of the civil war in 1970, has been largely calm in the run-up to the election, but there has been a noticeable increase in military and police checkpoints, AFP correspondents said. (Photo by CRISTINA ALDEHUELA / AFP)
A katonák jó része saját telefont használ bevetés közben is – Fotó: CRISTINA ALDEHUELA / AFP

NAGY A BAJ, HA AZ AKSI LEMERÜL

A harctéri környezetben komoly probléma, ha lemerül az akkumulátor: ez adja az energiát a három darab rádiónak, a GPS-nek, a kommunikációs mobileszköznek, a tabletnek, ami a katonáknál van. A központi rendszer az, ami gyűjti az adatokat, és továbbítja az irányítás felé, persze csak addig, amíg van erőforrás – ha az aksi lemerül, akkor nemcsak a katonák nem tudnak információt továbbítani, de ők sem kapják meg a parancsokat, amin akár a bevetés sikeressége, esetleg az életük is múlhat.

Nagyrészt ez az oka annak, hogy egy átlagos bevetés 48-72 óráig tart, jellemzően ennyi a teljesítménye az akkumulátornak.

A 18. óra után általában a katonák eldobják az elektronikát,

mert igyekeznek könnyíteni a felszerelést, a bevetés 4-5. órája után pedig letörik a sisakokon található kamerákat, mert a harctéren használhatatlanná válnak. Ha nem lesznek hasznosabbak és pontosabbak ezek az eszközök, a katonák továbbra sem fogják őket sokáig használni, a harctéri dolgok internete pedig csigalassúsággal fog fejlődni, annak ellenére, hogy mennyi lehetőség van benne.

WEBEN RENDELIK A HARCTÉRRE AZ OKOSCSOMAGOT

Persze az új technológiákat azért használják a harctéren is, például egy webáruházban kiválasztható személyre szabottan milyen utánpótlásra van szükségük, az úgynevezett okoscsomagot pedig a katonák megkapják a helyszínen, drón segítségével, nagyjából húsz méterre a helyzetüktől – nem kell kilométereket gyalogolniuk azért, hogy lőszert vagy élelmet kapjanak. Ez viszont megint csak biztonsági kérdéseket vet fel, hiszen a csomag miatt az ellenfél rájöhet, hogy hol állomásozik a katona.

A nehéz eszközök és a nem biztonságos technológia miatt a katonák nagy része még mindig saját, felhő alapon működő mobiltelefonokkal kommunikál, ami szintén nem jó megoldás. Hiába élünk a 21. században, és használjuk a legmodernebb technológiákat, a hadviselés még mindig nem tud megbirkózni azzal, hogy biztonságos és hatékony kommunikációs eszközöket fejlesszen a katonák számára.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
The highly contaminated Claw, machine part in Chernobyl Exclusion Zone, 2019 closeup
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.