A Microsoft 2001-ben rukkolt elő az első otthoni játékgépével, és az Xbox nevű konzolból öt év alatt 24 millió példányt értékesített a vállalat. Ez az eredmény eltörpül ugyan az akkori (egész pontosan hetedik) gépgeneráció legsikeresebb versenyzőjének, a PlayStation 2-nek a 155 milliós eladásai mellett, de a cég sikeresen megvetette a lábát a piacon, olyan neves versenyzőket utasítva maga mögé, mint a Sega-féle Dreamcast (9,1 millió) vagy a Nintendo gyártotta GameCube (21,7 millió).
SIKERSZTORI
Az Xbox persze csak az alapozás volt, és a 2005 őszén debütált Xbox 360 a karrierje során már óriási szeletet hasított ki a konzolpiacból: 2014-ig 80 milliónál is többet értékesítettek belőle, nagyjából ugyanannyit, mint a PlayStation 3-ból, és bár a versenyt ekkor a Nintendo Wii nyerte 100 milliónál is több eladott konzollal, a Microsoft egyértelműen
2005 és 2013 között az Xbox a PlayStation kárára erősödött meg jelentősen, az X360 és a PS3 nagy csatája után pedig mindenki kíváncsian várta, vajon a következő generáció gépei közül ki kerül ki győztesen – érdekesség, hogy a Nintendót ekkor épp temette a szakma, hiszen a 2012-es, tabletes kontrollerrel piacra dobott Wii U hatalmasat bukott: 15 milliót sem kelt el belőle.
TÚL NAGYOT ÁLMODTAK
Az Xbox 360 sikerét látva a Microsoft úgy érezhette, hogy a következő gépükkel már nemcsak a játékosokat kell meghódítani, hanem egy háztartáson belül mindenkit, így kerülhetett sor 2013 májusában az Xbox One máig hírhedt bemutatójára, ami olyan rosszul sikerült, hogy sokan még mindig a konkurens PlayStation 4 legerősebb reklámjaként emlegetik.
A Microsoft egy többfunkciós multimédia-központnak álmodta meg az új gépét, már a névben szereplő One is arra utal, hogy egy családnak csak erre a masinára lesz szüksége, és a bemutató jelentős része a tévézéshez köthető extra funkciókra lett kihegyezve. Olyan szolgáltatásokra, amik csak az Egyesült Államokban voltak elérhetők, továbbá a mozgásérzékelős/hangvezérlős Kinectre, ami lényegében senkit nem érdekelt, a játékok pedig szinte teljesen a háttérbe szorultak.
A szaksajtó közel teljes egyetértésben jellemezte kudarcként az Xbox One bemutatóját, amit csak tetézett, hogy nem sokkal később került sor a PlayStation 4 leleplezésére, aminek keretében a Sony nemcsak a nagy riválisát figurázta ki ügyesen, de a gépük bemutatóján minden a célközönség számára elsődleges fontosságú videojátékokról szólt, és az is világossá vált, hogy az előző generációval ellentétben ezúttal az új PlayStation lesz az olcsóbb játékgép.
Az Xbox One csapnivaló leleplezését követő utólagos magyarázkodás szintén nem használt a gép renoméjának, viszont a cég legalább hamar belátta, hogy a használt programok piacát békén kell hagyni, illetve arra is rájöttek, hogy egy játékgépet alapvetően a játékokkal lehet eladni a célközönségnek. A gond ezzel viszont még nem oldódott meg, ugyanis Redmondban görcsösen ragaszkodtak a Kinect 2-höz, ami a megjelenéskor újabb hatalmas előnyt adott a konkurenciának.
MINDEN ELDŐLT A STARTVONALNÁL?
2013 novemberében a PlayStation 4 és az Xbox One lényegében pár nap eltéréssel debütáltak, és a Microsoft dolgát nem csak az nehezítette, hogy sok országban (például itthon) hivatalosan nem volt elérhető a konzol, de az is, hogy forintban számolva
Mindez főleg a mellé csomagolt, kötelező Kinect 2-nek volt köszönhető, ami csúnyán megdobta az Xbox One alapcsomag árát. Bónuszként alig akadt normális játék, ami kihasználta volna a spéci hardver előnyeit, a „halott tehertől” pedig túl későn szabadult meg a vállalat. Idővel Kinect nélkül is lehetett gépet kapni, és a Microsoft úgy ismerte be a saját kudarcát, hogy a fazonigazított Xbox One S-ről és a hardveresen felerősített Xbox One X-ről már a csatlakozót is lehagyták – 2017-ben meg is szűnt a Kinect gyártása, mára pedig mindenki úgy csinál, mintha soha nem is létezett volna.
A Microsoft képtelen volt ledolgozni a hátrányát, ami kezdetben a jelentős árkülönbségnek volt köszönhető, majd annak, hogy a Sony rendre egy lépéssel előttük járt, és nem szabad elfeledkezni a konzolokra kapható játékokról sem, amik ezúttal is mindennél fontosabb tényezőnek bizonyultak.
A PlayStationből közel egy évvel a konkurenciát megelőzve készült 4K megjelenítésre képes változat PS4 Pro néven, a Sony ráadásul előállt a virtuális valóság kiegészítőjével, a PS VR-ral, és idővel megérkeztek az olyan exkluzív játékok, amik az ő irányukba terelték a játékosokat.
PlayStation 4-re ott volt az Uncharted 4: A Thief’s End, a The Last Guardian, a Horizon: Zero Dawn és a Shadow of the Colossus, miközben a Microsoftnál olyan korábban sikeres, de kissé megfáradt sorozatok új részei próbálták felkelteni a játékosok érdeklődését, mint a Halo 5: Guardians vagy a felmelegített Gears of War 4, vagy éppen a Forza-sorozat kiváló, de óriási tömegeket nem mozgató epizódjai.
A Microsoft ráadásul azzal is csökkentette az Xbox One „erejét”, hogy szinte az összes exkluzív játékukat (Forza-sorozat, GoW 4, Halo Wars 2 stb.) elérhetővé tették Windows 10-et futtató PC-kre is, ami kapcsán nyilván sokakban felmerült a kérdés, hogy minek vegyenek drága pénzért konzolt, ha az arra megjelenő játékok elérhetők a már meglévő számítógépeikre is.
SOK MINDENBEN JOBBAK, DE EZ MÁR KEVÉS
A Microsoft 2017-re ugyan összeszedte magát, és mostanra sok tekintetben túlszárnyalták a Sonyt, de négy évvel a verseny kezdete után ez már édeskevés. Hiába jelent meg a jelenleg legerősebb konzol az Xbox One X képében, hiába érhetők el szinte már hetente újabb és újabb Xbox 360-as játékok a visszafelé kompatibilitásnak köszönhetően, hiába kínál havi pár dollárért rengeteg játékot az Xbox Game Pass szolgáltatás, a PlayStation 4 előnye mostanra leküzdhetetlen.
A Sony konzoljából már 80 milliónál is többet értékesítettek, míg a Microsoft 2014 óta nem közöl hivatalos eladási adatokat, valószínűleg azért, mert még 50 millió sem kelt el az Xbox One-ból, ami nemcsak a konkurenciához képest gyért teljesítmény, de az Xbox 360-hoz viszonyítva is. Iparági elemzők becslése szerint valahol 40 és 50 millió között lehetnek az eladások, ami azért is kellemetlen, mert arányaiban még a tavaly megjelent Nintendo Switch is jobban teljesít a Microsoftnál, hiszen a japánok konzoljából mindössze másfél év alatt közel 20 milliót sikerült értékesíteni.
A gép iránti lagymatagabb érdeklődés persze nem magyarázható a masina rossz startjával, hiszen az Xbox 360 is túlélte a Red Ring of Death névre keresztelt hardveres hibát, ami rengeteg felhasználó életét keserítette meg. A gyérebb eladásoknak szinte biztos, hogy köze van az Xbox One meglehetősen gyenge játékkínálatához, legalábbis ami az exkluzív, csak a Microsoft gépére elérhető címeket illeti.
PS4-re csak 2018-ban olyan többmilliós eladásokkal büszkélkedő, kritikailag is elismert exkluzív programok jelentek meg, mint a God of War vagy a Marvel’s Spider-Man. Ilyen játékokkal tényleg rá lehet venni az embereket, hogy PS4-et vegyenek (hisz csak így tudnak játszani velük), viszont az Xbox One idén olyan nem túl erős címekkel vonult harcba, mint a kalózos Sea of Thieves, a zombis State of Decay 2 és a versenyzős Forza Horizon 4 – utóbbi amúgy remek lett, de az eladásokat aligha fogja az egekbe tolni…
TEMETNI PERSZE MÉG KORAI LENNE
A PlayStation 4 és az Xbox One ugyan még évekig a boltok polcain lesznek, de a (nem hivatalos) számok alapján a Microsoft az aktuális konzolháborút elvesztette, sőt az sem kizárt, hogy a harmadik helyre csúsznak vissza a Sony és a Nintendo mögött. Mindez viszont egyáltalán nem azt jelenti, hogy le kellene írni a redmondiakat. A legújabb játékaik aprópénzért elérhetővé tétele ugyan pár hónapja még kétségbeesett lépésnek tűnt, de abban kétségtelenül igaza van a Microsoftnak, hogy a jövő konzolokon is az olyan előfizetős szolgáltatásoké, mint a tévézést alapjaiban átalakító Netflix.
Emellett – hiába nem hasítanak a gépeladások – bevétel jócskán akad a több százezer ember által használt, online játékot biztosító Xbox Live szolgáltatás havidíjaiból, továbbá az olyan mikrotranzakciós rendszerekből, mint amilyen az elképesztően népszerű Fortnite című programban is található.
de a Microsoft még nem adta meg magát, sőt már javában a jövőre koncentrálnak: a boszorkánykonyhájukban például már fejlesztik a következő generációs konzolokat. Ha hinni lehet a pletykáknak, akkor rögtön kettőt, amikkel különböző rétegek, a hardcore és alkalmi játékosok igényeinek kielégítése a cél. Ezekre a masinákra persze még éveket kell várni, de abban biztosak lehetünk, hogy a vállalat tanult az Xbox One hibáiból, és nem fogják hagyni, hogy a jövő PlayStation 5-je újra elhúzzon mellettük. Ráadásul ezen a versenyen mi, a játékosok csakis nyerhetünk…
Nyitó illusztráció: ThinkStock
