Tech

Láttuk a jövőt: hatalmas és fényes

Berlinben már javában zajlik a 2018-as IFA, Európa legnagyobb kütyüexpója, ahol a tech cégek nemcsak az aktuális újdonságaikról rántják le a leplet, de olyan technológiákat is felvonultatnak, amik ugyan mérföldkőnek számítanak, de még nem állnak készen arra, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljenek.

Az okostévék frontján idén szinte minden a 8K, azaz a 7680×4320 pixel felbontásra képes készülékekről szólt. A Samsung már idén piacra dobja az első ilyen, kvantumpontos eljárással készült QLED tévéit, a szintén dél-koreai LG pedig az IFA-n mutatta be a világ első 8K-s OLED tévéjét.

Ha van megfelelő tartalom, a látvány elképesztő – Fotó: Birkás Péter / 24.hu

Erről a technológiáról ugye azt kell tudni, hogy a kijelző organikus diódákból épül fel, amik maguktól, ráadásul egyenként képesek fénykibocsátásra, így az LCD-t használó típusokkal ellentétben (ilyen a QLED is) itt nincs szükség háttérvilágításra, és mivel minden dióda külön vezérelhető, így az OLED tévék képesek a tökéletes feketék megjelenítésére, csodásak a színek, elképesztően jó a kontraszt, és a betekintési szög is jóval nagyobb, mint az LCD tévéknél.

A szemünk előtt zajlik a tévék csendes forradalma
Legalább akkora előrelépésnek vagyunk tanúi, mint amikor a folyadékkristály leváltotta a katódcsöves tévéket.

Az IFA-n kiállított 88 hüvelyk képátlójú televízió képminőségét szavakkal nehéz visszaadni: a képernyőn futó 8K felbontású demó láttán mindenki csak tátotta a száját, ugyanakkor most még senkinek nem kell aggódnia amiatt, hogy miből vásárol ilyen kijelzőt, ugyanis az LG egyelőre csak azt demonstrálta, hogy már képesek 8K-s OLED panel gyártására, a helyszínen külön kiemelték, hogy felesleges az árról és a megjelenésről kérdezni őket, ugyanis egyikre sincsenek még terveik sem.

Leesett az állunk – Fotó: Birkás Péter / 24.hu

Mindez érthető, hiszen a mindennapi életben még a 4K-s tartalmakban sem dúskálunk, Magyarországon pedig a normális Full HD tévéadás is olyan ritka, mint a fehér holló. A jelentősebb streamelős szolgáltatások (Netflix, Amazon Prime) kínálatában ugyan egyre több a 4K-s film és sorozat, de a 8K-ra még ezek a cégek sincsenek felkészülve, és jelenleg olyan lemezek sincsenek a piacon, amik ilyen minőségben kínálnák a rajtuk terpeszkedő tartalmakat.

Az egyre fejlettebb processzoroknak hála ugyan már egész szépen, élvezhető minőségben fel lehet skálázni a Full HD és 4K videókat 8K-ba (ezért nem szívbajos a Samsung az idén ősszel érkező 8K-s tévéivel), ugyanakkor az kétségtelen, hogy kompatibilis tartalom hiányában jelenleg

jelenleg még tényleg nincs sok értelme az ilyen típusú kijelzők kereskedelmi forgalomba bocsátásának, és a megvásárlásának sem.

A nem túl távoli jövő viszont kétségtelenül a hatalmas és elképesztően fényes 8K-s kijelzőké, és talán nem túlzás azt állítani, hogy a technológia jelenlegi fejlődése mellett tíz éven belül a 7680×4320 pixeles felbontás ugyanolyan általánossá válhat, mint a mostanra egészen elterjedt 4K.

Viszont a jövő nemcsak elképesztő felbontást tartogat, de egészen új technológiát is, legalábbis ezt bizonyítja, hogy az LG nemcsak a 8K-s OLED tévéjét hozta ki az IFA-ra, de egy hatalmas MicroLED kijelzőt is – amit ugyan nem lett volna szabad lefényképeznünk, de ezúttal fittyet hánytunk a szabályokra.

Az LG is tett egy próbát a MicroLED technológiával – Fotó: Birkás Péter / 24.hu

A MicroLED-ről először januárban hallhattunk, a Samsung ugyanis akkor mutatta be az első ilyen technológiával készült képernyőjét, ami abban különbözik az eddig emlegetett OLED-től, hogy itt nem organikus, hanem szervetlen diódáknak (felfoghatatlanul apró LED-eknek) köszönhetjük a látványt. A lényeg viszont ugyanaz: nincs háttérvilágítás, és minden egyes pixel mögött külön dióda van, amik egyenként vezérelhetők, ami egészen káprázatos látványt eredményez.

Van ugyanakkor egy hatalmas különbség: a fényerő, ami a MicroLED esetében bőven meghaladja az OLED jelenlegi képességeit, és fontos, főleg a nagy dinamikatartományú (HDR) tartalmak miatt.

MI AZ A HDR?

A HDR-t (High Dynamic Range) is támogató tévéknél a hagyományosnál nagyobb dinamikatartomány érhető el, sőt az átlagnál jobb részletesség is megjeleníthető. Egy hagyományos és egy HDR felvétel között a különbség az, hogy a HDR-es tartalomnál több részlet látszik a különösen sötét és a különösen világos részeken, így a kép egy normál felvételnél jóval színgazdagabbnak és természetesebbnek hat.

A 173 hüvelykes MicroLED képernyőt csodálva egy valami világossá vált: a jövő a tévék szempontjából hatalmas és fényes, a fejlődés pedig nem állt meg az OLED paneleknél, hiszen a Samsung és az LG által egyaránt felkarolt MicroLED technológia bőven tart meglepetéseket: nincs kizárva, hogy ez fogja leváltani az LCD-t, ami 10 év múlva már olyan távoli emlék lehet, mint ma a szüleink katódcsöves készülékei.

IFA 2018:

Ajánlott videó

Olvasói sztorik