Tech

A szemünk előtt zajlik a tévék csendes forradalma

Manapság már a tévé is okos, a képminőség lenyűgöző, és a legújabb csúcsmodellek alig vastagabbak, mint egy tükör. Utóbbiban jelentős szerep jut az egyre népszerűbb OLED technológiának, ami legalább akkora előrelépés, mint amilyen a folyadékkristályos készülékek megjelenése volt a katódcsöves tévékhez képest.
Korábban a témában:

Az első kezdetleges televíziók már az 1920-as évek végén felbukkantak, és még ugyanebben az évtizedben sor került az első kísérleti adásokra is, amit Angliában a BBC sugárzott.

A tévék az ötvenes évekre teljesen elterjedtté váltak (bár hazánkban csak 1954. január 20-án indultak be az első próbaadások), a hetvenes években a monokróm kijelzőket elkezdték leváltani a színes modellek, majd a nyolcvanas években felbukkantak az első LCD-készülékek, amik a katódsugaras megoldások végét jelentették.

A kétezres években az LCD mellé befutott a plazmatévé, továbbá egy egész világ tanulta meg egy csapásra a HD (High Definition) és a Full HD (az 1920×1080 pixeles, avagy 1080p felbontás) fogalmát.

A XXI. század első évtizedének végére az LCD felülkerekedett a plazmán, a telefonok után a tévék is elkezdtek okosodni, manapság pedig minden a streamelős szolgáltatásokról, a HDR-ről, illetve az Ultra HD vagy 4K felbontásról szól – ezekre mondjuk érdemes figyelni, ugyanis a kettő nem ugyanaz!

MOST AKKOR MI VAN A FELBONTÁSSAL?

A tévék piacán jelenleg négy típus elterjedt. A HD Ready készülékek maximum 720p (1280×720 pixel) felbontást tudnak, a Full HD tévék 1080p-s (1920×1080 pixel) képet biztosítanak, és ezek felett van az Ultra HD és a 4K. Utóbbi kettőt viszont nem szabad egy kalap alá venni, hiszen az UHD a 3840×2160 pixeles felbontást (2160p) jelenti, míg a valódi 4K alapkövetelménye, hogy a képernyőn széltében 4096 pixel legyen egymás mellett.

A DIÓDÁK DIADALA

Az elmúlt években ugyanakkor egyre gyakrabban találkozni még egy rövidítéssel: ez az OLED (Organic Light-Emitting Diode). Maga a technológia abszolút nem új, hiszen már a 80-as években készült képernyő ezzel az eljárással, de elterjedtté csak mostanában vált.

Az LG legújabb OLED csúcsmodellje, a Signature W7 / Forrás: LG

Hogy értsük miért jelentős áttörés az OLED, muszáj kicsit visszakanyarodni a manapság bevettnek számító, LED fényforrást használó LCD tévékhez, ahol a képmegjelenítés alapját a háttérvilágítás és a folyadékkristályok jelentik. Ennél a technológiánál a LED-ek fénye egy folyadékkristályos rétegen halad keresztül, ami egy RGB szűrő (piros, zöld és kék) segítségével hozza létre a színes képet.

Ehhez képest az OLED képernyőknél nincsenek folyadékkristályok és háttérvilágításra sincs szükség. A kijelző organikus diódákból épül fel, amik maguktól, ráadásul egyenként képesek fénykibocsátásra. A technológia hatalmas előnye, hogy a diódák teljesen kikapcsolhatók, ilyenkor egyáltalán nem fénylenek, a képernyő pedig képessé válik a tökéletes feketék megjelenítésére.

Ez jelentős előrelépés az LCD panelekhez képest, hiszen a folyadékkristályok minden esetben áteresztik a fényt, így valódi feketét nem képesek létrehozni. Ezzel szemben egy OLED kijelző egészen mély feketét varázsol a szemünk elé, a közvetített kép sokkal részletesebb, teltebbek a színek, arról nem is beszélve, hogy a betekintési szög és a válaszidő is optimálisabb, mint egy LCD panel esetében.

Az organikus diódáknak hála pedig nemcsak a látvány javul jelentősen, de a készülékeket tervező dizájnerek és mérnökök is elengedhetik a fantáziájukat. Amíg egy LCD képernyő legalább nyolc “rétegből” épül fel, addig egy OLED panel mindössze háromból, és ennek köszönhető, hogy a gyártók legfejlettebb tévéi manapság már megdöbbentően vékonyak.

Forrás: LG

Tökéletes példa erre az LG idei csúcsmodellje, a Signature OLED W7, ami a maga 3,85 mm-es “vastagságával” lényegében tükörként simul a falra. Persze trükk itt is van, hiszen a vezérlés és a hangrendszer egy külön egységben kapott helyet, de így is lenyűgöző, hogy a dél-koreai gyártó milyen vékony testbe passzírozta be az aktuális csúcstechnológiát.

Felfoghatatlanul vékony az LG új tévéje
Az új képernyőhöz képest még egy iPhone is vastagnak tűnik.

EZ A JÖVŐ

Mint említettük, az OLED panelek egyáltalán nem számítanak újdonságnak. Kereskedelmi forgalomba először a Sony bocsátott ilyen készüléket még 2007-ben (XEL-1), majd az LG és a Samsung is elkezdtek kísérletezni a technológiával. A nagy szakmai rendezvényeken rendre fel is bukkantak két gyártó prototípusai, 2013-ban pedig megjelentek az első tévéik az áruházakban.

Az első termék, ami OLED-panellel került forgalomba, a Sony XEL-1 / Forrás: Sony

A Samsung (a Sony-hoz hasonlóan) ezután visszalépett az újabb modellek gyártásától, helyette előálltak a kvantumpontos megoldással, amit QLED-nek neveznek, de velük ellentétben az LG töretlenül bízott a technológiában, és ez most bőven megtérülni látszik.

A gyártó tévéi sorra nyerik a szakmai díjakat, a felhasználó visszajelzések pozitívak, ráadásul a konkurencia is ráébredt, hogy az OLED paneleké a jövő, és mivel egyedül az LG gyárt nagy mennyiségben ilyen kijelzőket, így a vállalatnak duplán megérte kitartani a sokáig kispadon tartott megoldás mellett.

A Sony idei csúcsmodellje, az A1 már ilyen technológiát használ, és a Panasonic szintén OLED tévékkel igyekszik meghódítani a piacot. Ez a vásárlóknak is jó, hiszen minél több gyártó teszi le a voksát az organikus diódák mellett, annál nagyobb mennyiségben készülnek ilyen panelek, ez pedig törvényszerűen magával hozza az árak jelentős csökkenését.

A Sony idei csúcsmodellje már OLED-panellel érkezett / Forrás: Fülöp Dániel / 24.hu

Manapság OLED-es készüléket nem nagyon lehet találni 400-500 000 forint alatt, a technológia még kifejezetten drága. Viszont már nincs messze az idő, mikor az LCD képernyőkhöz hasonlóan már 250–300 000 forintért is megvehetünk egy olyan tévét, amik nemcsak a 4K és a HDR lehetőségével csábítja a vásárlókat, de az OLED biztosította előnyökkel is.

A nagy gyártók többsége már az OLED-re szavaz,

ez mindenképpen biztató jel, ráadásul a fejlődés még koránt sem ért véget. A technológia még rengeteg lehetőséget rejt: nem csak ívelt, de hajlítható, újságként feltekerhető, vagy akár teljesen átlátszó kijelzők is jöhetnek. A forradalom elkezdődött, de nem zárult le a tökéletes feketékkel és a tükörvékony kijelzőkkel.

Ajánlott videó mutasd mind

Brexit: itt az újabb fordulat

Elfogadta szombat délután a londoni alsóház azt a módosító indítványt, amelynek célja a brit EU-tagság megszűnésének halasztása.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.