Míg a legtöbb ember viszonylag könnyen különbséget tud tenni egy örömteli mosoly és egy frusztrált vigyor között, addig valószínűleg a legjobbak sem tudnák pontosan megmondani, hogy mely mozdulatok összessége árulkodik a hasonló arckifejezések mögötti eltérő érzelmekről.
Éppen ezért az MIT kutatói a legapróbb részletekre próbálják lebontani a mosolyt. Ehhez persze szükségük volt egy széles körű mintavételre mind az örömteli, mind a frusztrált arckifejezések köréből.
Ez utóbbit azzal érték el, hogy egy hosszú és feleslegesnek tűnő kérdőívet töltettek ki a résztvevőkkel. Mikor azok végre a végére értek és megnyomták az “elküld” gombot, a rendszer hibát jelzett és visszaugrott a kérdőív legelejére. Tagadhatatlanul frusztráló élmény, az érdekesség azonban az, hogy a résztvevők jelentős része mégis megmosolyogta – még, ha nem is teljesen őszintén.
Ez utóbbi mozzanat az, ami miatt a kutatók reményei szerint eredményeik nemcsak a számítógépeket fogják segíteni, hanem például az autista embertársainkat is, akiknek általában nehezebben megy az arckifejezések értelmezése, pláne ha hasonló arckifejezések eltérő érzelmeket rejthetnek, mint például a mosoly.
