Nem hiszem el, komolyan mondom. Gyerekek. Azt hittem, ezt már megbeszéltük. De hát úgy tűnik, újra és újra meg kell, mert a chemtrail-egyház annyi buta embert ereszt rá a világra, hogy nem győzzük. Most az ezerszer megvádolt és újra és újra tisztára mosott mikrosütőt sikerült megint hírbe hozni, méghozzá egy péntekre virradóra egy nagy hírportálon megjelent (azóta lekerült) írás miatt, amelyet ráadásul egy évek óta terjedő buta lánclevélből sikerült cikké komponálni. Komolyan, ha van tárgy, amit őszintén sajnálok (nincs egyébként), akkor az a mikrosütő. Úgyhogy tegyünk pontot az ügy végére és fussunk végig még egyszer és utoljára azon, hogy mit csinál, és ami még fontosabb: mit nem csinál a világ háztartásainak nyolcvan százalékában megtalálható, viszonylag egyszerű és olcsó használati tárgy.
A háztartási mikrosütők 1967 óta vannak velünk. Akkor persze még ormótlanabbak és körülményesebbek voltak, de sem akkor, sem azóta nem halt meg tőlük senki. Sérülések persze mindig voltak, ezek nagy része az emberi butaságból ered, esetleg a mozgásra robbanó, túlforralt víz miatt fordulnak elő első-másodfokú égési sebek, a természettudományok ezen gegjét viszont szerencsére egyre többen ismerik.
Persze értem én, hogy a mikró gyanús.
Én nyolc évesen láttam először olyat, hogy az unokabátyám betesz egy bögre vizet egy tekintélyt parancsoló, high-tech dobozba, ami zúg fél percig, majd kiveszi a bögrét, amiben gőzölög a víz. Mondom: gőzölög. Ilyen nincs, ez fekete mágia, vagy ha nem is az, valami csapda biztos van az egészben.
Ahogy az agglegények a keblükre ölelték a találmányt a nyolcvanas-kilencvenes években, úgy kezdtek rettegni tőle százezrek az internet, és vele a tudományos eredménynek beállított féligazságok és sima hülyeségek elterjedésével. Ma már ott tartunk, hogy erre szakosodott oldalak – a Szabadon Ébredők és mindenféle .infóra. végződő domainnevű parablogok – tartják szinten a hisztit, ami itt-ott átszivárog a mainstream médiába is, a lakosság józan ésszel megáldott csendes többségének megrökönyödésére. Úgyhogy van mit tisztázni.
Anélkül, hogy belemennénk a számokba: a mikrosütő sugárzásbiztosan védett belsejében mikrohullámokkal bombázza az étel erre fogékony – víz, zsír, cukrok, de az olaj például immunis – kétpólusú részecskéit. A sugárzás – bármilyen ijesztő is maga a szó – azonban nem elég erős ahhoz, hogy szétszakítsa az atomokat és ezzel „deformálja” az ételt: az újramelegített étel tehát szerkezetileg pont ugyanolyan, mint mikrózás előtt. Tehát lényegében arról van szó…
Ne etessél már ezzel, komoly tudósok végeztek komoly kísérleteket és a mikrós kaja igenis megbetegít! Az interneten olvastam, tehát igaz!
A legtöbben, akik legalább arra veszik a fáradságot, hogy hivatkozzanak, Hans Hertel „eredményeit” hozzák fel mint végső érvet a mikrohullám ellen. A svájci vegyész a legenda szerint empirikus úton vizsgálódott: hetekre összeköltözött hét vegetáriánussal egy hotelszobában, a csoport fele mikrózott ételt evett, a másik fele más módszerekkel melegített. Az eredmény ijesztő: előbbiek sorra furcsa, rákmegelőző állapotra utaló tüneteket produkáltak. A kutatást azonban sehol sem publikálta, semmilyen adat nem áll rendelkezésre, hogy pontosan mi történt, és még ha így is lett volna, nyolc ember kevés ahhoz, hogy bármilyen tudományos megállapítást tegyünk. Hertelről azóta sem hallani, ahogy általában a többi mikróellenes „nagy névről” sem.
Jól van nagyokos, ha a mikrosütővel minden rendben, miért tiltották be a hetvenes években egész Oroszországban?
A mikrosütőt nem tiltották be Oroszországban a hetvenes években és máskor sem. Sőt: a mikrosütőt máshol sem tiltották be. Azt sem bizonyították soha, hogy bármilyen egészségre káros hatása lenne annak, ha a sütő közelében vagyunk, amikor az melegít. A mikrohullám hullámhossza túl nagy ahhoz, hogy az élő szervezetekre káros hatással legyen – ezért nem betegszünk meg a mobiltelefonoktól sem.
De hát konkrétan érzem, hogy más az étel íze!
A gyakori érv, hogy a mikrohullámok megváltoztatják az étel struktúráját, igaz: pont annyira, mint bármilyen más módszer – gondoljunk bele, a sütésnek éppen az a lényege, hogy megváltozzon a hús, a krumpli szerkezete. Sőt: a mikrózás még kevésbé rendezi át az ételt, mint a sütés, hiszen gyorsabban melegít, azaz kevesebb ideig éri sugárzás. Van egy-két vitamin, amiket a mikrohullám jellegzetesen roncsol, de ennek gyakorlatilag semmi hatása semmire. Igaz viszont, hogy nem helyettesíti a sütőt: a hullámok csak egy-két centis rétegben képesek rezgetni a molekulákat, azaz vastag húst hiába próbálunk sütni. (Az viszont ostobaság, hogy a belülről kifelé melegít.) Sőt, mivel a mikrohullámra főleg a víz érzékeny, azaz a mikrosütő „szelektíven” melegít, megeshet, hogy míg az étel bizonyos részei már gőzölögnek, a többi még jéghideg. Ha pedig nem egyenletesen meleg a milánói, az bizony megváltoztatja az ízérzékelést is.
Jól van, firkászkám, látom, téged is a mikrosütőlobbi, vagy még rosszabb: a háttérhatalom pénzel, de minket hiába etetsz!
Igen, és nyilván az ismerőseimet is, de azért megkérdeztem őket, hogy ne csak az én hangom hallatsszék. Örökérvényű megfejtés nem, de pár nagyon vicces és tanulságos megoldás született, főleg a szkeptikusok oldaláról. Általában azért nem tetszik nekik a mikró, mert megváltoztatja az ételeket, hogy hogyan, azt senki nem tudta megmondani, „de valahogy más”. Egy az élelmiszeriparban azóta otthonosan mozgó hozzászólóból felzubogtak az iskolai élmények. „Egyszer rám üvöltött a kémiatanárom, mert nem figyeltem az órán. Azt mondta, ilyen hozzáállás mellett sose fogom megérteni, miért kapok vastagbélrákot, ha a mikrózott kaját a csippanás után rögtön megeszem. Mert hogy elvileg 20 másodpercet várni kell. Onnantól nagyon figyeltem, de 10 éve nem kaptam választ a miértre!” Neki egyébként van egy ismerőse, aki előre időzíti a mikrót: „a lényeg hogy amikor beindul, a srác ne legyen a lakásban, mert tuti agyrákot kap”.
Van, aki elővette az évtizedes városi legendát: „Mert a macskám meghalt benne, mikor szárítottam. Az ő emléke miatt nem használom.” Másoknál ennél is durvább a helyzet: „Engem gyíkká változtatott. De már elmúlt…”. Az idősebb generáció – jó, valahol érthetően – szkeptikus: „A nagymamám szerint a mikró ördögtől való, csak arra jó, hogy a szakácskönyveket tároljuk benne!” Van, akinek spirituális élmény volt a mikrótlanodás: „Amikor A ingatlanból B ingatlanba szállítás közben elhalálozott az a bazi nagy (és sehol sem beszerezhető) üvegtányér, ami forog benne, még egy ideig tartogattam. Kidolgoztam egy sajátos technikát, miszerint egymással átellenben, ha két kávésbögrét ráegyensúlyozok a műanyag gyűrűre, még üzemszerűen működtethető a szerkezet. Aztán volt néhány alkalom, amikor megremegett a kezem, a kávé pedig borult. Akkor kidobtam az egészet. Azóta nincs. Olyan, mint a tévé hiánya. Megszokható. Felszabadító.” És egy tipp: „A Túró Rudi sokkal finomabb, ha leheletnyit megmikrózod hűtés után.” Illetve még egy: „Mit adott nekünk a mikró? Pusztán csak a világ legtökéletesebb ételét, a túrórudis palacsintát. Felteker, pár másodpercig megmikróz, villával szétlapít, örül.” (Le kell mennem a boltba, mert ezt most azonnal ki kell próbálnom.) Az egész vitát pedig egy tényfeltáró kolléga zárta le, amire már nekem sincs ellenérvem: „rezsidémon miatt nem :((((”
Úgy érzem, megbeszéltünk mindent.
