Kádár János elejétől a legvégéig részt vett a Rajk László és társai ellen folytatott koncepciós eljárásban. Tudta, hogy az egész kitaláció, hazugság, de félt: ha nem Rajk, akkor ő lesz az áldozat.
A Páneurópai Piknik szervezői 1989. augusztus 19-én jelképes határátkelőt nyitottak Ausztria és Magyarország között, több száz keletnémet ment át nyugatra.
Havonta jelentkező olvasónaplónkban a szerkesztőség tagjai írnak röviden a friss olvasmányélményeikről. Ezúttal a műfaji paletta a true crime-tól a filmelméleti könyvig, Csehszlovákia megalakulásától egészen a mexikói patriarchátusig ível.
Az elméleteknek se szeri, se száma: egyesek szerint egy bevándorló követte el a vérfagyasztó gyilkosságsorozatot 1888-ban, esetleg orvos, talán őrült bába – vagy Viktória királynő egyik unokája.
A „szabadság sapkájának” is nevezett frígiai sapka vörös színű, perem nélküli, kúp alakú fejfedő, amely ma már a szabadság egyik legegyetemesebb jelképe.
Ma is kitartó használata a hasonlat erejéről tanúskodik, amelyik a közvélemény manipulálása érdekében az üldözési mánián keresztül éri el az engedelmességet.
Az 1940-es évek végén Kádár Jánost padlóra küldte két tragédia, édesanyja és öccse elvesztése. Miközben bekerült a párt legfelsőbb vezetésébe, aktív részese volt a diktatúra, a terror, az elnyomás kiépítésének, illetve működtetésének.