Szent Korona nélkül nincs magyar király, tudta ezt jól a zsaroló Habsburg Frigyes is. Mátyás elképesztő összeget fizetett érte.
szent korona
A koronaőrök lelkesek, bár pár tízmillió még így is hiányzik a 130 milliós büdzséből. A napokban kezdik a Szent Jobbot hordozó vagonjának felső részét megépíteni.
Károly szárnysegédje a lakosztályában felejtette a szövegét, az érsek csak beszélt és beszélt, Zita öltéseket helyezett a koronázási palástba, senki nem nyúlt a díszlakoma fogásaihoz - hagyomány és érdekességek az utolsó magyar király koronázásáról.
Bő egy órával a királynő koronázása előtt magyar és osztrák főurak hihetetlenül kínos helyzetbe kerültek: az ereklyét őrző ládát nem tudták kinyitni. Így kezdődött a jelenet 1638-ban, amelynek végén a Szent Korona keresztje elferdülhetett.
Az akkori világ legnagyobb ura is elismerte a Szent Korona jelentőségét és eszmeiségét - pedig először hadizsákmánynak tekintette, már el is indult vele Isztambulba.
Hallott már Lodomériáról vagy Kumániáról? Az egykori magyar birodalmi tudat fontos őrzői voltak.
Nem volt jó ötlet, mert így is az osztrákok kezére került, miközben a koronázási tárgyakban helyrehozhatatlan károkat okozott a talajvíz.
Önkényesen kiválasztottunk két Ilonát a történelemből, hogy bemutatásukkal tisztelegjünk az Ilonák előtt augusztus 18-án, nevük napján.
"Pannónia nem veszítheti el angyal adta koronáját" - és királya sem lehet senki, akit nem azzal koronáztak. Vagy nem Fehérváron. Vagy nem az esztergomi érsek közreműködésével.
Az államtitkár személyes véleménye, hogy a felújított Budavári Palotában jó helyen lenne.
"Nem halandóval álltok szemben, nyavalyások" - kiáltotta Imre, és királyi díszben, fegyvertelenül lépett az ellenség harcra felsorakozott katonái közé.
A Szent Korona keresztje eredetileg egyenesen állt, ám ettől még számíthatunk az égiek jóindulatára.
Törd össze, vagy vesd a Dunába - javasolta a külügyminiszter a Szent Korona sorsán aggódó kormányfőnek. Szemere Bertalan inkább elásta 1849. augusztus 23-án.
Óriási felháborodást váltott ki Magyarországon, amikor II. József parancsára Szent István koronája Bécsbe érkezett 1784. április 13-án. A kalapos király bukásra volt ítélve.
Sok szenvedés vár még a magyarokra, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük - hangzik a jövendölés.
Vibárdnak hívják, és valójában egy bárd volt 60 centis éllel, angyalos címerrel, Isten szemével és a király monogramjával díszítve.
A IV. Károly 1916. december 30-ai koronázási szertartása bővelkedett a baljós jelekben.
A Szent Korona védelmének szerintük nem csak a vitrinben őrzött állami jelképre kellene kiterjednie, ezért törvényt módosítanának.
Négy titkos rejtekhely lapul a föld alatt szerte az országban, ahová baj esetén el lehetne vinni az ereklyét. A második világháborúban Velemben tartották.
A rapper új videóklipje körül forrong a hangulat; sokan nemzeti jelkép meggyalázásának vélik, hogy egy Szent Koronára emlékeztető baseballsapka is megjelenik a videóban.
Egy berlini magyar grafikus pólómintája verte ki a biztosítékot két jobbikos képviselőnél. Pintér Sándor belügyminiszterhez fordultak, aki eljárást kezdeményezett.
Hunyadi Mátyást 1458-ban királlyá választották és megkezdte uralkodását. Ám még évekig nem volt legitim magyar király.
Harmadik alkalommal rendezik meg vasárnap az „Uniós Fejlesztések Nyílt Napja" című programot, melyet 2013-ban indítottak útjára. Székesfehérváron idegenvezetők közreműködésével ismerkedhetnek az érdeklődők a Hiemer-házzal és a felújított Fő utcával.
Rendhagyó tanóra a nemzeti ereklye hazatérésről az Emlékpontban.
