Királyválasztás a jégen, a szinte még gyermek Mátyás a trónon nyakában a kormányzó nagybátyjával, főúri összeesküvések – izgalmas fejezete ez múltunknak, de a kép sokkal árnyaltabb, mint ahogy az iskolában tanultuk.
Ottó bajor herceg elvesztette a Szent Koronát, a magyarok királya nem lehetett. De visszament érte és meg is találta, mert Pannónia nem veszítheti el angyal adta koronáját.
A koronaőrök lelkesek, bár pár tízmillió még így is hiányzik a 130 milliós büdzséből. A napokban kezdik a Szent Jobbot hordozó vagonjának felső részét megépíteni.
Károly szárnysegédje a lakosztályában felejtette a szövegét, az érsek csak beszélt és beszélt, Zita öltéseket helyezett a koronázási palástba, senki nem nyúlt a díszlakoma fogásaihoz - hagyomány és érdekességek az utolsó magyar király koronázásáról.
Bő egy órával a királynő koronázása előtt magyar és osztrák főurak hihetetlenül kínos helyzetbe kerültek: az ereklyét őrző ládát nem tudták kinyitni. Így kezdődött a jelenet 1638-ban, amelynek végén a Szent Korona keresztje elferdülhetett.
Az akkori világ legnagyobb ura is elismerte a Szent Korona jelentőségét és eszmeiségét - pedig először hadizsákmánynak tekintette, már el is indult vele Isztambulba.
"Pannónia nem veszítheti el angyal adta koronáját" - és királya sem lehet senki, akit nem azzal koronáztak. Vagy nem Fehérváron. Vagy nem az esztergomi érsek közreműködésével.
"Nem halandóval álltok szemben, nyavalyások" - kiáltotta Imre, és királyi díszben, fegyvertelenül lépett az ellenség harcra felsorakozott katonái közé.
Törd össze, vagy vesd a Dunába - javasolta a külügyminiszter a Szent Korona sorsán aggódó kormányfőnek. Szemere Bertalan inkább elásta 1849. augusztus 23-án.
Óriási felháborodást váltott ki Magyarországon, amikor II. József parancsára Szent István koronája Bécsbe érkezett 1784. április 13-án. A kalapos király bukásra volt ítélve.