Az orosz-ukrán árvita mögött a Kreml kockázatos stratégiája rejtőzik: az orosz gázexport óriásvállalata, a Gazprom lett a hatalmi befolyás helyreállításának eszköze.
Hetilap: Világkép
Az iraki háború fel-borította a Közel-Kelet egymást sakkban tartó iszlám államainak kényes egyensúlyát. Az iszlám diktatúrák harcát az egész régió általános káosza váltotta fel.
A Rice-körút igazi eredménye: állandó amerikai katonai bázis Romániában. A látszat-eredmény: álságos egység Brüsszelben a titkos CIA börtönök ügyében.
Ha tíz évvel a boszniai, s hattal a koszovói vérfürdő után az EU és a NATO távozna a két helyszínről, lángra lobbanhat az etnikai gyűlölet parazsa.
Az izraeli belpolitika válsága négy üres, bizonytalan hónapot hoz a március végi választásokig. Ez a Közép-Kelet mai állapotában veszélyes fényűzés.
Moszkvában fontos személyi és intézményi változások zajlanak. Ám az továbbra sem világos, hogy Putyin távozik-e az elnöki székből 2008-ban.
Fontos hét: Berlinben és Varsóban két szögesen ellentétes politikai modell született. A mi régiónk számára Berlin a kockázatos reform vállalásának példája lehet. Varsó viszont felesleges külpolitikai gondokat hozott.
A Plamegate-botrány valójában az iraki háború titkairól szól. Cheney alelnök főtanácsadója ellen már vádat emeltek. A nagy kérdés: megáll-e a vádak áradata a Fehér Ház küszöbénél.
1956. november 4-én a magyar forradalmat eltipró szovjet invázió máig érezteti hatását a világpolitikában. A Közép-Kelettől Pekingig és Washingtonig akkor bukkantak fel először a mai magatartásformák és viták jelei.
A lengyel politika másodszor is jobbra lépett. Az ultrakonzervatív jelölt lett az államfő. Nyílt kérdés, lesz-e koalíció. Az első konfliktus az Európai Unióval várható.
Angela Merkel az új német kancellár, de a kabinetben többségben vannak a távozó Gerhard Schröder emberei. Továbbra is nyitott kérdés,hogy stabil lehet-e a nagykoalíció kormánya.
Bush elnök legfőbb aggodalma a republikánus párt botrányokkal súlyosbított belső válsága. A hátország krízise veszélyezteti a jövő évi részleges kongresszusi választások sikerét. Közép-Európa regionális stabilitása ezért most különösen fontos a Fehér Háznak.
A lengyelországi választások után Varsó az orosz-német harapófogóból Amerika karjaiba menekül. Az Európai Unión belüli következményeket még homály fedi.
A parlamenti választások viharos erővel söpörték el a lengyel baloldalt. A Szolidaritás két jobbközép utódpártja kormányoz, de csak az elnökválasztás dönti majd el a konzervatív és a liberális utód „testvérharcát".
A választási győzelemre joggal számító német konzervatívoknak nincs koherens külpolitikai szemléletük. Neuralgikus pontok: Washington, Ankara, Varsó és Moszkva.
Öt héttel a német választások előtt két reális lehetőség mutatkozik: konzervatív kormány vagy „nagykoalíció". A furcsa az, hogy ezt egy „furcsa pár" dönti el - ráadásul a hajdani NDK területén.
A Kaszjanov-ügy Putyin hatalmi harcának új fejezete. A brit Super Scorpion víz alatti robot nemcsak hét tengerészt mentett meg, de Putyin számára is megkönnyítheti Kaszjanov „kiiktatását".
Karl Rove, Bush rettegett főtanácsadója botrány középpontjába került. Az elnök is sebeket kaphat. Újra fellángol a vita az iraki háború megindításának hátteréről.
A skóciai G8 csúcs napirendjét Blair a maga érdekeinek szolgálatába állította. Az igazi politikai horizont azonban tágasabb. Jövőre Moszkvában G10 találkozó kellene, Kína és India immár nem kerülhető meg.
Az iráni választások első menete a teokratikus diktatúra híveinek előretörését hozta. A megdöbbenés egyben figyelmeztetés is: ha Amerika el akarja kerülni a csapdákat, nem szabad hozzányúlnia az iráni ütközőállamhoz.
A brüsszeli uniós csúcs valódi tétje: sikerül-e bebizonyítani, hogy az EU alkotmány nélkül is működőképes. Ehhez mindenekelőtt a britek, a németek és a franciák közötti konfliktusokon kellene keresztüllépni.
Az amerikai politika felszínén közöny, a hatalom központjában káröröm fogadta a francia és holland „nem" utáni EU-válságot. Holott az események Washington gazdasági és stratégiai érdekeit is sértik.
A moszkvai Yukos-per fővádlottját 9 évi rabságra ítélték. A per igazi titkai még nem tárultak fel, ám az árat Hodorkovszkij mellett az orosz gazdaság, s maga Putyin is kénytelen lesz megfizetni.
A 60. évfordulón tartott látványos moszkvai Győzelem napi rendezvényen felvonult a vilgpolitika krémje,de a háttérben megmaradtak a feszültségek.
