Boomtown – a Webster értelmező-szótár szerint olyan város, amely hirtelen üzleti fellendülést él át. Az angol rat szó megértéséhez nem kell a Webster, annyit jelent: patkány. Nos: hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy tehetséges punk-rock banda. Úgy hívták, hogy Boomtown Rats. És volt annak egy frontembere: Bob Geldof. Húsz évvel ezelőtt, az etiópiai éhínség idején, Geldof nagyszabású segélykoncertet szervezett. Az eredmény (vagy annak a hiánya) máig vitatott. Ám Geldof jó szándéka és a koncertek sodró tömegsikere nem. Így hát a punk-rockert jutalmul lovaggá ütötte az angol királynő.
Sir Bob a múlt hét szombatján megszervezte a Live 8 nevet viselő mega-koncerteket. Tíz helyszínen a rock és pop világ legnépszerűbb sztárjai léptek fel, hogy a július 6-a és 8-a között tartott G8-értekezleten részt vevő állam- és kormányfőket rávegyék a szörnyűséges nyomorban sínylődő, járványok és törzsi mészárlások sújtotta Afrika megsegítésére.
Úgy hírlik, hogy ma (csütörtökön) vagy a G8 pénteki zárónapján Geldof – oldalán Bonóval, a U2 segélyügyekben hasonlóan aktív frontemberével – alkalmat kap arra, hogy személyesen is szólhasson a világ sorsának intézőihez. Ilyen még nem volt. Erre a jelenségre talán a brit liberális Guardian szociológus-publicistája, Madeleine Bunting adta a leghitelesebb magyarázatot: „Geldof és Bono sikeres lobbizása mutatja, hogy a politikai és üzleti világ főszereplői milyen sebezhetőek. Kiéhezetten kutatnak új legitimációs források után, hogy megszilárdítsák pozícióikat.”
ESZMÉLT A POLITIKA. Blair brit kormányfő igazi profihoz illően felismerte: gyakorlati végrehajtásra alkalmatlan, de morálisan tiszta és egyszerű követelések (Make poverty history! – Űzd a múlt süllyesztőjébe a szegénységet!) sodrása generációkat mozdít meg. A hivatásos politika számára elérhetetlen méretű tömegtámogatás hullámát meglovagolva, a professzionista politikus megerősítheti – vagy visszanyerheti – legitimitását, és esélyt kap céljai elérésére.
Blair tehát látványosan Geldof mögé állt. És éppen egy számára különleges lehetőségeket rejtő stratégiai pillanatban. Egyfelől ugyanis azokban a napokban lehet a G8 házigazdája, amikor fél éves soros elnöki mandátuma megkezdődik az Európai Unió élén. Másfelől olyan helyzetben, amelyet nem csak európai partnereinek (Chirac és Schröder) megingása jellemez, hanem – Irak miatt – még Bush pozíciójának viszonylagos gyengülése is.
Az alkalmat kihasználandó, Blair két olyan pontot állított a G8 napirendjének tengelyébe, amelyek a tömegek morális alapú követeléseit és az ő (Blair) taktikai céljait egyaránt kielégítik. Ez a két pont: Afrika, valamint az üvegház-hatás által kiváltott klímaváltozás fenyegetése.
Afrika ügyében gesztusok várhatók, megoldás nélkül. A legjobb változat évi 25 milliárd dollárral emelné a legszegényebb afrikai országoknak nyújtott segélyeket. Ez a 22 leggazdagabb OECD ország GDP-jének mindössze 0,08 százaléka. A gazdagok ma a GDP 0,25 százalékát költik segélyre. (Több mint 30 éve volt már nemzetközi kötelezettségvállalás 1 százalékról.) Az utóbbi 40 évben Afrika így is 450 milliárd dollárt kapott, miközben krízise egyre mélyebbé vált. Az ok: a gyarmatosítás hagyományos formáinak összeomlása után a brutális önkényuralmi rendszerek kialakulása. Minden segélyt felszívnak e rezsimek különböző korrupciós szintjei.
ELSZIGETELNI BUSHT. A klíma kérdésében Blair arra törekszik, hogy Bush minél látványosabban elszigetelődjék. Az Egyesült Államok egymagában a világ szén-dioxid kibocsátásnak negyedéért felelős, energia- és gazdaságpolitikájának radikális átalakítása nélkül nem fogadhatja el az üvegház-hatás veszélyességének a kiotói szerződésben megfogalmazott tézisét. A Guardian értékelése: „Blair személyesen hívta meg Kína, India, Brazília, Dél-Afrika és Mexikó vezetőit a klímaváltozás veszélyeinek megvitatására. Ez lehetőséget ad számára Bush további elszigetelésére, továbbá arra, hogy energiáit az EU-elnökségre és az európai költségvetés tető alá hozására összpontosítsa.”
Blair közvetlen céljait a skóciai G8 nyilván jól szolgálja. Ám közben olyan világstratégiai döntések érlelődnek, amelyekhez képest nemcsak Nagy-Britannia, hanem az Európai Unió horizontja is szűknek bizonyul. Skócia felé tartva Hu Csin-tao kínai elnök megállt Moszkvában és Putyinnal közös deklarációt írt alá, amely – a francia AFP szerint -“megengedhetetlennek tartja, hogy kívülről kényszerítsenek szociális és társadalmi modellt bármely országra”. A címzett, Washington is elküldte a maga üzenetét: tíz éves szerződést írt alá Indiával katonai technológiai együttműködésről.
Ez egyben vallomás arról, hogy jövőre Moszkvában már nem G8, hanem G10 tanácskozást igényelne a XXI. század realitása.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
