Gazdaság

A varsói hurrikán

admin
admin

2005. 09. 29. 08:00

A parlamenti válasz­tások viharos erővel söpörték el a lengyel baloldalt. A Szoli­­daritás két jobbközép utódpártja kormányoz, de csak az elnökválasztás dönti majd el a konzervatív és a liberális utód „testvérharcát".

Ha lehet politikai hurrikánról beszélni – akkor Lengyelországot vasárnap reggel hat és este nyolc óra között fenekestől felforgatta a parlamenti választás forgószele. A hatásait azonban teljes mélységükben még több nappal a „vihar” után sem lehet igazán felmérni.

ELFEDETT KORHADÁS. Ami félreérthetetlen, az a kommunista párt romjain szervezett utódpárt, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) – előre megjósolt – összeomlása. A magát szociáldemokratának minősítő SLD belső korhadását a külvilág előtt sokáig elfedte a lengyel modellre jellemző erős elnöki hatalmat két perióduson, tíz éven át birtokló Kwasniewski elnök személyes vonzereje és nemzetközi tekintélye. Ez vitathatatlanná tette egyben azt is, hogy Lengyelország a régió egyetlen, nemzetközileg elismert (és nem önmagát annak nyilvánító) középhatalma.

Ám e homlokzat mögött ott rejtőzött az SDL korrupciós botrányoktól szabdalt belvilága, és az ország ettől nem függetleníthető gazdasági problémahalmaza. A botrányok hatását látványosan mutatta, hogy Cimoszewicz, a párt elnökjelöltje egy tisztázatlan tőzsdei spekuláció miatt éppen tíz nappal a választások előtt kényszerült lemondásra. A gazdasági problémák okozta feszültséget drámai erővel jelezte a hallatlanul magas, csaknem 20 százalékos munkanélküliség.

A hirtelen vezető pozícióba kényszerült új, fiatal miniszterelnök-jelölt, Olejniczak felismerte a krízis okait és mélységét: a választások előtt azt mondta, hogy csak „akkor van remény a baloldal ujjászervezésére, ha elérjük a 10 százalékot.” (Ezt a minimumot az SDL a maga 11,3 százalékos eredményével teljesítette.)

Az SDL összeomlásának veszélyes mellékterméke a szélsőségek megerősödése. Az Önvédelem nevű, balos demagógiával operáló párt 12,4 százalékkal a harmadik legnagyobb parlamenti tömörülés, míg a szélsőjobboldali populizmusát ultrakatolikus jelszavakkal ötvöző Lengyel Családok Ligája is elért 8 százalékot. A két erő együttese jókora zavaró potenciálként jelenhet meg abban az esetben, ha a választások két középjobb győztese között komoly nézetkülönbségek bukkannának fel.

Ezzel elérkeztünk a győztesek táborához. Tömören: az a forgószél, amely elsöpörte a baloldalt, a csúcsra röpítette a hajdani Szolidaritásból sarjadt két pártot. Együtt abszolút többségük van a 460 tagú alsóházban és a 100 tagú szenátusban. Koalíciós szövetséget alkotnak majd – de a középjobb két eltérő nézetrendszerét képviselik.

A legtöbb szavazatot (27 százalék) a Jog és Igazság (PiS) párt kapta, amelyet egy ikerpár – Lech és Jaroslaw Kaczynski – vezet. Lech, aki ma Varsó polgármestere és a Szolidaritás idején Walesa jobb keze volt, a párt köztársaságielnök-jelöltje. Fivére immár dezignált miniszterelnöknek tekinthető. A PiS konzervatív kereszténydemokrata párt, erős szociális programmal és erős állam fenntartásának igényével, ami korlátozná a privatizációt és tovább erősítené az elnöki hatalmat.

A második helyet (24,1 százalék) a Polgári Platform (PO) foglalja el, amely a régi Szolidaritás liberális szárnyának örököse. Alapítója és elnökjelöltje, Donald Tusk programjában ennek megfelelően meghatározó szerepet kapott az erős privatizációs kurzus, a tartózkodóbb állam, és az egykulcsos (most konkrétan 15 százalékos) adórendszer. Noha a Polgári Platform a parlamenti választásokon második helyre szorult, az igazi döntést a két menetben (október 9-e és 23-a) következő államfőválasztás hozza majd meg.

LIBERÁLIS REMÉNYEK. Ott az esélyek még nyitottak. Jaroslaw Kaczynszki már bejelentette, hogy amennyiben testvére, Lech megnyeri az elnökválasztást, lemond a kormány vezetéséről. Ebben az esetben is a PiS egy politikusa lépne a helyére. Ezzel elkerülnék ugyan azt a komikum határát súroló helyzetet, hogy az országot egy ikerpár vezeti, ám továbbra is egy párt kezében koncentrálódna a hatalom. A PO és Tusk számára éppen a választók hatalom-koncentrációtól való idegenkedése adja az októberi siker reális esélyét. Ez viszont feszültség forrása lehet a két, koalícióra „ítélt” jobbközép párt között. A lengyel modell erős elnöke a Szolidaritás liberális örököse lenne – holott a parlamenti választásokat a konzervatív örökösök nyerték.

Ez a helyzet néhány nappal a választás és a kormányalakítási tárgyalások után – és bő egy héttel az elnökválasztási „testvérharc” kezdete előtt.

A politikai hurrikán pusztított: elsöpörte a lengyel baloldalt, erényeivel és vétkeivel együtt. De az, hogy tisztító vihar volt-e, még senki nem tudhatja.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

JERUSALEM, ISRAEL - DECEMBER 11:  Protesters burn a poster of U.S. President Donald Trump in front of the Damascus Gate at the entrance to the Old City on December 11, 2017 in Jerusalem, Israel. In an already divided city, U.S. President Donald Trump pushed relations in the city to breaking point after making the announcement to recognize Jerusalem as Israel's capital.  (Photo by Chris McGrath/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.