Szórakozás

„Eddig tartott a mi kis közös utunk” – Tóth Gabi 3,5 év után befejezi a blogolást

TV2
TV2
Vasárnap jelent meg utolsó bejegyzése.

Július 16-án jelent meg a csalad.hu-n Tóth Gabi legújabb blogbejegyzése, amiről kiderült, hogy egyben az utolsó is. Ebben az énekesnő egyébként arról ír, mennyire hiányzott neki Krausz Gáborral közös kislányuk, amíg Erdélyben turnézott, illetve hogy milyen élményeket szeretne megosztani Hannarózával a jövőben.

Manapság, ha egy gyerek hatévesen még nem járt Disneylandban, kis túlzással sajnálják az osztálytársai, pedig lehet, hogy ő jobban vágyna egy Duna-parti sétára és kacsázásra a vízen, vagy sárkányeregetésre egy szélfútta mezőn. Őszinte leszek, mivel mi a Krauszommal imádunk itthon lenni, a Dunakanyarban kirándulni, vagy a Balaton felvidéken tanyázni, valószínűleg nem Hanni lesz az első, aki a tengerparti élményeiről tart majd beszámolót az oviban, de persze soha nem mondom, hogy soha. Tényleg nagy dilemma ez, ami a mi gyerekkorunkban még nem létezett. Még nem volt játszóház, élménypark, paintball-pálya stb. Volt évente kétszer Vurstli oszt’ jóvan. Amúgy meg játszottunk az utcán, meg az udvaron. Viszont tudtunk egyedül játszani, és kreatívak voltunk. Na mindegy, nem akarok én lenni az állandóan zsörtölődő »öregasszony«, aki mindig azzal jön, hogy bezzeg az én időmben, de azért tényleg érdemes elgondolkodni azon, hogy hány éves korától jó megmutatni a világot a gyereknek, mikortól értékeli majd igazán ezeket az utakat, és képes befogadni azt a rengeteg ingert

– foglalta össze gondolatait Tóth Gabi, majd a bejegyzés végén elbúcsúzott az olvasóitól.

Eddig tartott a mi kis közös utunk. Így is messze túlszárnyaltuk az elképzelést, és sokkal tovább voltunk együtt, mint azt eredetileg terveztük. Nagyon féltem tőle az elején. Nem tudtam, boldogulok-e, nem tudtam, érdekel-e titeket, nem tudtam, lesz-e mondanivalóm, szóval sok volt a »nem tudtam«… de azután megtudtam, és gyönyörű 3,5 évet tölthettem veletek. Köszönöm nektek, hogy velem jöttetek erre a »kirándulásra«, köszönöm, hogy elviseltétek az összes nyűgömet, velem nevettetek, vígasztaltatok, bátorítottatok, szerettetek. Ti voltatok az én oázisom, ahova menekülhettem, ha túl nagy volt a zaj. Vigyázzatok egymásra, a családotokra, de leginkább magatokra, mert akkor tud megvalósulni az előző kettő. Legyen csodálatos nyaratok (és még legalább 100), engem ezután is megtaláltok!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik