Soha nem várt rám Meryl Streep karrierje. Rám Fran Drescheré várt, és azt is értem el.
Bár A Dadus nem futott be akkora karriert, mint mondjuk a vele párhuzamosan futó Jóbarátok, és nem követelik milliók a folytatást, ettől függetlenül – a rengeteg tévés ismétlésnek köszönhetően – még itthon is a legtöbben tudják, hogy a sorozat sztorija a minden szinten nagyon harsány Fran Fine köré épült. A történet szerint a hangsúlyozottan zsidó és hangsúlyozottan divatőrült Fran egy nagyon sznob New York-i családnál lett három gyerek dadusa, az 1993-tól egészen 1999-ig futó sorozat hat évada alatt pedig végig azon lehetett izgulni, hogy mikor jön végre össze a dadus a gyerekek egyedülálló apjával, Mr. Sheffielddel.
És akkor most kanyarodjunk vissza oda, hogy Fran hangsúlyozottan zsidó volt, mert ez egyáltalán nem mellékes, és hogy miért, azt a Cut fejtette ki, aminek nemrég a sorozat főszereplője, Fran Drescher adott interjút.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A sorozat 1993-as indulásáig nem nagyon volt jellemző, hogy egy zsidó színésznő eljátsszon egy zsidó főszereplőt egy amerikai vígjáték-sorozatban. A Dadusban és karakterében viszont Fran zsidósága volt az egyik lényeg. Azért pedig, hogy ez így legyen, Dreschernek meg kellett harcolnia, mert mint kiderült, eleinte még azt javasolták neki és akkori férjének – az azóta már coming outolt exférjének –, Peter Marc Jacobsonnak, akivel a sztorin dolgoztak, hogy Fran karaktere legyen inkább olasz-amerikai.
Sokáig gondolkodtunk ezen, mert tudtuk, hogy ezzel a sorozattal fogunk betörni, és nem akartunk nehezen emészthető dolgot mutatni. Aztán eszembe jutott, hogy mit mondott Neil Simon: Írj arról, amit ismersz. Én pedig nem ismerem úgy az olaszokat, mint a zsidókat, így minden bátorságomat összegyűjtve közöltem, hogy Fran Fine-nak zsidónak kell lennie, ők pedig azt mondták, rendben.
A Cut azt írja, hogy épp a zsidóság hangsúlyozása miatt kapott kritikákat a sorozat, leginkább Fran uralkodó és bűntudatkeltő anyja, illetve a pletykálkodó nagyanyja miatt, miszerint ezen karakterekkel nem túl pozitív módon mutatták be a zsidó nőket. (Sorozatbeli anyját és nagyanyját egyébként ugyanúgy hívják, mint a való életben: Sylvia és Yetta.) A Dadus viszont nem a zsidósága miatt volt meghökkentő a Cutnak szintén nyilatkozó Rachel Bloom szerint, aki most egyáltalán nem mellékesen Drescherrel dolgozik azon, hogy bemutassák A Dadust musicalként a Broadway-en. Bloom szerint
És bár mindenki valószínűleg Dreschernek tudja be azokat az elképesztő ruhákat, amelyeket a sorozatban viselt, a látványt valójában Brenda Coopernek köszönhetjük, aki ezért Emmy-díjat is kapott. A Dadus ruhái legalább annyira főszereplői voltak a sorozatnak, mint Drescher.
Gyönyörűen tükrözték azt a lehetetlen harsányságot, ami a karakter lényege volt. És bár visszatekintve ezek a ruhák sokszor nagyon olcsónak és bazárinak tűntek, a legtöbb valójában drága tervezői darab volt, Moschino, Gucci, Thierry Mugler. Azt, hogy a ruhák néha szó szerint elvitték a show-t, szépen mutatja, hogy pár éve már létezik egy Instagram-oldal is, ami Dreschernek a sorozatban viselt ruháival foglalkozik, illetve azokat kutatja fel.
Ez például egy Missoni-ruha:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Egy Todd Oldham-ruha:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Dolce & Gabbana:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Naomi Campbell vs. Fran Fine Azzedine Alaïa ruhájában:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Itt épp egy Moschino-nadrágot önt le:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ez pedig egy Christian Lacroix-blézer:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az, hogy nemcsak a szövegekben, de látványban is megkaptuk a harsányságot, szintén Dreschernek köszönhető, mert ő szerződtette stylistnak a sorozathoz Coopert, pedig a szitkomot készítő stúdió eredetileg szimpla farmerban és pólóban képzelte el a dadust, hogy könnyen lehessen vele azonosulni.
Nagyon erős személyiség volt. Egy kicsit tiszteletlen is, akit nem érdekelt, hogy mások mit gondolnak róla
– mondta a sorozatbeli Franről a már említett WhatFranWore-t készítő Shanae Brown, akinek oldalát közel háromszázezren követik.
És valószínűleg ebben rejlett A Dadus sikere. Megmutatta, hogy valaki úgy is lehet szerethető, hogy egyáltalán nem foglalkozik azzal, milyen külsőt és megjelenést vár el tőle a társadalom, ahogy azzal sem, bizonyos helyzetekben hogyan kell viselkednie. Így mindenki tudott vele azonosulni, aki már megkapta, hogy fogja vissza magát.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Kiemelt kép: Instagram/The Cut
