A Funside School úgynevezett élményiskola: a termekben laptop, tablet, társasjáték és LEGO várja a diákokat, a konyhában keksz és ropi van nekik kikészítve, a szünetben pedig kutyát simogathatnak babzsákfotelban ülve. Az idilli képet magunk elé képzelve hamar rájövünk, hogy ez vagy nem a valóság, vagy nem a közoktatás. Az utóbbi az igaz, azaz azoknak van lehetőségük szórakozva tanulni, akiknek a szülei megengedhetik maguknak, hogy finanszírozzák a képzést.
De ki engedheti ezt meg magának?
A tandíj 13.000 forint egységesen, ezért heti egy, 90 perces oktatás jár. Ez az idő nem sok, viszont az alapítók szerint a legtöbb gyereknél látványos eredményeket hoz, nem feltétlenül a jegyeikben – bár abban is –, hanem inkább szemléletváltásban. Abban, ahogy az iskolához és a tanuláshoz állnak.
Bár az iskola a Gellért téren található, nem csak a „budai elit” sulija: sokan érkeznek persze a környékbeli iskolákból, de távolabbról is, illetve többféle társadalmi réteg képviselteti magát. 7-től 17 éves korig bárki jelentkezhet, kor és tudásszint szerint osztják be a gyerekeket csoportokba, egy csoportban maximum 8-12 fő tanul, de 10 vagy afölötti létszámmal rendelkező csoportokkal már két tanár foglalkozik.
Miért kell 10 évesen programozni tanulni?
A Funside egy balatoni táborból indult, ahol néhány gyereknek tanítottak játékosan angolt. Ezt nem úgy kell elképzelni, hogy két nyelvtani szabályokról szóló előadás közé beszúrnak egy 5 perces játékot, hogy a gyerek el ne aludjon, az egész óra játék, a gyerekek legtöbbször nem is ülnek, hanem folyamatosan mozgásban vannak, nincs szótár, memoriter, kikérdezés, vannak helyettük életszerű helyzetek, rengeteg beszéd, társasozás idegen nyelven. Magyar szó alig hangzik el az órákon.
Azért az angollal kezdték, mert szerintük ez az, ami nélkül manapság senki nem boldogulhat a világban, és az iskolákban még mindig írásközpontúan tanítják, pedig az életben leginkább a beszélt nyelvre van szükség. Bár a gyerekek az internetről, zenékből, filmekből sokat összeszednek, az iskolában tanultakból nem sok marad meg.
A másik legfontosabb, mindenki számára nélkülözhetetlen tudás Kittkáék szerint az informatika, ezért az idegen nyelv mellett ezt tanítják a gyerekeknek. Annak ellenére, hogy hiányszakma, amivel jól lehet boldogulni, nem akarnak minden gyerekből programozót nevelni. Egy alapozó kurzussal kezdik, amelyen megtanítják a legkisebbeknek, hogyan kell okosan használni az internetet, mire vigyázzanak. Ezután pedig elkezdenek programozást vagy robotikát tanulni, itt már egyéni érdeklődés szerint lehet válogatni a tanfolyamok közül.
Szerintük a programozás nagyon jól fejleszti a gyerekek agyát, és minden más tárgynál jól jöhet, ha elsajátítják ezt a fajta gondolkodást. A cél az, hogy a gyerekek értsék és átlássák, amit létrehoznak, és élményeken, játékon keresztül jussanak olyan tudáshoz, ami bármilyen szakmánál jól jön. Akik a magasabb szintű kurzusokig is eljutnak, könnyebben veszik a BME vagy ELTE informatikus képzéseinek első 1-2 évét, mint azok, akik előtte csak a középiskolában tanultak informatikát.
Megtanulja az algoritmizálást, megtanulja ugyanazokat az ok-okozati összefüggéseket, szemléletet ami alapján később bármilyen programnyelvet könnyen elsajátíthat
– teszi hozzá Kittka András.
Mitől több, mint egy magántanár vagy nyelviskola?
Elsősorban a hangulattól és hozzállástól, ide nem úgy jönnek a gyerekek, mint egy iskolába, mindenki mosolyogva, örömmel érkezik, nem gyomorgörccsel, szorongva, hogy nem készült el a házi, megint be fog égni a többiek előtt. Bár vannak projektek, ezek közös feladatok, melyeket csapatban oldanak meg, és a házi feladat sem kötelező, inkább arra próbálják rávenni a gyerekeket, hogy foglalkozzanak valami olyannal szabadidejükben, ami érdekli őket, szívesen csinálják, és a Funside Schoolban tanultakhoz köthető.
Másrészt nem tankönyvből vagy előírt terv alapján tanítanak, hanem saját fejlesztésű módszerekkel és tananyaggal dolgoznak, és rengeteg energiát fordítanak a tanáraik képzésére. Emellett a fő szempont az, hogy a tanár a saját egyéniségét és ötleteit belerakhassa az órába, és kreatív, változatos órákat tartson. A megszokott, frontális oktatással szemben itt csoportos együtt gondolkodásra törekednek.
Egész nap iskolában van, menjen még utána is oktatásra?
Felvetődik a kérdés, hogy az egyébként is túlterhelt, az iskolában 8-9 órákat ücsörgő gyerekeknek mennyire jó az, hogy még iskola után is oktatásra mennek, ahonnan még ráadásul házi feladatot is hazavisznek. A kulcs abban van, hogy olyan környezetet teremtenek, ahol a gyerek nem is gondol arra, hogy tanulni érkezett, egy barátságos, vidám helyen tölt el másfél órát, ahonnan élményekkel feltöltődve tér haza.
Minden kurzuson havonta, a robotikán félévente van egy projektbemutató, ahova a szülők is eljöhetnek, és hallhatják beszélni a gyerekeiket arról a saját kis projektről, amin az elmúlt hetekben dolgoztak. A projektekre azért van szükség, hogy motiválni tudják a gyerekeket a tanulásra, különben megállnának ott, hogy jól érzik magukat, de egy idő után nem fejlődnének tovább. Ehhez a teremhez kötnék azt, hogy angolul beszélnek, más helyzetekben viszont ugyanúgy nem menne. Mivel itt a szülők előtt is kell beszélni, megtanulják a megszerzett tudást más szituációkban is használni.
Természetessé válik, hogy maga a nyelv egy kommunikációs, közösségi eszköz, nem pedig egy iskolai kötelezettség. Ez az, amit itt el tudunk érni.
– mondja Kittka András. Az elvégzett feladatokra egyébként pontokat kapnak a gyerekek, jegyeket nem osztanak, se jót, se rosszat, de minden feladathoz rendelnek egy pontszámot, és ezekért a pontokért cserébe kiváltságokat „vásárolhat” magának a gyerek, például a babzsákfotelben ülve programozhat aznap.
A szülő a legrosszabb tanár, de ezen is lehet segíteni
Félévente ingyenes tréninget tartanak az iskolában tanuló gyerekek szüleinek, amelyen arról van szó, hogy hogyan segíthetnek hatékonyan a gyerekeknek. Nem a kikérdezés az egyetlen módszer a közösen tanulásra, lehet játszva is gyakorolni.
Emellett április 25-én indul egy 8 alkalmas képzésük szülőknek kifejezetten a biztonságos eszköz- és internethasználatról, ahol gyerekpszichológus is tart előadásokat az internet veszélyeiről a gyermek fejlődésére nézve. Olyan fontos témák kerülnek itt elő, minthogy mikor áll készen a gyerek a social media használatra, vagy hogyan ismerhetjük fel a online zaklatást (cyberbullying). A tanfolyam célja, hogy használható recepteket adjon, és segítsen modern, techtudatos, mégis felelős szülővé válni.
Nyáron is tanulni kell?
Nem kell, de lehet. A néhány gyerekből az évek alatt 1200 lett, összesen ennyien fordulnak meg nyaranta a Funside balatoni bentlakásos és budapesti napközis táboraiban. Itt is a szórakoztató tanulásra helyezik a hangsúlyt, 22 féle foglalkozás közül választhatnak a gyerekek, a nyelvek és az informatika mellett a sport, a művészet, a média is a repertoár részét képezi, illetve külföldi gyerekeket is várnak, lehet tanulni magyart mint idegen nyelvet. Napi 2×90 perc kötelező „tanulás” van, ezek közül az egyik vagy akár mindkettő lehet sport, a többi program az egész táborral közös és fakultatív.
A gyermekek érdeklődése is sokat változik, így akik évről évre visszajönnek, mindent ki tudnak próbálni az éven során. Nyilván mást akar az ember 10 évesen, mint 17 évesen.
– mondják a szervezők. Elmondásuk szerint szuper közösség formálódott a táborozókból az évek alatt, vannak, akik még a korhatár betöltése után is visszajárnak segítőnek, mert nem tudnak elszakadni a Funside hangulatától. Pedig itt minden korosztály képviselteti magát, és a szabályok is szigorúak: a mobilhasználatot szeretnék minimálisra csökkenteni, este 10-kor takarodó van, és nincs alkohol, nincs cigi azoknak sem, akik már betöltötték a 18-at, és szervezőnek jöttek.
Ki a fene akar 18 éves kora után táborba menni? Mikor szabad a nyaruk, de mégis visszatérnek, ez egy annyira szívet melengető dolog.
– meséli Kittka Eszter.
Miért kell ehhez magániskolába menni?
Egy ideális világban a fent leírtak minden gyereknek járnának, sőt nem kellene hozzá magániskolába, iskola utáni különprogramra mennie, hanem megkapná a közoktatásban a kellő figyelmet, a kiscsoportos órákat, a pozitív hozzáállást, a modern eszközöket, módszereket. De sajnos ettől egyelőre távol vagyunk, a közoktatás pedig jelenleg annyira minimális rugalmassággal rendelkezik, hogy alternatív módszerrel dolgozó intézmények engedhetik meg maguknak, hogy eltérjenek a szigorúan szabályozott tananyagtól. Mint Kittka Eszter mondja:
Gyerekekkel dolgozni a világ egyik legjobb feladata. Amit tőlük vissza lehet kapni, az felbecsülhetetlen.
Kiemelt kép: Karancsi Rudolf / 24.hu
