Az UEFA pozsonyi kongresszusán döntött arról, aminek tervét már januárban kiszivárogtatta: a 2018-19-es évadtól jelentősen, a magyar futball számára kifejezetten hátrányosan változtatja meg a BL-, és EL-játékszabályokat.
Egy kis múltidéző
2010-ben, a Fidesz kormányra kerülése után stratégiai ágazatként jelölte meg a sportot. Persze nem azért, mert Orbán Viktor az ország legnagyobb futballszurkolója, inkább azért, mert a sport az egészségügyi stratégia része is egyben.
Nyilván az sem véletlen, hogy pár hónappal később az MLSZ-közgyűlés Dr. Csányi Sándort választotta meg a magyar labdarúgás első emberévé. Az OTP-vezér által vezetett szövetségi elnökség viharsebesen fogalmazta meg és hagyta jóvá a honi futball előtt álló elsődleges célokat, illetve az ehhez rendelt feladatsort, amit tíz év alatt, a 2020-as céldátumig el kell végezni.
Mindezt „A magyar labdarúgás stratégiája” című dokumentum rögzíti.
A tekintélyes méretű, 63 oldalas kiadványban az 5. stratégiai területként fogalmazódik meg az eredményesség. A vízió szerint:
2020-ig egy magyar klubcsapat minden évben túljut a selejtezőn, és bejut a BL vagy az EL őszi fordulóiba.
A kormány ezt a programot segítette leginkább a tao-törvénnyel.
Nos, az elmúlt nyolc évben ez a BL-ben egyszer sem, míg az EL-ben is csak kétszer sikerült: a DVSC 2010, a Videoton 2012. őszén szerepelt a csoportszakaszban (lásd alul a keretesben). Kettő év maradt még a cél elérésére. De miközben kedden még fej felett tapsoltunk az elmúlt évtizedek egyik, ha nem a legnagyobb magyar sportdiplomáciai sikerének, jelesül Dr. Csányi Sándor FIFA-alelnöki kinevezésének, kiderült, az UEFA egyik kezével adott, a másikkal elvett.
A pénz beszél
Nem árulunk el újdonságot, a nemzetközi klubfutballt masszívan a pénz uralja. A BL eddig is a leggazdagabb országok, milliárdosok és klubjaik felségterülete volt, de az EL-főtábla is évek óta meghaladja a magyar futballvállalkozások lehetőségeit.
A fentebb említett 2012-es Videoton csoportkörbe jutásnál a kimutatás szerint a 48 főtáblás klub költségvetési rangsorában a fehérváriak a 47. helyet foglalták el az akkor 12 millió eurósra tippelt büdzséjükkel.
(Fotó: Illyés Tibor / MTI)
Miközben az európai klubfutballban egyre több a bevétel, egyre nagyobb a piaci szereplők költségvetése, addig a „magyar foci”pénzügyi rangsorát vezető Ferencváros nem sokkal nyújtózhat tovább, mint a legnagyobb riválisa, a Videoton hat évvel ezelőtt. Mindebből következik, hogy klubfutballunk nemzetközi eredményességi fejlődése erősen behatárolt.
Ideje lenne újraírni a magyar labdarúgás stratégiájának eredményességre vonatkozó passzusát
Muszbek Mihály, aki nyolc éve minden nyáron objektív, számadatokon alapuló tükröt tart a magyar labdarúgás elé úgy látja, az UEFA szertefoszlatta a magyar futballvezetés azon álmait, amelyek már a papírra vetés pillanatában sem voltak reálisak, e határozat után pedig teljességgel irreálisak.
A jelenlegi BL-kiírási forma 26 éve működik. Ebből a magyar csapatoknak kétszer sikerült főtáblára jutni – 1995-ben és 2009-ben. Ezt számszerűsítve a magyar bajnoknak az esélye eddig 2/26-hoz volt, azaz 1/13-hoz, a mostani helyzetben cirka 1/17-hez lesz a BL-főtáblára jutáshoz. Négy fordulón kell sikerrel továbbjusson. Ez több, mint az eddigi három győzelmes szisztéma, ahol csak vágyálom volt a legjobb 32. A mostani döntés gyakorlatilag létrehozta az Európai Szuperligát. Egy mindenek feletti tény áll a döntés hátterében, mégpedig az, hogy az emberek azonos képességű csapatok párharcát szeretik nézni
– értékelte a helyzetet Muszbek Mihály.
Felvetésünkre, hogy a BL-selejtezőből kieső magyar csapat legalább az EL-ben folytathatja nem hatotta meg a sportközgazdászt. Számításai szerint a kisebbik kupasorozatban végrehajtott változások azt eredményezik, hogy az EL-főtáblájára is nehezebb lesz bejutni, mint volt 2010-ben a DVSC-nek és 2012-ben a Videotonnak.
A klasszikus amatőr futballhoz hasonló, nyílt küzdelmű, nemzeti alapú futballnak klubszinten vége. Magyarország pillanatnyilag 33. az európai rangsorban. Az UEFA-együtthatója, ami egy objektív, mindent eldöntő szám, öt év alatt 13-ról 9,5-re csökkent. Klubjaink mindent megtesznek azért, hogy míg az MLSZ fejlődésről álmodik, és beszél, addig a nemzetközi klubsorozatokon keresztül ők szisztematikus munkával leépítsék a magyar futballt (Lásd len a keretest a szerk.). Minden kupacsapatunknak csak a továbbjutás a vágya és nem törődnek a pontszerzéssel, az együtthatóval. Eközben az UEFA döntéshozatala az amerikai majorligák – NFL, NBA, NHL, MLB – működése irányába tereli az európai focit is. Nem lepődnék meg, ha négy év múlva kialakulna egyfajta klubcsapat-Európa-bajnokság, ahol lesz divízió 1., 2., 3., 4.. Ha egy ilyen szisztéma kialakul, akkor nagyobb sikerélményük lesz azon országok csapatainak, amelyek alapvetően nem vesznek, nem vehetnek részt a globális futballban. Így nekünk is. Optimális esetben a magyar bajnok feljuthat a harmadik divízióból a másodikba
– vázolta fel a nem is olyan távoli jövőt Muszbek Mihály. Hozzátette, az UEFA nem tett mást, mint pont azt nyomatékosította: a gazdasági erejüknél fogva kis országok másod-, harmadhegedűsök lehetnek csupán. Egyetlen céljuk maradhat; alázatos, terv-, és szakszerű oktatással képzett munkaerővel – értsd európai topbajnokságokban is bevethető labdarúgó – kiszolgálni a nagyokat annak reményében, hogy aztán válogatottjuk mindebből profitáljon.
Kiemelt képünkön Csányi Sándor és Orbán Viktor a székesfehérvári Sóstói Stadion díszpáholyában a Videoton FC – DVSC-TEVA labdarúgó mérkőzés előtt
Fotó: Beliczay László / MTI
