A stadion nem elég, foci is kell

Egy tanulmány szerint meg kellene fontolni, hogy egy létesítményen több csapat osztozzon.

A stadionokat párhuzamosan kell fejleszteni a futballal, mert a létesítményekre fordított befektetés csak akkor térülhet meg, ha a játék magasabb színvonalú lesz – derült ki a KPMG könyvvizsgáló és üzleti tanácsadó cég sajtótájékoztatóján.

“Magyarországnak egy nagy, nemzeti stadion mellett két-három közepes, 15-20 ezer néző befogadására alkalmas létesítményre van szüksége, a többi kapacitásának viszont 10 000 fő körül kell lennie” – mondta Robert Stöllinger, a KPMG vezérigazgatója, aki úgy vélte, a stadionfejlesztés kitörési pont lehet a futballfejlesztésben. Hozzátette, nagyobb stadionok építését csak akkor érdemes megfontolni, ha Magyarország kandidálni kíván Eb-rendezésre.

A KPMG hétfőn bemutatott tanulmánya négy fő tanácsot fogalmazott meg a Magyarországon tervezett stadionfejlesztésekhez annak érdekében, hogy a létesítmények rentábilisan működjenek: a létesítmények multifunkcionálisak legyenek; minél több VIP-részlegre van szükség, hogy bevonják a vállalati szektort a labdarúgásba; adott esetben több csapat osztozzon a stadionokon; továbbá célszerű, ha a klubnak, illetve a stadionnak és területének azonos a tulajdonosa.

“Vannak pozitív jelek, amelyek a minőségi futball megteremtését vetítik előre. Ilyen a Bozsik-program újjáélesztése, az akadémiák létrehozása, a magyar szövetség hosszú távú stratégiája és az ehhez ígért állami szerepvállalás. De hogy a nézők visszatérjenek a lelátókra, a sportszakmai fejlődés mellett stadionfejlesztésre is szükség van. Mi ehhez kívántunk támpontokat adni ezzel a tanulmánnyal” – mondta Stöllinger, aki elárulta az elkészült anyagot eljuttatták az MLSZ-hez és megfelelő minisztériumhoz is.

A dokumentum alapján nem az átlagos stadionkapacitást kell növelni, ami jelenleg 9733 fő, hanem elsősorban a kapacitás kihasználtságát kell feljebb tornászni, mert ebben a mutatóban a régió országaitól is elmarad Magyarország a maga 30 százalékos mutatójával. “Az osztrák klubok átlagos bevétele nyolcszorosa a magyarokénak. Ausztria persze fejlettebb Magyarországnál, de nem nyolcszor fejlettebb. Minél kisebb a stadion, annál kisebb az egy ülőhelyre jutó költség a stadionfejlesztéskor, vagy építéskor. A magyar klubok összbevételének mindössze 6 százaléka helyszíni bevétel, ezt meg lehetne sokszorozni, ha megfelelő körülmények fogadnák a szurkolókat” – mondta Stöllinger.

Pozitív példaként hangzott el az elmúlt években felépített győri stadion, amely mindenben megfelel a KPMG által megfogalmazott kritériumoknak. Magyarországon ez az egyetlen példa arra, ahol a klub és a stadionja is egy tulajdonban van, illetve a létesítmény vegyes felhasználású.

Az MTI közelmúltban megvalósult stadionfejlesztésekre vonatkozó kérdésére az a válasz hangzott el, hogy Kispesten és Újpesten nem megfelelőek a fizikai feltételek, mert túlságosan beépítettek a stadion körüli területek, míg a Vasasnál a stadion olyannyira fejletlen, hogy nem biztos, megéri annak felújításába pénzt fektetni. Épp ezért lehet mindhárom klub számára elgondolkodtató lehetőség a közös stadionhasználat. Az ugyanakkor elhangzott, hogy a Puskás Stadion területe minden igénynek megfelel, hogy az ott felépítendő létesítmény rentábilisan működtethető legyen.

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Budapest, 2019. február 15.
Kamaraterem a Nemzeti Táncszínház új épületében a fővárosi Millenáris parkban 2019. február 15-én. Az új kulturális intézményt ezen a napon ünnepélyesen adják át, a nyitógálával megkezdődik a 2019-es Budapest Táncfesztivál.
MTI/Máthé Zoltán
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.