180 magyar sportoló (köztük tizenegy tartalék) részvételével rendezik meg a párizsi olimpiát, ennél többen legutóbb 2004-ben, Athénban képviselték Magyarországot. Minden olimpia előtt megy az esélylatolgatás arról, hogy melyik nemzet hány érmet szerez, a Gracenote pedig bizonyos időközönként közzéteszi a várakozásait. 2023 végén még ránk nézve elég pesszimista volt a számítógépes jóslat: mindössze két magyar aranyat vetített előre, ami száz éve nem látott rossz szereplést jelentene, legutóbb épp Párizsban, az 1924-es olimpián zárt két első hellyel Magyarország. Azóta három arany is mindössze egyszer volt, 2008-ban.
Ahogy közeledett az esemény, úgy javultak a magyarok esélyei, a számítógép a júliusi állás szerint már az éremtábla 12. helyére várja Magyarországot, és hét arany-, hat ezüst- és hét bronzérmet vetít előre számunkra.
amikor hat arany, hét-hét ezüst és bronz volt a termés, az első helyek tekintetében azonban elmaradna Riótól és Londontól is – a rossz emlékű pekingi olimpián szerzett aranyérmek száma viszont a duplájára ugrana.
A sportért felelős államtitkár, Schmidt Ádám örülne neki, ha eredményesebb lenne Magyarország, mint Tokióban, egy korábbi jóslatot, a 23 magyar érmet el tudná fogadni. Négy sportágat ki is emelt, amiben nemhogy a dobogó, az aranyérem is összejöhet.
Ezek a kajak-kenu, az úszás, a vívás és a birkózás. Ide vehetjük még a vízilabdát, ahol a férfi és a női válogatottunk is érdekelt lesz, ugyanakkor a végső helyezés apróságokon múlhat. Mindezek mellett vannak olyan feltörekvő sportágaink, amelyekről nem mindenki beszél, de várhatunk tőlük komoly eredményeket
– mondta.
A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Gyulay Zsolt az Inforádiónak beszélt a magyar esélyekről, kiemelve, bármennyi aranyat nyer is a magyar csapat, ő akkor sem lesz elégedett. „Én soha nem vagyok elégedett. (…) Ez jellemző a mai napig is rám, a magam tevékenységére is. Az a lényeg, hogy mindenki, aki utazik az olimpiára, az élete legjobb eredményét hozza, akkor biztos vagyok benne, hogy jó lesz” – fogalmazott a MOB-elnök.
A Magyar Olimpia Bizottság egyébként a honlapján elérhető várakozásai szerint 15–25 éremmel számol.
Nem volt zavartalan a felkészülés
A magyar olimpiai csapat felkészülése közel sem volt zökkenőmentes, különösen a játékok előtt szaporodtak meg a nagy visszhangot kiváltó ügyek.
A kajak-kenusoknál indult a sor, amikor a hatszoros olimpiai bajnok Kozák Danuta verbális zaklatással vádolta meg a válogatott edzőjét, Csipes Ferencet, a szintén válogatott Csipes Tamara édesapját. A szövetség először felfüggesztette az edzőt, majd miután Csipes Ferenc nevében a klubja bocsánatot kért, amit Kozák elfogadott, lezárták az ügyet. Ilyen hangulatban kezdődött a válogató, amin aztán a két és fél év kihagyás után visszatérő Kozák végül lemaradt a párizsi részvételről, hatodik lett az egyesek versenyében, így a csapatba sem volt esélye bekerülni.
Tisztelem, becsülöm Danutát, hogy két gyerek után is visszatért, de az igazságtalan, hogy Tamara farvizén akart kijutni az olimpiára
– kommentálta később a válogató eredményét Csipes Ferenc.
Az egyik legstabilabbak tűnő magyar csapat, a férfi kardválogatott is – némi túlzással – szétesett az olimpia előtt. A szövetség ugyanis nem fogadta el a vezetőedző, Decsi András által előterjesztett csapatösszetételt, a szakember ezek után lemondott. Decsi ugyanis Szilágyi Áront, Szatmári Andrást, Gémesi Csanádot egyéniben is, öccsét, Decsi Tamást pedig csak csapatban jelölte, de az MVSZ elnöksége Decsi Tamás helyett Rabb Krisztiánt, a Vasas kardozóját választotta csapatindulónak. Noha a korábbi négyes sikert sikerre halmozott, Rabb szerepeltetése szakmailag érthető, de az Decsi András lemondása is, miután az ő szakmai érveit nem fogadták el. A dolog pikantériája, hogy Decsi egyben Szilágyi edzője is, ám a történtek után nem kíséri el háromszoros olimpiai bajnokunkat Párizsba.
Az öttusázóknál eleve feszült a helyzet, nemrég állt fel az új elnökség, az élén Balogh Gáborral, és amikor az olimpiai csapatot kellett kijelölni, szembement a kapitányi ajánlással. Martinek János ugyanis Guzi Blankát és Erdős Ritát jelölte a csapatba, előbbi második, utóbbi a harmadik lett idén a kínai Csengcsouban rendezett világbajnokságon. A szakmai bizottság azonban nem tudott döntést hozni, így a szövetségnek kellett kimondania a végső szót, és a korábban lefektetett válogatási elvekkel szembemenve Gulyás Michelle-nek szavazott bizalmat, mondván, az elmúlt években szállította az eredményeket, és vele érzik azt, hogy eredményesebb lehet a magyar öttusa. Az ebből kirobbant vita a sportág berkein kívülre is elhallatszott, a szövetség visszautasította a szerinte nemtelen vádakat.
A fentieknél kisebb visszhangja volt, de tornászoknál is felforrósodott a hangulat. Minden azzal kezdődött, hogy az elmúlt évek legjobb tornásza, Kovács Zsófia súlyos sérülést szenvedett, veszélybe került a párizsi indulása. Közben Czifra Bettina Lili, Bácskay Csenge és Székely Zója harcolt a kijutásért, előbbi kettő pedig megszerezte a kvótát – mindkétszer épphogy megelőzve Székelyt –, de utóbbi is már-már biztos indulónak érezhette magát. A szövetség aztán jelezte, hogy egy június végi, bukaresti nemzetközi versenyen elért helyezés dönt majd Székely és Kovács között – előbbi magabiztosan jutott döntőbe, utóbbi a kilencedik volt, úgy tűnt, eldőlt a kérdés. Csakhogy egy visszalépés miatt Kovács Zsófia mégis szerepelhetett a fináléban, ahol előrébb végzett honfitársánál, ami végül olimpiai indulást ért neki.
Most, hogy eltelt egy kis idő a történtek óta, úgy érzem, amennyire lehet, sikerült tudomásul vennem, hogy ez valamiért nem az az olimpia, amin ott kell lennem. Nagyon közel álltam a kijutáshoz, többször is, de sajnos ez az álom még várat magára
– írta közösségi oldalán Székely Zója, amikor magyar csapat – nélküle – elutazott Párizsba.
Tartogathat még egy fordulatot a történet, Kovács műtött térde ugyanis megsérült a csütörtöki pódiumedzésen. Pénteken délelőtt MRI-vizsgálat vár rá, a pontos diagnózis ismeretében döntenek a további szerepléséről. Székely Zója korábban az M1-en arról beszélt, hogy tartalékként készül, és tudomása szerint a becserélésének nincs időkorlátja.
Kiktől várhatjuk az érmeket?
Ami a birkózókat illeti, a 87 kilogrammban versenyző Losonczi Dávid az elmúlt években számos aranyat szállított a magyar birkózósportnak. Nyert U23-as Európa-bajnokságot, volt második korosztályos vébén, tavaly pedig a belgrádi felnőtt világbajnokság döntőjében tust hajtott végre ellenfelén, amit nem adtak meg a helyszínen, így ezüstérmesként jött le a szőnyegről, hónapokkal később viszont megítélték neki is a világbajnoki aranyérmet. A nemzetközi szövetség rangsorában a második helyre teszi a 24 éves sportolót. A honosított Muszukajev Iszmail 44 év után nyert világbajnoki aranyérmet Magyarországnak tavaly, és őt is magasan jegyzi a nemzetközi szövetség, a világranglistán ugyanis a harmadik helyen áll. Tokióban az ötödik helyen végzett.
Kajak-kenuban K-1 ezer méteren nem kizárt, hogy az első két helyet kisajátítják maguknak a magyarok – három éve így történt, Kopasz Bálint győzött, Varga Ádám ezüstérmes lett mögötte. Ők most is esélyesként vágnak neki a távnak, 500-on pedig összeülnek, és közösen próbálnak szerencsét. A női kajaknégyes nyerte az ezt megelőző három olimpiát, azonban a mostani feszült hangulat, valamint Kozák távolmaradása csökkentheti az esélyeket, ugyanakkor Csipes azt mondta, élete formájában van, elsősorban egyesben vár sokat magától. Tokióban ezüstérmet nyert.
Kopasz és a női kajaknégyes mellett Tótka Sándor volt még aranyérmes a Japán fővárosban, ám az ő fő versenyszámát, a 200-at kivették az olimpiai programból. Ott lesz ugyanakkor K-2 500-on a mezőnyben Nádas Bencével, és nagyot csatázhatnak majd a Kopasz-Varga duóval. Tótka emellett tagja lesz a férfi kajaknégyesnek is.