Idén nyáron akár 15 ezer sportoló is tiszteletét teheti Párizsba, ahol a 2024-es játékok szervezői új ambícióval egészítették ki a „Gyorsabban, magasabbra, erősebben!” olimpiai mottót – ők is szeretnének zöldebbek lenni.
A szervezőbizottság megfogadta, hogy a korábbi évekhez képest felére csökkenti az idei nyári játékok karbonlábnyomát, amely az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatásának egyik mértéke. Tony Estanguet, a szervezőbizottság elnöke szerint a párizsi játékok becslések szerint 1,56 millió tonna szén-dioxid-kibocsátást eredményeznek, ami 55 százalékkal kevesebb, mint a 2016-os riói és a 2012-es londoni események 3,42 millió tonnája.
Mindezt úgy szeretnék megvalósítani, hogy összhangban legyen a párizsi klímaegyezménnyel, innovatív megoldásokkal az energia, az élelmiszer, az ideiglenes helyszínek, a közlekedés és a digitális szolgáltatások terén. Szerintük a július 26-án kezdődő esemény történelmi jelentőségű lesz az éghajlat szempontjából.
A játékok várhatóan mintegy 10 millió nézőt vonzanak, akiknek a sportolók mellett szükségük lesz szállításra/utazásra, élelemre és szállásra. Az biztos, hogy ambiciózus ígéretekben nincs hiány, ezek pedig összhangban vannak a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tágabb fenntarthatósági céljaival, amely kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ig 50%-kal csökkenti a kibocsátást.
Új energiatakarékos helyszínek
Georgina Grenon, a Párizs 2024 környezetvédelmi ügyeiért felelős igazgató szerint az olimpiára újonnan épített építmények 30 százalékkal kevesebb szén-dioxidot termeltek négyzetméterenként, mint egy szabványos franciaországi projekt. Ennek az az oka, hogy a versenyhelyszínek 95 százaléka már létezett, vagy ideiglenes.
A két, a semmiből épült állandó sportlétesítmény egyike a Seine-Saint-Denisben található Aquatics Centre. Az épület alacsony szén-dioxid-kibocsátású, bioalapú anyagokat használt, például fát, nem pedig betont vagy acélt. A központ kevesebb hűtést és fűtést igényel, mivel az 5000 négyzetméteres napelemekkel borított tetővel rendelkezik, amely minden szükséges energiát képes ellátni, és Franciaország egyik legnagyobb városi napelemes farmjaként tartják számon.
A Porte de La Chapelle Aréna számos olimpiai eseménynek ad otthont, a kosárlabdától a tollaslabdáig és a ritmikus gimnasztikáig. Az épület tetőkertjén található napelemek biztosítják a helyszín energiáját. Az épület alagsorában található egy erőmű, amely nem csak a helyszín, hanem a környező kerület számára is hőt és hideget termel és szolgáltat.
A Sportolók Faluját is környezetbarátra tervezték, 100 százalékban megújuló energiával működik, az épületek tetején napelemes panelekkel segítik a helyi áramszükségletek kielégítését.
A játékok alatt a károsanyag-kibocsátás legnagyobb hányada – közel 40%-a – várhatóan a közlekedésből származik majd. Ennek enyhítésére a legtöbb helyszín 10 km-en belül lesz az olimpiai falutól, és tömegközlekedéssel elérhető a nézők számára. A Toyota több mint 2650 elektromos járműből álló flottát biztosít a telephelyek közötti szállításhoz.
Mivel a digitális tevékenységek a játékok teljes karbonlábnyomának közel 7%-át teszik ki, a szervezők úgy tervezik, hogy a felszereléseket bérlik, és kisebb képernyőméreteket használnak.
Az olimpia és a paralimpia ideje alatt több mint 13 millió ételt szolgálnak fel, ezek 60%-a vegetáriánus lesz – kétszer annyi növényi eredetű élelmiszerrel, mint korábban. Ráadásul az ételek 80%-a Franciaországból származik majd. Betiltják az egyszer használatos műanyagokat, és betét-visszatérítési rendszer lesz az étel- és italtartályokra, azaz dobozok és poharakra.
A kint létem alatt azt vettem észre, hogy a környezettudatosság jegyében szinte minden étterem étlapján szerepelt vegán és vegetáriánus étel, különböző cifra, ínycsiklandozó kifejezéssel. Egyre több boltban volt tapasztalható, hogy az ételeidet magad állíthattad össze, természetesen az evőeszközöket itt is lebomló anyagokból, vagy fából készítették, ami újrahasznosítható. Biztos vagyok benne, hogy a franciák kitesznek magukért annak érdekében, hogy mindenki számára egy emlékezetes olimpiát és paralimpiát szervezzenek
– mesélt tapasztalatairól Boronkay Péter, a paratriatlonisták szövetségi kapitánya, aki 2023 augusztusában részese lehetett a tesztversenyeknek, és a helyszínen figyelhette, hogy állnak a szervezők.
Működni fog?
Klímacsoportok dicsérték a párizsi szervezőket, amiért zöldebb játékokat rendeznének, de egyes környezetvédők szkeptikusak abban, hogy a kibocsátás felére való csökkentésére vonatkozó ambiciózus cél teljesíthető.
A Carbon Market Watch április 15-én közzétett jelentése szerint a szervezők fenntarthatósági terve csak az előre jelzett kibocsátás 30%-át fedi le. A jelentés szerint a szervezőknek kedvezményes jegyeket kellene kínálniuk a vonattal utazóknak, vagy a jegyárakba bele kellene foglalniuk a chartervonatozást. A Carbon Market Watch szerint az olimpiai játékok szén-dioxid kibocsátásának 60%-át kell csökkentenie 2036-ig, hogy megfeleljen a párizsi klímaegyezmény azon törekvéseinek, hogy a globális felmelegedést 1,5 fok alatt tartsák.
A környezetvédők egy független testület létrehozását is szorgalmazták a fenntarthatósági szabványok ellenőrzésére, és azt javasolták, hogy a nem szén-dioxid-kibocsátású sportszövetségeket zárják ki a jövőbeli játékokból.
Múlt, jelen, jövő
A párizsi vállalás és elkötelezettség nem új keletű, az elmúlt 20-25 évben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) törekedett arra, hogy a fenntarthatóságot hangsúlyozva új, környezetbarát technológiákat bevezetve utat mutasson a jövőbe.
A NOB egyértelművé tette, hogy a mindenkori házigazdának (de már a kandidáló városok pályázatainak is) be kell ágyaznia a fenntarthatóságot a játékok teljes ciklusába és minimalizálni kell a környezetre gyakorolt negatív hatásokat. A jövő olimpiái elkötelezik magukat az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett, 2030-tól a szervezőbizottságok kötelesek csökkenteni a közvetlen és közvetett szén-dioxid-kibocsátásokat.
A játékok lehetőséget kínálnak arra, hogy felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás problémájára, és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákra. A 2021-es tokiói játékok ugródeszkát jelentettek a hidrogénállomások és az üzemanyagcellás buszok bevezetéséhez, ez a japán kormány hosszú távú jövőképének része, amely a szén-dioxid-semlegesség elérésére irányul.
Az idei párizsi olimpia feladatait szavakban lehet a legjobban kifejezni: bérelni, csökkenteni, újrafelhasználni és újrahasznosítani. Például a hosszabb távon a lakosság igényeit szolgáló uszodai komplexum (Aquatics Center), illetve az olimpiai falu az erdőtanúsítási programban részvett, felelősen kezelt erdőkből származó faanyagokból épülnek. De a játékokat követően az ideiglenes infrastruktúra és helyszínek termékeinek 100 százalékát újrahasznosítják.
A 2032-es brisbane-i olimpia hasonló hatást kíván elérni, hogy az ausztrál Queensland tartomány is az alacsony szén-dioxid-kibocsátást helyezze előtérbe az oktatás, a kapacitásbővítés, valamint a megújuló energiaforrások és a kibocsátás-csökkentési célok elérése érdekében.
Fenntartható helyszínek
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgynevezett Agenda 2020 reformterv azt mondja ki, hogy nem a házigazdának kell alkalmazkodniuk a játékokhoz; a játékoknak kell alkalmazkodniuk a házigazdához. Azaz nincs szükség új infrastruktúrára vagy helyszínekre, a meglévő létesítményeket kell előnyben részesíteni, illetve megfontolandóak az ideiglenes helyszínek.
Új létesítményt csak hosszú távú célok és megfelelő üzleti alapok mentén szabad építeni, összhangban a lakosság igényeivel, a fenntarthatósági elveket a tervezés és a kivitelezés minden aspektusába beintegrálva.
Minden közlekedési vagy általános infrastrukturális fejlesztésnek részét kell képeznie a hosszú távú társadalmi-gazdasági terveknek. Éppen ezért a hatékony örökséghasználat biztosítása érdekében a helyszínekre nincs minimális nézőszám-követelmény.
Az Agenda 2020 elemei
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság, 127. közgyűlésén, 2014. december 8-án fogadta el a koncepcionális irányváltást végrehajtani kívánó Agenda 2020 reformcsomagot, mely összesen negyven javaslatot tartalmaz az Olimpiai Mozgalom megújítása érdekében, kifejezetten megnyitva a lehetőséget a közepes lélekszámú világvárosok előtt is, ezáltal lezárva a „megaolimpiák” korszakát.
A reformcsomag új pályázati filozófiát vezetett be, melynek értelmében meghívással lehet majd kandidáló várossá válni, utat nyitnak azelőtt, hogy a nyertes városon kívül rendezzenek eseményeket, valamint az olimpia akár országhatárokon is túlnyúlhatna, különösen, ha ezt a fenntarthatóság biztosítása indokolja.
A fenntarthatóság jegyében a Nemzetközi Olimpiai Bizottság kifejezetten támogatja a már meglévő, illetve ideiglenes létesítményekkel dolgozni kívánó pályázatokat, a fenntarthatóság követelményét pedig szem előtt kell tartani mind gazdasági, pénzügyi, mind pedig szociális, környezetvédelmi szempontból.
Új energiatakarékos helyszínek
Georgina Grenon, a Párizs 2024 környezetvédelmi ügyeiért felelős igazgató szerint az olimpiára újonnan épített építmények 30 százalékkal kevesebb szén-dioxidot termeltek négyzetméterenként, mint egy szabványos franciaországi projekt. Ennek az az oka, hogy a versenyhelyszínek 95 százaléka már létezett, vagy ideiglenes.
A két, a semmiből épült állandó sportlétesítmény egyike a Seine-Saint-Denisben található Aquatics Centre. Az épület alacsony szén-dioxid-kibocsátású, bioalapú anyagokat használt, például fát, nem pedig betont vagy acélt. A központ kevesebb hűtést és fűtést igényel, mivel az 5000 négyeztméteres napelemekkel borított tetővel rendelkezik, amely minden szükséges energiát képes ellátni, és Franciaország egyik legnagyobb városi napelemes farmjaként tartják számon.
A Porte de La Chapelle Aréna számos olimpiai eseménynek ad otthont, a kosárlabdától a tollaslabdáig és a ritmikus gimnasztikáig. Az épület tetőkertjén található napelemek biztosítják a helyszín energiáját. Az épület alagsorában található egy erőmű, amely nem csak a helyszín, hanem a környező kerület számára is hőt és hideget termel és szolgáltat.
A Sportolók Faluját is környezetbarátra tervezték, 100 százalékban megújuló energiával működik, az épületek tetején napelemes panelekkel segítik a helyi áramszükségletek kielégítését. Ott geotermikus energiára épülő fűtési és hűtési rendszert építettek ki, ez az ígéretek szerint a hat Celsius-fokkal hidegebbet biztosít, mint a külső hőmérséklet.
