Sport

Profitálhat-e egyre több légiósából a magyar kézilabda?

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Volt időszak, amikor a magyar kézilabda aktuális szövetségi kapitánya hangot adott annak, hogy jobban szereti, ha a keret tagjai itthon, szem előtt játszanak, és tudatta, ők előnyt is élveznek a külföldön szereplőkkel szemben. A helyzet azóta sokat változott, és ugyan a sportfinanszírozás terén legalább egy évtizede olyan elképzelhetetlen összeg áramlik a sportágba, hogy bolond, aki külföldre igazol, mégis egyre többen választják a légiós életet. Mert fiatalon jobb más kultúrát, más módszereket megtanulva fejlődni, semmint belesüllyedni a középszerbe.

Miközben a közvélemény fej fölött tapsol egy-egy utánpótlás sikert követően (ha csak 2022-t nézzük, a női serdülő válogatott megnyerte az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált, a női U20-as válogatott vb-ezüstérmes, a férfi U20-as csapat Eb-5. lett, míg a női U18-asok hibátlanok az Észak-Macedóniában rendezett világbajnokságon), a legnagyobb problémát még mindig az jelenti, hogy a 18-20 éves tehetségek a saját közegükből kimozdulva nem tudják felvenni a versenyt a felnőttekkel.

Kapcsolódó
Ágai Kis András: Mennyire torzít a magyar kézilabdás tükör?
Ha 20 évesen a világ legjobbjai között vannak fiataljaink, miért nem tudnak ott ragadni 3-4 év múlva is?

Az előző évad statisztikái ezt jól mutatják, megvizsgálva, hogy hány 2000-ben vagy utána született játékos szerepelt a BL-csapatainkban, azt látjuk, hogy a nőknél a Győri ETO 4, az FTC 3, a férfiaknál a Veszprém 5, a Szeged 7 fiatal kézilabdázónak adott lehetőséget a hazai bajnokságban.

Közülük mindössze heten dobtak legalább tíz, és öten húsz gólt az NB I-ben – ami valljuk be, azért nem egy komoly értékmérő szint.

A kisebb csapatokban persze a 22 éven aluliak száma jóval magasabb, de kérdés, hogy egy tehetséges fiatal megelégszik-e a langyos vízzel vagy megpróbál feljebb lépni? Mert ha kísérletet tesz erre, akkor a hazai mezőnyben nem akad sok lehetősége. Márpedig ha igazán fejlődni szeretne taktikailag, fizikálisan, mellesleg még kellő mennyiségű percet is töltene a pályán, akkor 18-23 év között a külföld jó alternatíva lehet.

Máthé Dominik kijelölte az utat

Az idei, részben hazai rendezésű férfi Európa-bajnokságra készülő keretet megvizsgálva is találhatunk erre példát, hiszen a veszprémi Ligetvári Patrik fejlődésében elévülhetetlen szerepet játszott a spanyol Ademar Leónban, majd Ciudad de Logronóban eltöltött egy-egy év (más kérdés, hogy visszatérve Veszprémbe ült a kispadon és a lelátón is eleget).

Máthé Dominik elképzelése igazi unikumnak számít, a 23 éves jobbátlövő ugyanis nem akarta elkótyavetyélni tehetségét, így a Balatonfüredről a norvég Elverumba szerződött, ahol olyan klasszis teljesítményt nyújtott, hogy a világ leggazdagabb klubja, a PSG lecsapott rá.

Máthé éppen a januári, nagy leégéssel zárult hazai Eb után nyilatkozta azt, hogy a norvég és a magyar erőnléti edzések között elég nagy a különbség,

és utánpótlásszinttől fakad a hiányosság, ami később fokozatosan nyitja az ollót a nemzetközi, és a magyar elvárások között.

„Az erőnléti edzőm 16 éves fia például 120 kilóval nyom fekve és 160 kilóval guggol. Ilyet elég nehéz elképzelni Magyarországon. Pedig minden azon dől el, a kezdetektől hogyan építik fel a gyerekeket, a játékosokat. Nekem az első pár hónapom azzal telt el, hogy a lemaradásokat bepótoljam, onnan kezdve, hogy megtanuljak helyesen guggolni” – mondta a Kézivezérlés podcast vendégeként márciusban.

Varga Jennifer / 24.hu Szita Zoltán lengyelországi légióskodásból tért haza Szegedre

Máthéhoz hasonló utat járt be Szita Zoltán is, aki veszprémi nevelésként két évet szintén Balatonfüreden töltött, majd a lengyel Wisla Plock szerezte meg. Hogy idei lépése, a Szegedre történő igazolása lesz-e a megfelelő folytatás, hamarosan kiderül.

Kissé túlzásnak tűnhet az összehasonlítás, de Sander Sagosen is úgy jutott el arra a szintre, ahol most van, hogy lépésről lépésre építette fel magát, 19 évesen inkább az Aalborgba ment több játéklehetőségért, onnan váltott a PSG-re, a Kielre, jövőre, 27 évesen pedig a világ legjobban fizetett játékosa lesz nevelőegyesületében, a Kolstadban.

Juhász Portugáliában születhet újjá

Külön kategóriát képviselnek azok a (kölcsön)játékosok, akik abban bíznak, hogy egy erősebb bajnokság, plusz nemzetközi kupaszereplés sokat lendít a teljesítményükön. A már említett Ligetvári és Szita mellett Borbély Ádám is kipróbálta magát Plockban, de két év után, 2019-ben hazajött, hogy a Tatabánya, majd a Veszprém KKFT után idén nyártól a Ferencváros kapusa legyen.

Kapcsolódó
Súlyos vállsérülést szenvedett a magyar válogatott kézilabdázó
Fazekas Gergő egy edzésen ütközött plocki csapattársával.

Nagy lépést jelenthet Fazekas Gergő karrierjében is a lengyelországi kitérő, de a válogatott irányító pechesen indított, ugyanis a Wisla Plock egyik edzésén súlyos vállsérülést szenvedett, műtét után 3-4 hónapot ki kell majd hagynia. De lesz lehetősége bizonyítani, hiszen a Veszprém (amely négyéves szerződést kötött vele) két szezonra adta kölcsön.

Slbenfica.pt Juhász Ádám Lisszabonban érne el sikereket

Az elmúlt években sokszor bajlódott sérüléssel Juhász Ádám, a Tatabánya 48-szoros válogatott játékosa, akit irányítóként és szélsőként is lehet használni. A múlt héten ő is váltott, és a magyar szövetségi kapitány, Chema Rodríguez által irányított Benficához került.

A Benfica nagyszerű lehetőség számomra, nem csak azért, mert ismerem Chemát, hanem azért is, mert Európa egyik legnagyobb klubjához kerültem. Nagy kihívás számomra, de minden meccsünket meg akarom nyerni és úgy érzem, elég erős csapat leszünk ahhoz, hogy minden színtéren a végső sikerélt harcoljunk

nyilatkozta.

Az biztos, hogy a környezetváltásból a válogatott is profitálhat.

Pozitív példák kisebb csapatoknál

Akadnak, akik hosszabb ideje légióskodnak, és elégedettek lehetnek a teljesítményükkel. Leimeter Csabát tavaly februárban élő szerződésből vásárolta ki a PPD Zagreb, a válogatott jobbátlövő a horvát sztárklub meghatározó tagjává vált.

Hanusz Egont tavaly nyáron klubrekordnak számító összegért vette meg a TV Bittenfeld, ahol éppen egy másik magyart, Faluvégi Rudolfot váltott az irányítóposzton.

Hogy a 24 éves játékosnak megérte Stuttgartba szerződni arra bizonyíték volt, hogy a csalódást keltő januári Európa-bajnokságon, amikor beszállt, mindig lendületet tudott adni a csapatnak. És a Bundesligában megtapasztalt harci szellem és a saját elhivatottsága messzebb is repítheti, legalábbis amikor klubja speciális interjút készített vele, és négy témakörben négy-négy kérdést tett fel neki, így vallott a sportághoz való viszonyáról.

Fogalmam sincs, mi lenne a munkám, ha nem kézilabdáznék. Elég szerencsés vagyok, hogy azt csinálhatom, amit szeretek. Állandó tagja akarok lenni a válogatottnak, és nagy álmom, hogy egyszer érmet nyerjek egy világeseményen.

De ott van a német élvonalban a gummersbachi kapus, Nagy Martin is, aki bokatörés miatt októberig nem játszhat, de nagyon várja második németországi idényét, hiszen csapatával bajnokként jutott fel az első osztályba.

Svájcban szerepel Bartók Donát, akit az utóbbi időben elfelejtettek a válogatottnál, a jobbátlövő német (TBV Lemgo) és spanyol (Bidasoa Irún) időszak után jelenleg a Kadetten Schaffhausen játékosa. De nem egyedüli magyar lesz a helyi élvonalban, ugyanis a fentebb már említett Faluvégi Rudolf francia (Nantes, Cesson-Rennes) és német (Stuttgart) kitérő után a HSC Suhr Aarauhoz írt alá.

Háfrára figyelünk, pedig akadnak légiós bajnokaink

Női szinten sokkal kevesebb légióst, de több sikert tudunk felmutatni. Ugyan Tomori Zsuzsanna hazatért az FTC-hez, de néhány hete még őt ünnepelte a szaksajtó, hiszen a Vipers csapatával Bajnokok Ligáját és norvég aranyérmet nyert.

Kapcsolódó
Tomori Zsuzsanna: Öt év után végre gólt lőttem a BL-ben
Egy héten belül eldőlhet a magyar átlövő sorsa, de szívesen maradna Norvégiában.

Három elsőséget gyűjtött be Szikora Melinda, a válogatott kapus ugyanis az SG BBM Bietigheim csapatával német bajnok, Német Kupa- és Európa Liga-győztes lett.

Bo Amstrup / Ritzau Scanpix / AFP Szikora Melinda az idén mindent megnyert a Bietigheimmel

A háromszoros válogatott balszélső, Korsós Dorina egykoron ötszörös bajnok és háromszoros BL-győztes volt a Győri ETO-val, azóta kipróbálta magát a német TuS Metzingenben, 2022 januárja óta pedig a Rapid Bukarest játékosa, amellyel bajnok lett.

A junior világbajnok, felnőtt magyar válogatott jobbátlövő, Albek Anna ugyan Mosonmagyaróvárra szerződött, de maradt magyar játékosa a Metzingennek: a Dortmundtól ugyanis leigazolta Woth Viktóriát. A csapat egyébként is évek óta magyarokkal dolgozik: a klubmenedzser a Veszprém, a Kispest-Honvéd, a Haladás és a BVSC egykori futballkapusa, Rott Ferenc, edzője pedig a Pécs, a Vasas és a Spartacus korábbi kézilabdázója, Rott Edina.

Kapcsolódó
Háfra Noémi: Nagyon célkeresztbe kerültem az elmúlt években, folyton szapultak
Úgy érzi, a játékosokat itthon robotként kezelik, és nem tartja szerencsésnek, hogy folyton a 18 éves önmagához hasonlítják, viszont már megtanulta kizárni a kritikus hangokat. Igaz, ehhez egy olyan úton kellett végigmennie, amelyen pánikrohamokkal is meg kellett küzdenie, sőt, az is felmerült benne, hogy abbahagyja a kézilabdát. Interjú Háfra Noémivel.

A nyár nagy átigazolási hírét inkább a kényszer szülte: a Győri ETO úgy döntött, egy évre kölcsönadja Háfra Noémit a dán Odense csapatának. A válogatott balátlövő a 24.hu-nak elmondta, magyar csapatban nem is gondolkodott, mindenképpen külföldi lehetőséget keresett. Hogy ez összejöhetett, közös döntés volt az ETO vezetőivel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik