Alapvetően milyen a viszonya válogatott versenyzőtársával, az egyik legnagyobb ellenfelével, Péni Istvánnal?
Se nem baráti, se nem ellenséges. Korábban baráti volt, és segítettem neki mindenben, a világversenyeken jó hangulatban, kártyázással és beszélgetésekkel töltöttük el az időt. Ez mára annyiban változott, hogy miután folyamatosan a fegyverem bírálgatásával van elfoglalva, továbbá azzal, hogy a bírók helyett is bírót játsszon – mint ahogy ezt tette itthon, majd nemzetközi porondon is Delhiben –, már nem kártyázgatunk.
Pontosan meg tudja határozni, ki és mikor vitte be az első ütést, mi az eldurvuló személyes ellentétük alapja?
2020 elején mérgesedett el a helyzet, amikor a csapata rávette Pál Vilmos versenybírót, hogy egy nem létező szabálytalanság miatt engem szankcionáljanak. Ez nem jött össze, és ennek eredményeként két bíró is pályán kívülre került a Magyar Sportlövő Szövetségnél, azóta sem bíráskodnak. Ezt követte Péni többszöri óvása ellenem a tavaly szeptemberi országos bajnokság döntőjében. A tapasztalatlan bírók ezt a támadását rosszul kezelték, így káoszba fulladt a bajnokság döntője.
A következő felvonás az idei március 7-i országos bajnokságon történt, amelyen egy új bíró valamilyen sugallatra a Péni-féle szeptemberi őrületet kapta fel, és a verseny utolsó harmadában diszkvalifikált – mint láthattuk a Nemzetközi Sportlövő Szövetség (ISSF) állásfoglalását, szabálytalanul. A kizárás ügye természetesen még nem ért véget, folyamatban van.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Pár nappal az esetet követően utaztak ki Delhibe, a világkupára.
Az a hihetetlen sportszerűtlenség a negyedik felvonás, amelyet Péni a nemrég befejeződött delhi világkupa aranymeccse előtt követett el. Delhiben ekkorra már hatodszorra hitelesítették a fegyveremet szabályosként. Péni nem tudta elfogadni a bírók döntését, és a versenyzés helyett immáron sokadszorra a fegyveremet bírálgatta, majd amikor értésére adta a zsűri, hogy a fegyverem teljesen szabályos, fogta magát, és kisétált a döntőről, magával rángatva a csapat harmadik tagját, Pekler Zalánt. Nyilván a fentebb felsorolt esetek soha nem történtek volna meg, ha Péni a saját versenyzésével és nem a felszerelésemmel lenne elfoglalva. Végső soron ma egy plusz világkupa-érmet ünnepelhetnénk, nem pedig a botránytól lenne hangos a nemzetközi és a hazai sajtó.
A Magyar Sportlövő Szövetség elnöke, Nagy György az ISSF-szabálykönyv 7.5.8.6 pontjára hivatkozva állítja, nem lehet a puskához rögzíteni lövés közben az inkriminált eszközt, az ön által súlyként használt bipodot. Értelmezése szerint a szabálykönyv melyik paragrafusa az irányadó, ha nem ez?
Nem értelmezem és nem próbálom új formába önteni a nemzetközi szabálykönyvet. Ha az eredményességem érdekében valamilyen új eszközt rendszeresítek, akkor azt az adott világversenyen előtt hitelesítem. Amennyiben az ISSF bírói ezt szabályosnak találják, akkor az eszközt használom, ha elutasítják, leszerelem. Ez nem történt másként a jelenlegi fegyveremmel sem, amellyel változatlan formában versenyeztem az elmúlt négy évben az összes nemzetközi és hazai versenyen egyaránt.
A szövetség honlapján megjelent interjúban Nagy György elnök azt is állítja, hogy a szövetség be sem nevezte a csapatot arra a versenyszámra, amelynek döntője, akárhogy is történt, végül visszalépéssel zárult. Mi az ön verziója, ki és hányszor nevezte be a csapatot, végül ki adta le a nevezést?
A nevezést kizárólag az MSSZ tudja megtenni. Ez így történt Delhiben is, erről az írásos bizonyítékok rendelkezésre állnak. Az elnök álláspontja tájékozatlanságából és a rendszer hiányos ismeretéből fakad. Ez alapján az utóbbi napokban rendszeresen nyilatkozott valótlanságokat, rágalmazott. Ez azon túlmenően, hogy sajnálatos vezetői hiba, sokat árt a sportágunknak. Nagy Györgynek ideje lenne korrigálni a szavaival élve „pocskondiázását”, és mielőbb bocsánatot kérnie az elnökségtől, tőlem, valamint helyreigazítást küldeni a média munkatársainak.
Az elnök tanúkra hivatkozva állítja azt is, a Delhiben rendezett világkupa hármas csapatversenye előtt megállapodást kötött versenyzőtársaival, hogy nem használja nehezékként a bipodot. A selejtezőben nem is tette fel a puskájára, aztán a döntőre mégis. Miért?
Nem volt köztem és Péni között megállapodás. A selejtezőben bepróbálkozott egy sportszerűtlen zsarolással, hogy vegyem le az általa szabálytalannak tartott balanszsúlyt. Annyit mondtam neki, ha nem tetszik, hívja a bírót, mert egyébként már többször hitelesítették. Pekler viszont – akivel nap mint nap egy lőtéren edzünk együtt – azt kérte, hogy aznapra próbáljak ki valami mást, mert az amerikai csapatot talán úgy is megverjük, és akkor Péni sem jön elő az otthoni őrületével. Az edzőpartnerem unszolására belementem a kockázatos lépésbe, de másnap az aranymeccsen, ahol minden tizedmilliméter számított, ott természetesen a megszokott súlyozású fegyvert szerettem volna használni. Ez senki számára nem is lehetett kérdéses.
Valóban kapott a delhi világkupa után levelet az ISSF technikai bizottságának igazgatójától, amelyben az áll, hogy a jövőben tilos a bipod használata nehezékként?
Kaptam. Kerek perec levezeti benne, hogy a fegyverem szabályos. „Ha a bipod műszakilag át lett alakítva, és nem lehet változtatni a formáján, akkor az onnantól kezdve csak egy darab súly…, vagyis Sidi fegyvere szabályos.” Ez áll a levélben.
Azt Nagy György is elismeri, hogy szabályosan versenyzett Delhiben, ám az elnök ugyanennek a levélnek egy másik üzenetértékű mondatát emelte ki: „Ezt a fajta eszközt nem fogjuk elfogadni egyetlen fegyveren sem és erről instruálni fogjuk az összes zsűri tagot.” Ezek szerint ebben is értelmezési különbség van önök között?
A levél végén szerepel ez az ajánlás is a jövőre nézve. De ez nem azt mondja ki, hogy a fegyverem jelenlegi formája szabálytalan, hanem azt, hogy a hasonló, Péni-féle sportszerűtlenségek elkerülése végett célszerű módosítani rajta. Ezt az ajánlást elfogadom, mert jó szándékú, és elejét veheti Péni újabb magamutogató akcióinak.
Milyen jogviszonyban áll a Román Sportlövő Szövetséggel?
Miért kérdezi?
Mert egyesek azt is a szemére vetik, hogy a felesége, Sidi Roxana Georgina okán a Román Sportlövő Szövetség honlapján, a román válogatott vezetőedzőjeként van nyilvántartva. Előfordulhat az a pikáns helyzet, hogy Tokióban egyszerre lesz a MOB és a Román Olimpiai Bizottság (COSR) delegáltja, akkreditáltja?
Nincs szerződésem a román szövetséggel. De mivel a feleségem életvitelszerűen Magyarországon él, és magyar licenccel versenyez a magyar bajnokságban is, így a felkészítése miatt engem jelölnek meg edzőjének a hivatalos oldalakon. Hogy egy közérthetőbb példát hozzak: attól még nem Andrea Pirlo a portugál labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya, hogy a Juventusban ő Cristiano Ronaldo edzője. Avagy, attól, hogy egy honlapon szerepel a nevem, még én sem leszek román szövetségi kapitány, bármennyire hízelgő is ez a felvetés, ahogy az is badarság, hogy Tokióban egyszerre több ország delegáltja leszek. Még akkor sem leszek COSR-akkreditált, ha a feleségem az olimpiai döntőbe kerül. Egyébként Roxana jól érzi magát Magyarországon. Amennyiben közelít egymáshoz az MSSZ-el az álláspontunk, úgy elképzelhető, hogy kettős állampolgársághoz és magyar sportállampolgársághoz folyamodna a jövőben.
„Sidi Péter a korábbi elnöki figyelmeztetésem alapján tartózkodjon a csapattársait pocskondiázó kampányoktól a közösségi oldalakon, mert ennek figyelmen kívül hagyása az eltiltást vonhatja maga után” – a fentebb már taglalt nézetkülönbségeken túl ez a mondat is szerepel az elnöki interjúban. Hatodik olimpiájára készül. Ilyen előzmények után, lényegében egy elnöki fenyegetéssel a háta mögött milyen eredményt vár Tokióban?
A hangulat nem ideális. Erre az elnök a tájékozatlanságával és rossz döntéseivel, lejárató kampányával is rátesz egy lapáttal, melynek motorja többek között egy olvasói poszt volt, amit Nagy György valamilyen okból nekem tulajdonított, és ez alapján elfogultan félretájékoztatta az elnökséget, a vizsgálóbizottságot és a sajtót egyaránt. A posztoló személye kiderült, és vállalta a magánvéleményét az üggyel kapcsolatban. Az elnök itt pont azt követte el, amivel engem vádolt, és amiért eltiltást lebegtetett. Talán Nagy György van olyan jó vezető, ember, aki elismeri hibáit, és bocsánatot kér nyilvánosan is azon állításokért, amelyekkel az utóbbi napokban megrágalmazott.
Tervez bármiféle jogi lépést?
Egyelőre a labda az MSSZ oldalán pattog. Én mindig a békés megoldások híve voltam, így bízom benne, hogy az elnök időben korrigálja hibás döntéseit.
