„Legyünk tényszerűek, a Budapest 2032 bizottság létrehozásáról, illetve arról, hogy annak elnöke Szalay-Berzeviczy Attila legyen, még tavaly ősszel döntött az elnökség. Amiről szerdán határoztunk, az a tagok megválasztásán keresztül a bizottság tényleges felállítása” – válaszolta Kulcsár Krisztián, a MOB elnöke a 24.hu megkeresésére.
A korábbi kétszeres olimpiai ezüstérmes, többszörös világ-, és Európa-bajnok párbajtőröző szerint annak a kérdésnek a megvizsgálása, hogy érdemes és lehetséges-e Budapestnek olimpia megrendezésére pályázni, nem rövid ciklusok alapján kell eldőljön. Sem teoretikus, sem pragmatikus okokból.
„A MOB talán az egyedüli szervezet Magyarországon, amely nemcsak vállalja, hanem a zászlajára tűzi, azért is dolgozik, hogy egyszer hazánkban legyen a Föld legnagyobb sporteseménye. Ez az ügy a szervezet számára deklarált alapszabályi feladat, amely álláspontot az utóbbi években nyíltan és büszkén képviseltünk. Ennek megfelelően a feladatunknak tekintjük, hogy komolyan foglalkozzunk a 2032-es olimpia megpályázását és megrendezését megelőző kérdésekkel is. Az időzítés gyakorlati oka pedig végtelenül egyszerű: az olimpiai pályázat ciklusonként határidőhöz kötött. A 2032-es olimpia rendező városáról 2025-ben dönt a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Az ezt megelőző 2-3 évben zajlik a pályázati folyamat, előtte deklarálni kell a szándékot.
Avagy dátum szerint most jött el az ideje annak, hogy ezt a kérdést meg lehet és meg kell vizsgálni. Nem végeznénk jól a dolgunkat, ha ezt nem tennénk meg
– fogalmazott a MOB elnöke.
Tény azonban, hogy a társadalom és a politika évek óta és végletekig megosztott a budapesti olimpia kérdésében. Ez kristálytisztán kirajzolódott, amikor 2016-ban a Momentum azzal került fel a politikai térképre, hogy aláírásgyűjtést, majd népszavazást kezdeményezett a 2024-es pályázat ellen, amely végül azzal zárult, hogy a kormány és Budapest 2017. február 22-én hirtelen visszalépett az olimpiarendezéstől. A rendezés, mint alapvetően társadalmi kérdés, végső soron az elmaradt népszavazásnak köszönhetően vált színtiszta politikai döntéssé, talán ezért is osztja meg a mai napig a magyar embereket.
„Nem a Magyar Olimpiai Bizottság pályázik. A MOB-nak ugyanakkor feladata, hogy maga ismerje, más, elsősorban politikai döntéshozókkal is megismertesse a pályázati folyamatot, ezen kívül felmérje azt, hogy adott körülmények között javasolja-e nekik az olimpiai pályázat benyújtását. A kérdés átgondolása és körültekintő mérlegelése tehát arra irányul, hogy lehetséges-e, illetve érdemes-e Budapestnek megfontolni azt, hogy benyújtsa a 2032-es nyári olimpiai játékok megrendezésére vonatkozó szándékát. A pályázat érvényességének feltétele ezen kívül a kormány pénzügyi garanciája is. Az a célunk, hogy hiteles tanulmányt tegyünk le az állami és önkormányzati döntéshozók elé..
Hogy ez valóban mindenki számára elfogadott legyen, ahhoz az szükséges, hogy olyan bizottság rakja le azt az asztalra, amely tagjait olyan, a MOB-tól független, a saját szakterületükön komoly presztízsű személyek alkossák, akik nem adnak ki a kezük közül megalapozatlan véleményt
– érvelt Kulcsár Krisztián.
A 2017-es visszalépést követően Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, ennek ellenére megvalósítja a kormány a pályázatban szereplő fejlesztéseket. Ha csak a sportcélú beruházásokra gondolunk, azóta van
- átadott Puskás Ferenc Stadion,
- épül a 2022-es férfi kézilabda-Eb-re a 22 ezer néző befogadására alkalmas rendezvénycsarnok,
- a 2024-es tervben szereplő olimpiai stadion helyén elkezdődött a 2023-as atlétikai-vb beruházás,
- a csepeli evezőspálya kivitelezése is terítéken szerepel már,
- de, hogy ne csak sportingatlanokról beszéljünk, zöld utat kapott a Galvani-híd építése is, amely szintén a 2024-es terv részét képezte.
A MOB elnöke arra a kérdésünkre nem tudott válaszolni, hogy a PWC által 2015 júniusában közreadott 2024-es olimpiai tanulmánytervben foglaltakból már kipipált fejlesztések miatt reálisabb esélye van-e egy esetleges pályázatnak, mint lett volna négy éve.
„Azért állítunk fel bizottságot, hogy az ilyen és ehhez hasonló kérdésekre is egyértelmű választ adjon, illetve arra is, hogy minden szempontot figyelembe véve érdemes-e a 2032-es olimpia megrendezésével foglalkozni” – fogalmazott Kulcsár.
Felvetettük, mivel a korábbi tanulmány szerint egy olimpia sportcélú beruházásai az összköltség tíz százalékát sem érik el, mindez azt sejteti, egy esetleges olimpiai pályázat alapvetően nem sport, sokkal inkább városfejlesztési kérdés.
„Természetesen ez így van. Ahogy az is természetes, hogy Budapest nem pályázhat úgy, hogy nincs mögötte egyértelmű, többségi lakossági támogatás, amit egyébként a NOB el is vár minden pályázó ország esetében. A magunk részéről is elengedhetetlennek gondoljuk, hogy
a budapesti olimpiarendezés nemzetegyesítő, ne pedig a szakadékokat szélesítő ügy legyen. A mi korosztályunknak megadatott a rendszerváltás öröme, nagyon szeretnénk, ha az utánunk jövő generációnak nem csak a koronavírus-járvány lenne az, amire ezekből az évekből emlékeznek, hanem valami olyan is, ami ezt az országot, a fővárost felhelyezi a világtérképre, egy olyan projekt, amire mindannyian büszkék lehetünk.
Arra a kérdésre, hogy lát-e minderre esélyt abban a helyzetben, amikor már hónapok óta megy a vita például a Lánchíd felújításán, Kulcsár úgy felelt: „Látok. Nem ördögtől való, hogy egy demokráciában a kormány és az ellenzék vitázik. Ha úgy éreznénk, hogy teljesen reménytelen, nyilván nem foglalkoznánk a 2032-es budapesti olimpia kérdésével.”
