Sport

Federerékkel csatázott, de a fájdalom lesz, ami legyőzi

A világ igazságtalansága, amikor egy sportolónak jóval korábban kell befejeznie a karrierjét, mint azt tervezte. A 31 éves Andy Murray-vel sajnos ez történik, makacs csípősérülése miatt az idén visszavonul. Még az is lehet, hogy az Australian Open lesz az utolsó tornája. Rengeteget veszít a tenisz az elmúlt évtized emblematikus játékosának távoztával, hiszen Murray a nagy négyes tagja tudott lenni Djokovic, Federer és Nadal mellett.

Elkezdődtek a főtáblás küzdelmek 2019 első Grand Slamjén, az Australian Openen, a torna előtt a topjátékosok sorra tartották a sajtótájékoztatókat. Múlt pénteken Andy Murray ült a mikrofonok és a kamerák előtt. Amikor a csípője állapotáról kérdezték, azt mondta, nem érzi magát túl jól, majd a könnyeivel küszködve kiviharzott a sajtóteremből – később visszatért és válaszolt mindenkinek.

A brit játékos már régóta szenved sérülésével, emiatt jó ideje sejteni lehetett, hogy sosem nyeri vissza teljesen régi formáját. Ő maga ugyanakkor mindig is pozitív tudott maradni, többször is hangoztatta: ha annyira rendben lesz, hogy felvegye a küzdelmet a legjobbakkal, játszik majd. Ezek után jött a pénteki bejelentése:

Beszéltem a csapatommal és közöltem velük: nem tudom ezt tovább csinálni. Alig játszom és nem látni, mikor fog a fájdalom végleg elmúlni. Ki kellett tűznöm egy végpontot. A wimbledoni torna lesz az, addig még kibírom. De abban nem vagyok biztos, hogy tudok is majd játszani.

Andy Murray sérülése tehát olyannyira nem jött rendbe, hogy még az idén befejezi. Melbourne-ben, az első fordulóban öt játszmás, óriási mérkőzésen kapott ki a spanyol Bautista Aguttól (6-4, 6-4, 6-7 (5-7), 6-7 (4-7), 6-2), így ha hiszünk a klasszisnak, Wimbledonban, hazai közönség előtt látjuk utoljára teniszezni a 31 éves játékost.

Iskolai mészárlás a skót kisvárosban

Murray Glasgow-ban született és Dunblane-ben nőtt fel. Ebben a skóciai iskolában oktatott teniszt az édesanyja, Judy, aki nem helyezett különösebb nyomást fiára, hogy mindenképpen ezt a sportágat válassza. Andy a bátyjával, Jamie-vel azonban sokszor a szoba közepén felállított radiátor felett ütögetett egy lufit, ezért a mama jobbnak látta, ha talál nekik valami olyan elfoglaltságot, amit az általában kellemetlen időjárás miatt fedett teremben is lehet játszani. Innen jutottak el mindketten odáig, hogy Grand Slam-tornákat nyertek.

Dunblane aprócska város, 1996. március 13-án azonban világszerte a hírekbe került: ez volt az a nap, amikor Thomas Hamilton felfegyverkezve az általános iskolába ment, megölt 16 diákot, egy tanárnőt, majd magával is végzett.

A Murray testvérek szintén abban az iskolában tanultak ebben az időben, azóta sem szívesen beszélnek a történtekről. Amikor 2012-ben Andy Murray-t erről kérdezték, még akkor is elcsukló hangon, sírva emlékezett vissza a vérengzésre, amiről a könyvében azt írta, akkor igazán még fel sem fogta, mi történt.

Berobbanás a teniszbe

Murray-t tehetséges focistának tartották, bekerülhetett volna az ország egyik topcsapata, a Glasgow Rangers akadémiájára, de ő inkább a teniszt választotta, ami nem meglepő, több juniortornán is győzött és 12 évesen, majd két évvel később is ő nyerte meg az Orange Bowl-t, ami elég komoly eredménynek számít.

Már gyerekként összehaverkodott Rafael Nadallal, otthon pedig másról sem tudott mesélni, mint hogy a mallorcai napsütésben, salakon készül, magántanuló, ő is ezt szeretné. Így 15 évesen egy barcelonai akadémiára került, ahol 18 hónapon át készült.

2005-ben, Wimbledonban Fotó: ADRIAN DENNIS / AFP

2005-ben indult el először a felnőttek között, és rögtön az első wimbledoni tornáján, szabadkártyásként a harmadik fordulóba jutott. A második körben Radek Stepaneket verte, David Nalbandiantól pedig kétszettes előnyből kapott ki. Thaiföldön Roger Federerrel döntőzött és kapott ki.

A kellemetlen, de hatékony kontrateniszt játszó Murray a következő évben már az első számú brit teniszezővé lépett elő, Nadal mellett ő tudta egyedül legyőzni abban az évben Federert, megnyerte az első tornáját és belépett az első húszba a világranglistán. Innen lépegetett előre magabiztosan, 2007-ben már stabil TOP10-es játékosként tartották számon, 2008-ban pedig első Grand Slam-döntőjét játszotta, de három sima szettben kikapott Federertől.

Az örök vesztes

Az elmúlt bő évtizedben nem lehetett könnyű topjátékosnak lenni a férfimezőnyben. Ha az ember nagy nehezen túl is verekedte magát a hozzá hasonlóan tehetségek során, akkor egy Grand Slam megnyeréséhez még mindig verni kellett Federert, Nadalt, vagy Novak Djokovicot, hármat a sportág történelmének legkiválóbb játékosai közül. Ezt tapasztalta meg Murray is, aki első négy GS-döntőjét egyaránt elveszítette, hármat Federer, egyet pedig Djokovic ellen.

Talán a 2012-es wimbledoni volt ezek közül a legfájóbb, 1938 óta első brit férfiteniszezőként jutott el a döntőbe, játszmaelőnye is volt, de Federert egy döntőben csak tökéletes tenisszel lehet legyőzni.

Murray úgy játszott, mint egy igazi bajnok. Semmi szégyellnivaló nincs abban, hogy most kikapott

– mondta Boris Becker a döntő után.

Bajnokok bajnoka

Az elveszített wimbledoni döntő nem hagyott mély nyomokat Murray-ben, aki a 2012-es londoni olimpián elindult egyéniben, párosban és vegyespárosban is. Bátyjával, Jamie-vel már az első körben kiestek, vegyespárosban viszont a döntőig menetelt Laura Robsonnal, végül ezüstérmet szereztek.

Egyesben már nem lehetett megállítani, a döntőig vezető úton Stan Wawrinkát és Novak Djokovicot is legyőzte a többi közt, a fináléban pedig eljött a revans ideje Federer ellen: nagyon simán verte a svájcit.

A 2012-es londoni olimpia érmesei: Federer lett a második, Murray a bajnok, Juan Martín Del Potro pedig a bronzérmes Fotó: LEON NEAL / AFP

Ezzel a londoni győzelemmel szakadhatott át egy gát benne, mert még ugyanazon a nyáron legyőzte mumusát, Djokovicot a US Open fináléjában és megszerezte első Grand Slam-trófeáját is.

Azóta további hat nagy tornán jutott el a döntőig, 2013-ban és 2016-ban is nyerni tudott Wimbledonban, előbbivel egy 1936 óta tartó brit átkot tört meg, akkor nyert ugyanis legutóbb brit férfijátékos angol földön. 2015-ben sikerre vezette a brit válogatottat a Davis Kupában, 2016-ban, Rióban meg tudta védeni olimpiai bajnoki címét, az év végén pedig első britként világelső tudott lenni. A korona a teljesítményére az ATP-világbajnokság megnyerése volt.

És akkor jött a sérülés

Andy Murray hosszú évek kitartó munkájával jutott el oda, hogy le tudta győzni a legjobbakat. Sosem volt akkora tehetség, mint három riválisa, de kemény munkával fel tudta venni velük a versenyt. És pont ezért a legszomorúbb, hogy pont a csúcson, világelsőként használódott el annyira a teste, aminek a következménye lesz a visszavonulása.

A 2017-es wimbledoni torna előtt sem volt már a topon (a vállával is bajlódott), ott még eljutott a negyeddöntőig, de utána pihenőre vonult sorra mondta le a tornákat, és egy bemutató eseményen ugyan ütőt ragadott, de 2018 elejét is kihagyta, mivel műteni kellett.

Sosem részletezte, pontosan mi is a baja, a csípője jobb részével akadnak gondjai már régóta. És ez az a sérülés, amiből nem tud felépülni, hiába volt optimista, elviselhetetlen fájdalmat érez. Tavaly mindössze egy Grand Slamen vett részt, a US Openen a második körben esett ki.

És bár hónapok óta küzd a visszatérésen, tavaly decemberben mondta el a stábjának, hogy már nem bírja tovább, hamarosan itt a vége.

A női tenisz élharcosa

Amikor közölte, hogy befejezi, akkor a teniszvilág számos szereplője üzent neki. A női játékosok elsősorban köszönetet mondtak neki, amiért annyit tett az egyenlőségért.

  • Murray volt az első férfijátékos, aki Amélie Mauresmo személyében női edzőt fogadott maga mellé.
  • Ő szólalt fel többször is azért, hogy ugyanolyan díjazást kellene adni a nőknek, mint a férfiaknak.
  • És mindig szóvá tette, ha a női eredményeket figyelmen kívül hagyták.

Andy Murray kisugárzása a pályán, káromkodásai és folytonos elégedetlensége a labdamenetek között nem mindenkinek voltak szimpatikusak. Mégis, az elmúlt években fel tudott nőni Federer, Nadal és Djokovic mellé, és ha sosem érte el az ő szintjüket, annyit mindenképpen fel tud mutatni, hogy egy ideig nagy négyest emlegettek. A hozzá hasonlóan három Grand Slamet felmutató Wawrinkát például sosem ismerték el ennyire.

Talán csak azt bánhatja, hogy az Australian Open döntőjében ötször is bukott, bár ezt is a rá jellemző humorral kezelte, amikor azt írta az Instagramon, hogy most került a legközelebb a trófeához:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

The closest I’ll ever get to the Aussie open trophy 😂 #5timeloser

Andy Murray (@andymurray) által megosztott bejegyzés, Jan 5., 2019, időpont: 8:43 (PST időzóna szerint)

Az Australian Open első körében, heroikus küzdelemben elszenvedett veresége után azt mondta, addig folytatja, amíg csak tudja. De, ha ez a mostani volt az utolsó meccse, akkor csodás volt. Visszavonulásával nem csak egy bajnokot, egy kiváló játékost, hanem egy nagyszerű embert is veszít a tenisz, aki nem ilyen befejezést érdemelne.

Andy Murray sikerei

3-szoros Grand Slam-győztes (Us Open – 2012, Wimbledon – 2013, 2016),

2-szeres olimpiai bajnok (2012, 2016),

ATP-világbajnok (2016),

Davis Kupa-győztes (2015),

Összesen 45 tornát nyert meg profi pályafutása során.

Nyitókép: Cameron Spencer/Getty Images

Ajánlott videó

Olvasói sztorik