A magyar női kézilabda válogatott nem jutott ki se a londoni, se a riói olimpiára. A 2016. decemberében a 12. hely jelentette a sportági mélypontot az Európa-bajnokságokon, ezt sikerült alulmúlnia Kim Rasmussen csapatának tavaly decemberben a történelmi kudarcnak számító vb 15. hellyel.
Drámainak tűnik a helyzet, mégis azt állítjuk: nincs ok a pánikra. Nem első sorban azért, mert a Győri ETO idén is BL-győztes lett, vagy mert a női bajnokságot továbbra is a világ legerősebb pontvadászatának tartják. Ez az elmúlt években is így volt, válogatott szinten mégsem jöttek az eredmények. Az utánpótlás is vérszegény eredményekkel hozott, a kevés igazán tehetséges fiatal minimális felnőtt bajnoki játékperce pedig nem adott kézenfekvő megoldást a generációváltásra.
Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
Márpedig, ha az utánpótlás minden szinten világverő, annak előbb utóbb a felnőtt válogatott eredményességére is pozitív hatással kell lennie. Zsiga Gyula, a szövetség szakmai igazgatója úgy fogalmazott:
a serdülő-kiválasztás kapcsán új rendszert vezettünk be 2015-ben, ennek első gyümölcse a mostani nyílt Európa-bajnok csapat. Az egész utánpótlás-koncepciónk fő célja, hogy a most sikert elérő játékosok közül minél több sportolóból felnőtt válogatott váljon. Ezért elsősorban a junior játékosoknak egyre inkább meg kell állniuk a helyüket a felnőtt bajnokságban, de a mi felelősségünk is a klubokkal együtt, hogy „helyzetbe hozzuk” a kézilabdázókat.
A női kézilabda-bajnokságot korábban többször az a kritika érte, hogy ugyan valóban a világ legerősebb pontvadászata – a tao-val feldúsított költségvetésű klubok számolatlanul hozzák a külföldi sztárokat –, de a túl sok légiós miatt nem jut elég minőségi játékperc a fiataloknak.
Ezzel szemben a 2018/19-es női kézilabda NB I-es bajnokság hétvégi rajtja azt bizonyítja, két kirívó példától eltekintve a korábbi évekhez képest e téren egészen normalizálódott a helyzet.
- Három első osztályú klub is csak magyarokat foglalkoztat.
- A külföldi játékosok aránya nem éri el a 25 százalékot az NB I-ben.
- Még a világverő Győri AUDI ETO KC keretében is több a magyar, mint a külföldi.
- Csak két klub bízik inkább más, mint a saját munkájában, azaz próbál meg kifejezetten légiósokkal eredményt elérni.
E két utóbbi egyesület, a Siófok és a Kisvárda klubvezetőinek érdemes lenne arra a kérdésre ésszerű magyarázatot találni; miért jó a magyar kézilabdának, hogy a hétvégi amúgy győztes találkozóik 16 fős keretében csak 3-3 magyarnak jutott hely – a tunéziai Elghaoui Asma idén tavasszal megkapta az állampolgárságot, ezért ő a harmadik Balaton-parti magyar –, miközben még a világverő Győri AUDI ETO is benevezett nyolcat a Fehérvár elleni első bajnokijára?
Fotó: Krizsán Csaba / MTI
A klubok többsége más utat jár. örömteli, hogy a 21 junior világbajnok kézilabdázónő közül tíz mezőnyjátékos pályára lépett és gólokat dobott a hétvégi rajton, míg a három kapus közül kettő is keretben volt. Mindössze három kézilabdázó nem szerepelt ilyen-olyan okok miatt klubcsapataik keretében.
A vb-n két fogát is elvesztő csapatkapitány, Lakatos Ritának csak azért nincs még játékperce tétmeccsen, mert légiósnak állt és a norvég bajnokság csak két hét múlva kezdődik, ahogy további két világbajnok az NB II-ben rajtol szintén december 15-től.
A 21-ből 18 kifejezetten jó arány. Ezért biztató női kézilabda terén a válogatott jövő, ezért várható már akár a decemberi, franciaországi Európa-bajnokságon is előrelépés. A két évvel ezelőttihez képest mindenképp.
Kiemelt képünkön: Pásztor Noémi valamint a norvég Synne Fossheim és Andrea Solstad a női junior kézilabda-világbajnokság döntőjében játszott Norvégia – Magyarország mérkőzésen a debreceni Főnix Csarnokban. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI
