Magyarország igazi sportnemzet, és ezt mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy az olimpiákon eddig 168 arany-, 148 ezüst- és 170 bronzérmet nyertünk. Olimpikonjaink ráadásul sok esetben nem csak a versenyek során, hanem az élet más területein is kiemelkedőt nyújtottak, a sportsikereik mellett több mindent is köszönhettünk nekik.
Első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd például kiváló úszó volt, mellette focizott, játékvezetőként is ténykedett, sőt, volt a labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is. És mindezek mellett még építészként is remekelt, a többi közt ő tervezte a debreceni Aranybika Szállót, az UTE Stadiont, a Nemzeti Sportuszodát, vagy épp a Millenáris sportpályát. 1924-ben, a párizsi olimpián a művészeti versenyen indult, Lauber Dezsővel közösen készített stadionterve ezüstérmet kapott. Úgy, hogy aranyat az építészek versenyében nem osztottak.
Rengetegen vannak a magyar olimpikonok között, akik a sportolói karrier mellett a tanulásra is kellő időt tudtak fordítani, az edzések és a versenyek mellett lediplomáztak. Sokan orvosok lettek, mint például a háromszoros olimpiai bajnok vívónk, Fenyvesi Csaba, aki csapatban és egyéniben is a csúcsra ért. Először 1968-ban, Mexikóvárosban állhatott a dobogó legfelső fokára a játékokon, abban az évben lett meg az orvosi diplomája, később rákkutató sebész lett, jelentős eredményeket ért el a daganatsebészetben. 1994-től egy amerikai alapítvány rákkutató intézetének orvos-igazgatója lett.
Kárpáti Rudolf a magyar vívósport egyik legkiemelkedőbb alakja volt, ezt hat olimpiai bajnoki címe, és hét világbajnoki aranya is jelzi. Mindamellett, hogy kiválóan felkészült volt mindig erőnlétileg és technikailag is egyaránt, fantasztikus ritmusérzékével is lenyűgözte a nagyérdeműt. Ez utóbbit annak köszönheti, hogy imádta a zenét, 1942-ben el is végezte a Zeneakadémiát, de választania kellett, ő pedig a sport mellett tette le a voksát – és milyen jól döntött. Nem távolodott el később sem a zenéléstől, volt művészeti vezető, népszerűek voltak zenei előadásai és bemutatói is.
Palotai Károly labdarúgóként lett olimpiai bajnok az 1964-es tokiói olimpián, ő volt a csapatkapitány – a döntőn sérülés miatt nem játszhatott. Pályafutása után sem távolodott el a focitól, sőt, játékvezető lett, ráadásul nemzetközileg is elismert, fújta a sípot világ- és Európa-bajnokságon és olimpián is, vezetett BEK-, KEK- és UEFA-döntőt is. Érdekesség, fia, Palotai Zsolt a magyar zenei élet meghatározó alakja, DJ Palotai.
Fejlécképünk a Wikipédiáról származik.