Ami szükséges ahhoz, hogy tenisz-játékvezető lehess: jó látás és hallás, kiváló koncentrációs képesség, a kétes helyzeteket tudd nyugodtan kezelni, tudj csapatban dolgozni és tudd a szabályokat.
Elsőre nem is hangzik rosszul, mondhatni felér egy álommelóval – persze csak annak, aki szereti is a teniszt.
Nyilván minden kezdet nehéz, semmit nem lehet a csúcson kezdeni, jelen esetben főleg nem Magyarországról. Itthon rendszerint tartanak ugyan játékvezetői alaptanfolyamot, de miután már az egyetlen itthoni WTA-tornát is elvették tőlünk, maximum ITF-versenyeken bíráskodhatnak a játékvezetők, ha nem akarnak külföldön kezdeni.
Ahhoz, hogy nagyobb tornákon, Grand Slameken a vezetői székbe ülhessen valaki, nagy tapasztalat, hosszú évek kiváló munkája szükséges, na meg persze szerencse is.
Az már egy más világ, digitális rendszerrel, sólyomszemmel, rengeteg nézővel és presztízzsel. De ennek is megvan a hátránya, ahogyan azt Philipp Evans, egy neves székbíró elmondta.
„A legrosszabb dolog ebben a munkában, amikor szembesülsz vele, hogy tévedtél. Másodpercek töredékei alatt kell döntéseket hoznod, hibák mindig becsúszhatnak.”
Fotó: Thinkstock
Jó-jó, bakizni irodai munkában és takarítás közben is szoktak, de vajon mennyit keresnek a teniszmeccsek vezetői?
A BBC információi szerint egy neves, tapasztalt székbíró évente akár 50-60 ezer fontot, nagyjából húszmillió forintot is elkönyvelhet magának. Nem csillagászati összeg, de ingyen körbejárja a világot, parádés meccseket néz, ötcsillagos szállodákban hál, és vígan él.
Aki Grand Slam-versenyeken nem jut szóhoz, az is simán megkeresi a topbírók fizetésének felét, s bár kevesebbszer kerülnek rivaldafénybe, lényegében különösebb tennivaló nélkül tömik meg a zsebeiket.
Természetesen a tenisz sosem volt a szegények sportja, így érthető, hogy nem filléreket vágnak a bírókhoz. Naná, hisz más sportoknál sem ingyen futkos vagy épp ül egy játékvezető sem, sőt.
Aztán ne feledkezzünk meg a vonalbírókról sem – akiket ugyan többnyire csak egy-egy versenyen alkalmaznak –, hiszen ők sem zsoldosként dolgoznak. 20 ezer fontra, valamivel kevesebb mint tízmillió forintra becsülhető az éves keresetük.
Nem véletlenül mondta Phillip Evans, hogy ennél jobb munkát keresve sem talált volna.
„Minden topbajnokságon vezettem meccset, s rengeteg barátra tettem szert útjaimon a világ minden pontjáról. Ez egy remek küldetés.”
