Sport

Kemény Dénes 60 éves

Sport24
Sport24

2014. 06. 14. 10:38

A magyar vízilabdasport egyik legeredményesebb szakembere kerek évfordulóhoz érkezett.

Volt ifi Európa-bajnok, szerepelt 17 alkalommal a magyar válogatottban, de valami egészen más oka van annak, hogy külön cikket szentelünk 60. születésnapjának.

Pedig egyetlen szavazaton múlt 1996. december 16-án, hogy ő vagy valaki más lesz a magyar férfi-vízilabdaválogatott szövetségi kapitánya. Kemény Dénes 6, Görgényi István 5, a biztos befutónak hitt Gerendás György 4 szavazatot kapott a Princz Gábor vezette elnökségtől azon a téli napon, és ez bizony hatalmas meglepetésnek számított.

Mint később kiderült (olvasható Csurka Gergely könyvében), Szívós István vetette fel az elnökségben korábban Kemény nevét, mert egy ambiciózus, fiatal edző talán kivezethetné a férfiválogatottat a sok éves gödörből és eredménytelenségből. Mindenki Gerendásra számított, de végül az akkor Comóban dolgozó szakember lett a kapitány.

kemény dénes (kemény dénes, )
Kemény Dénes és az utód, Benedek Tibor 2012-ben
Fotó: MTI

Kis túlzással a játékosok semmit nem tudtak róla, csak azt, hogy Fecsó bá fia, aki Olaszországban él. Kemény Ferenc a magyar vízilabda egyik legnagyobb utánpótlás-nevelője, később persze jött a vád, hogy volt egy kis befolyásolás az apuka részéről. Nem volt. Sőt, később sem, Kemény Dénes tanácsot sosem kért Fecsótól, maximum kérdezett, és ő arra a kérdésre mondott valamit.

Az állatorvos végzettségű Kemény Dénes – sokan végeztek az orvosin és az állatorvosi egyetemen a régmúltban a pólósok közül, ma már nappalin nehéz elvégezni egy egyetem az élsport mellett – rögtön az első világversenyén érmet szerzett a totálisan megfiatalított válogatottat. Egy Világkupa-bronz volt az első érme, majd aztán 1997-ben Sevillában Európa-bajnoki címet nyert a válogatottal. 20 év után. Kell ennél jobb visszaigazolás, kell ennél hitelesebb érv az alig nyolc hónappal korábban meghozott elnökségi döntés mellett?

Kemény bátran nyúlt a fiatalokhoz, miért is ne tette volna, a 76-os korosztály több mint hatvan tétmeccsének egyikén sem kapott ki, Fodor Rajmund, Kásás Tamás, Molnár Tamás, majd később Kiss Gergely és Biros Péter jelentették a válogatott gerincét – ők kiválóan együtt tudtak működni a rutinos játékosokkal, akik a korábbi gyakorlattól eltérően elismerték az ifjabbak erényeit és képességeit.

Mindannyian úgy emlékeznek vissza a közösen elért sikerekre, hogy azok egy titka Kemény hozzáállásában keresendő: ő ugyanis felnőttként kezelte a fiúkat. Nem gyerekként, nem kölyökként, nem beosztottként, felnőttként, partnerként. S ebbe belefért, sőt kellett az is, hogy egy-egy kemény edzés vagy meccs után leüljön a srácokkal a medence partjára, sörözni. Legendásak ezek a beszélgetések, amelyek sok-sok arany zálogai lettek.

Három olimpiai aranyérem, egy világbajnoki cím, két Európa-bajnoki aranyérem, két Világliga-, egy Világkupa-arany és megannyi ezüst és bronz. A negyedik olimpia, a londoni, nem sikerült. 15 éven keresztül volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya.

Rendszeresen rácáfolt, furcsa mód épp az olimpiákon a törvényszerűségekre, kivéve a londoni játékokat. Nem lehet mindig nyerni, ugyebár.

kemeny-denes(1)(650x433).jpg (kemény dénes, )
Kemény Dénes
Fotó: MTI

2012 decemberében (igen, úgy tűnik, a decemberek hozzák számára a sorsfordító pillanatokat) a Magyar Vízilabda Szövetség elnökének választották. Furcsa, mert az utolsó pillanatban szállt be, úgymond, hiszen látszólag világos volt, hogy Gergely István, a jelenkori válogatott csapatvezetője és kapusedzője lesz az elnök. Végül Keményt választották meg.

Első éve parádésra sikeredett: az Universiadén a fiúk aranyérmet, a lányok ezüstérmet hoztak, a barcelonai világbajnokságon a Benedek Tibor vezette férfiválogatott első, a Merész András irányította nők harmadik helyen végeztek.

„Most sokan veregetik a vállam, hogy milyen sikeres évem volt, de azt kell mondjam, a munkám, a figyelmem ugyanakkora lesz azokban az időkben is, amikor nem lesznek ilyen eredményeink. Én egyet tudok tenni: minden edzőnek minden indokolt kérését teljesítem, ezekhez megteremtem az anyagi hátteret. Ha ez megvan, az eredményt a játékosok és a szakmai stáb hozza” – mondta a Sport24-nek tavaly októberben.

Folyamatosan dolgozik a vízilabda megreformálásán, hogy ne temessék a sportágat (sokan ezt teszik).

„A vízilabdának három dologban kellene változnia, és minden frissen vagy később meghozott szabályt ezeknek kellene alárendelni. A legfontosabb, hogy a játék, a bírók ítéletei az átlag sportszerető számára is érthetővé váljanak. Addig, amíg a szabályok lehetőséget adnak arra, hogy csak a pólóban járatosak értsék azokat meg, és amíg csak azért mennek nézők a meccsre, mert Eb, vb vagy kupadöntő van, addig rossz úton járunk. A másik cél, hogy nullára redukáljuk a játékvezetői szubjektivitást. Ezt persze nem lehet, de akkor egyre. Százról egyre. Most hetvenen van.


Mindemellett meg kell hozni egy stratégiai döntést is: kosárlabda jellegű legyen a vízilabda vagy vízirögbi. Szerintem rögbi, hiszen a sportág 120 éves hagyományai szerint a póló a test test elleni küzdelmet és mellette persze nagy ügyességet, vagányságot követeli meg. Meg kell húzni a határokat, és ha ez így lesz, jöhetnek a szabályok. Bármilyen rendelkezés, ami ennek a három feltételnek megfelel, csak jó lehet, ezt csukott szemmel is mondhatom” – foglalta össze az említett interjúban.

Kemény Dénest most persze legfőképpen az foglalkoztatja, hogy az éppen egy hónap múlva kezdődő budapesti Európa-bajnokság olyan legyen, amelyre büszkék lehetünk.

Három gyermek édesapja, szenvedélyes vadász, a főváros és a XIII. kerület díszpolgára, számtalan állami kitüntetés birtokosa, az Úszó Hírességek Csarnokának, a FINA edzői bizottságának tagja.

Isten éltesse!

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.