Január 6. és 8. között a csodálatosan felújított Városligeti Műjégpálya ad otthont a 2012. évi Essent ISU Gyorskorcsolya Európa-bajnokságnak.
A sportág rövidpályás változatában a magyarok kimondottan sikeresek – az utóbbi években olimpiai és világbajnoki helyezéseket értek el. A nagypályás változata viszont infrastruktúra, edzőpálya híján eléggé háttérbe szorul Magyarországon – a szakág versenyzői létszáma is igen alacsony. Ezt mi sem jellemzi jobban, minthogy a női mezőny várhatóan egyetlen magyar indulója a hatszoros magyar bajnok Tóth Ágota sem itthon, hanem a németországi Inzellben, a KIA Gyorskorcsolya Akadémián készül.
Akkor 2001 után, amikor világbajnokságnak adott otthont Magyarország, vajon mégis miért vállal a MOKSZ ilyen nagy rendezvényt? A kérdésre két egyszerű válasz kívánkozik. Ha egy sportági szövetség fejleszteni akar, akkor ahhoz két dolog tutira szükséges: a sportág ismertségének növelése, azaz népszerűsítés és pénz. Namármost, egy nagy nemzetközi verseny kiváló alkalom a sportág honi népszerűsítésére, az amúgy tehetségesnek vélt magyar utánpótlásának remek motiváció.
Jelen állás szerint csak Tóth állhat jégre, képviselheti a magyar színeket, és bár érmes esélye nincs, mégis a jövőre gondolván, mondjuk a 2014-es Téli Olimpiára ez remek lehetőség számára.
„A magyar korcsolyasport megérett a megújulásra, ezáltal a szövetség is elindul egy új úton, hosszú távra tervezünk a korcsolyázás minden területén. A gyorskorcsolya-Európa-bajnokság az első állomás, amely nem titkolt szándékkal az országimázs építésben is szerepet kap, hiszen Európa legjobb versenyzőit családtagjaik mellett a sajtó is elkíséri hazánkba” – nyilatkozta Kósa Lajos, a MOKSZ elnöke a verseny honlapjának.
Az idézetben a szövetség második motivációjára, a bevételek növelésére akkor rögvest meg is kaptuk a választ. A 9 900-tól 15 500 forintig terjedő jegyárak ugyanis arra engednek következtetni, hogy a rendezők a legkevésbé sem a magyar nézőkre számítanak, inkább sok-sok külföldire. A versenyre 20 ország mintegy 200 részvevőjét várja a MOKSZ – az őket kísérő hozzátartozókkal, szurkolókkal egyetemben.
A gyorskorcsolya ugyanis olyan országokban, mint például Hollandia nemzeti sportnak számít (az Eb szponzorai között is számos holland cég található), egy-egy versenyre több ezres nézősereg követi a legjobbakat – és ez nem csak németalföldön van így. Márpedig egy-egy sportrendezvény sikeressége leginkább vendégéjszakák és jegybevétel szaldóján mérhető le, és az Eb ebben a tekintetben remek bevétellel kecsegtet.
Holland bajnokság, 2011 – nemzeti sport, telt ház
Ha motivációnak nem elég a felsorolt kettő, akkor vegyünk figyelembe egy, a budapesti turizmust segítő érvet – nem véletlenül a főváros is támogató. Az Európa-bajnokság színhelye ugyanis nemzetközileg is egy hírértékkel bíró létesítmény.
A nemrég felújított és eredeti állapotába visszaállított Városligeti Műjégpálya a világ legnagyobb szabadtéri műjege. Egyedülálló, hogy egy nagyváros közepén, történelmi környezetben lehet korcsolyázni, miközben a műemléki pálya alkalmas egy világverseny megrendezésére is.
A Műjégpálya igazgatója, Bartha László elmondta: „Különösen fontos momentum ez az Eb, hiszen a Nemzetközi Korcsolya Szövetség jóváhagyta a szabadtéri helyszínt, ápolva ezzel a hagyományos korcsolyázó körülményeket. A 2001-es sikeres világbajnokság után, most egy modernebb pályával készülünk egy kiemelkedő Európa-bajnokság megrendezésére.”
A készülődés okán így az új esztendő első hetében már zárva lesz a Városligeti Műjégpálya. A gyorskorcsolya Európa-bajnokság szervezői megkezdik a pálya előkészítését, egy olyan technikával, amely a nyitott pálya ellenére valamelyest fedett pályás körülményeket biztosít majd a kontinens legjobbjai számára.
