Média

Külföldre vándorló magyar online pénzek

digitális média, online reklámpiac
digitális média, online reklámpiac

Évről évre lendületesen növekszik a digitális reklámipar Magyarországon, olyannyira, hogy már több éve a digitális bevételek összesített mértéke megelőzi a tévés reklámpiaci bevételeket is, és ezzel a legnagyobb szelet a reklámtortán belül. Ám mégis vegyes kép rajzolódik ki a magyarországi digitális reklámpiac alakulását illetően a múlt héten megrendezett kétnapos Evolution 2018 konferenciára az IAB Hungary internetes reklámszakmai szervezetnek a PwC Magyarország közreműködésével elkészített diáit elemezve.

Ami a terület szempontjából nagyon is pozitív, hogy a statisztika alapján a digitális reklámbevételek Magyarországon a tavalyi évi 16 százalékos növekedésnek köszönhetően elérték a 79,3 milliárd forintot, ezzel a teljes magyar reklámtortán belül 36,7 százaléknyi részesedést szerzett a digitális média. Összehasonlításképp: 2016-ban 68,4 milliárd forint bevétel származott digitális reklámból, és a teljes reklámtorta 35,6 százaléka került a digitális médiához. Érdekesség, hogy az ezredfordulón az iparág még mindössze 0,9 milliárd forint reklámbevételre tett szert, 2001-re lépte át az 1 milliárdot. A reklámtortában jól észlelhetővé a digitális reklámipar 2005 tájékán vált, akkor 4,1 százalékot vitt el a hazai reklámipari bevételekből a digitális média.

Így bővült 2000-től napjainkig a digitális reklámpiac Magyarországon
Így bővült 2000-től napjainkig a digitális reklámpiac Magyarországon

Ma már a pénzek több mint fele megy külföldre

Aggodalomra adhat viszont okot, hogy a digitális reklámpénzek egyre növekvő mértékben vándorolnak külföldi cégekhez. 2017-ben a reklámbevételek nagyobb része, 53 százaléka nemzetközi (globális) szereplőkhöz került, és csupán a bevételek 47 százaléka maradt itthoni cégeknél.

A globális cégek előretörtek, de a hazaiak bevétele is növekszik
A globális cégek előretörtek, de a hazaiak bevétele is növekszik

Pedig nem volt ez mindig így: 2008-ban az arány még úgy nézett ki, hogy a reklámbevételek mindössze 17 százaléka volt köthető globális szereplőkhöz, és a fennmaradó 83 százalék a hazai gazdasági szférát erősítette. 2015-ben fordult át a piac oly módon, hogy addigra már 50-50 volt az arány a hazai és a globális cégek között, és azóta is növekszik a külföldiekre eső százalék. Ez főleg a Google és a Facebook nagyon erős magyarországi jelenléte miatt van így, akikkel nehezen tudnak versenyezni a hazaiak. A két nagy internetes multi ráadásul egyelőre nem fizeti meg a Magyarországon 2014-ben bevezetett reklámadót. Vagyis nem elég, hogy a hazaiakat szorongatják a nagy külföldi internetes cégek, a külföldiek még versenyelőnybe is kerültek a magyarországi adórendszer, a hazai cégeket négy éve sújtó jelentős mértékű reklámadó miatt.

A hazai reklámbevételek is növekedtek

Ennek ellenére azért a hazai vállalkozások is találhatnak további kedvező grafikonokat az Evolution konferenciára összeállított diák között. Hiába uralják ugyanis a globális szereplők a piacot a hazaiak rovásárára, a magyarországi online reklámbevételek is növekedtek, csak épp nem akkorát, hogy vissza tudják előzni a multinacionális vállalatokat a hazaiak. 2017-ben 41,8 milliárd forint ment a globális szereplőkhöz, míg a magyar cégeknél 37,6 milliárd forint digitális reklámpénz landolt a kutatás szerint. A növekedést jól mutatja, hogy 2016-ban még 34,9 milliárd forint ment a külföldiekhez, és 33,5 milliárd forint landolt a hazai digitális reklámszektorban.

Az e-mail-marketinget leszámítva szép növekedés mindenütt

Az IAB Hungary és a PwC közös kutatásából kiderül továbbá, hogy az e-mail-reklám kivételével minden digitális reklámfajta kapcsán növekedés volt. 34,2 milliárdra emelkedtek az úgynevezett display bevételek – ez a gyakorlatban a bannereket jelenti –, a keresőmotorban (search) történő hirdetések volumene elérte a 30,9 milliárd forintot, a listing (apróhirdetési) bevételekből pedig 13,1 milliárd forint származott. Az e-mail-reklámból befolyó bevételek mértéke 1,1 milliárd forintra esett vissza a megelőző 1,2 milliárd forintról.

Csak az e-mail reklámból származó bevételek csökkentek
Csak az e-mail reklámból származó bevételek csökkentek

Lendületesen növekedtek a mobileszközökön (okostelefon, táblagép) megjelenített reklámokból származó bevételek is. 2017-ben 22,8 milliárd forintot költöttek a hirdetők mobilon, ezzel a piaci részesedése jelentősen bővült.

A mobil reklámköltés 40 százalékos bővülést mutat
A mobil reklámköltés 40 százalékos bővülést mutat

Ugyancsak növekedés volt az automatizált reklámköltés (programmatic) kapcsán. Az automatizált reklámbevételek összesített mértéke 12,2 milliárd forintot tett ki, a programmatic 1,36 milliárd, míg RTB-ből (real-time bidding, azaz valós idejű licitből) 1,24 milliárd forint bevétel származott.

Az automatizált reklámköltés alakulása
Az automatizált reklámköltés alakulása

Így készült a kutatás

Az adatok az IAB tagsággal rendelkező médiacégek és reklámértékesítő házak (sales house-ok) és a MAKSZ (Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége) médiaügynökségek önbevallásából származnak, valamint szakértői becsléseket is figyelembe vettek a PwC és az IAB munkatársai.

Az Evolution 2018 konferencián elhangzottakat folyamatosan dolgozzuk fel, ide kattintva több, a konferencián elhangzott információról is olvashat cikkeket.

Nagyot nőtt a magyar reklámtorta
Még a sajtópiaci bevételek is emelkedtek. Az állami reklámköltések növekvő mértéke érdemben befolyásolta a piac alakulását.
A kormány Ne hagyjuk tévékampányának egyik részlete
Nyolcszor többet költ az állam 2010 óta tévéreklámokra
Ennek is tulajdonítható, hogy míg a hazai tévés reklámbevételeken belül 2009-2010 körül még csupán 2-3 százalék volt az állami reklámköltés aránya, 2017-re ez az arány 12 százalékra ugrott.
médiafogyasztás, mobil, facebook
Sok időt töltenek a magyarok a közösségi médiával
A magyar netezők legjellemzőbb médiafogyasztási platformja lett a social media, de a tévénézésre és online hírportálok látogatására fordított idő is jelentős maradt, derül ki a legfrissebb kutatási adatokból.

Kiemelt kép: Thinkstock

Ajánlott videó

Olvasói sztorik