Média
A kormány Ne hagyjuk tévékampányának egyik részlete

Nyolcszor többet költ az állam 2010 óta tévéreklámokra

Szalay Dániel
Szalay Dániel

újságíró. 2018. 03. 02. 11:01

Korábban a témában:

A Magyarországon működő tévék összesített reklámpiaci bevételének 12 százaléka származott állami forrásból 2017-ben, és az állam összesen 7,51 milliárd forintot költött el hazai tévécsatornákon sugárzott tévéreklámra tavaly.  – derül ki az Evolution 2018 szakkonferenciára a tavalyi magyarországi reklámtortával kapcsolatban elkészített, a tévék önbevallásán alapuló részletes tévés iparági összesítésből. A számok azt mutatják: 2016-hoz képest további nőtt az állam az elmúlt években amúgy is egyre jelentősebb szerepe a hazai tévés piacon.

Az állam szerepe a hazai tévés reklámpiacon
Az állam szerepe a hazai tévés reklámpiacon

A harmadik Orbán-kormány a második Orbán-kormánynál is többet költ

Összehasonlításképp: 2008-ban (az MSZP kormányzása idején) 3 százalék volt az állami arány a tévés reklámbevételen belül, és ennek összege 1,96 milliárd forintot tett ki, majd a rá következő években, az MSZP kormányzásának végén, valamint a második Orbán-kormány első szakaszában 2-3 százalék körül mozgott az államra eső rész. 2009-ben 1,72 milliárd forintot, 2010-ben 917 millió forintot, 2011-ben 1,9 milliárdot, 2012-ben 875 millió forintot, 2013-ben 1,47 milliárd forintot költött az állam. A következő, a harmadik Orbán-kormány 2014-es megalakulása viszont látványosan megsokszorozta a költéseket. 2014-ben már 3,52 milliárd forintot hagyott a tévéknél az állam. A választásokat követő 2015-ös évben ugyan némiképp visszafogta magát az állam, és 2,61 milliárd forintra mérsékelte költéseit, 2016-ra azonban újra megnőttek az összegek, nem is csekély mértékben: 6,31 milliárdot fordítottak az adófizetők pénzén szpotokra (+142%). Ez az összeg nőtt tovább 2017-re (+19%) és így érte el a már említett 7,51 milliárd forintot a költés.

Vagyis: 2010-hez képest megnyolcszorozódtak az állami tévés reklámköltések, a teljes tévés reklámbevételeken belül pedig az államtól származó összeg aránya megnégyszereződött.

Az állami és nem állami reklámköltések alakulása
Az állami és nem állami reklámköltések alakulása

Érdekes az is, hogy az állam szerepe úgy érte el a teljes tévés reklámbevételeken belül a 12 százalékot, hogy eközben a piacról érkező bevételek is növekedtek, vagyis a teljes tévés reklámtorta is nagyobb lett. Ha a piaci bevételek nem növekedtek volna, az állam súlya még nagyobb lenne.

Így nőttek az állam és nem állami költések
Így nőtt az állam és nem állami költés

2010 és 2017 között az állam összesen 25,1 milliárd forintot költött el tévéreklámokra.

Budapest, 2011. február 4.
Andrew G. Vajna filmproducer, a filmipar reformjáért felelős, 2011 januárjában kinevezett kormánybiztos interjút ad dolgozószobájában a Magyar Távirati Irodának.
MTI Fotó: Kollányi Péter
Plusz 5 év Andy Vajna partnereinek a Médiatanácstól
A testület eheti ülésén többek között meghosszabbította az Andy Vajna Rádió 1 hálózatához tartozó székesfehérvári és zalai rádiók médiaszolgáltatási jogosultságát.

A piaci bevételek még nincsenek a 2010-es szintnél

Így készült a kutatás

A Televíziós Reklámtorta 2017 felmérés az elmúlt évek gyakorlatát követve készült. 68 televízió szolgáltatott adatot a MEME által felkért EY-nak arról, mekkora bevétele származott állam és nem állami forrásból, valamint mekkora szelet volt a szpot és nem szpot típusú bevétel. A 68 csatorna a hazai tévés reklámpiac 99 százalékát fedi le. A bevételeknél a tényleges összeget kellett megjelölni. Állami reklámbevétel alatt a reklámtorta számításakor a központi költségvetésből származó valamennyi reklámbevételt, valamint minden olyan reklámbevétel értendő, amely olyan vállalkozástól, piaci szereplőtől származik, amelyben az állami tulajdoni részesedés – akár közvetve, akár közvetlenül – legalább az 50 százalékos tulajdoni hányadot vagy szavazati jogot eléri.

A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) az EY pénzügyi cég közreműködésével összesen 68 csatorna reklámbevételeit összesítette, amivel a hazai tévés reklámpiac 99 százalékáról tudott adatokat szolgáltatni. (Egyes tévécsatornákon nem sugároznak reklámokat, és csupán terjesztési, előfizetési díjból élnek.) 2017-ben a teljes hazai reklámtorta összesen 60,23 milliárd forint lett, ami 7 százalékos növekedés a megelőző évi, 2016-os 56,03 milliárd forinthoz képest. Ugyanakkor még mindig nem érte el a piaci bevétel a 2010-es 67,39 milliárdot, illetve messzi célnak tűnik még a 2009-es 69,57 milliárd forint is.

A 60,23 milliárd forint teljes bevételen belül egyébként 6 százalékot (3,44 milliárd forintot) tett ki az úgynevezett nonszpot és 94 százalékot (56,79 milliárd forintot) a szpot típusú reklámbevétel. A nonszpot bevételek közé a termékmegjelenítés, illetve műsorszponzoráció, vagyis a nem klasszikus reklámszpoton keresztüli megjelenés tartozik bele. A statisztika azt mutatja, hogy a hirdetők egyre jobban kedvelik a nem hagyományos szpotokat, hiszen nőtt a nonszpot aránya az elmúlt időszakban.

A szpot és nem szpot típusú bevételek aránya
A szpot és nem szpot típusú bevételek aránya
A nonszpot iránt egyre nagyobb az érdeklődés
A nonszpot iránt egyre nagyobb az érdeklődés

Ide kattintva további tudósításinkat is elolvashatja az Evolution 2018 konferenciáról.

Nagyot nőtt a magyar reklámtorta
Még a sajtópiaci bevételek is emelkedtek. Az állami reklámköltések növekvő mértéke érdemben befolyásolta a piac alakulását.
Így dől a közpénz Mészáros Lőrinc, Habony Árpád és Schmidt Mária médiacégeihez
Elsősorban a Miniszterelnökség tömi ki hirdetésekkel a kormányközeli oligarchákat: Habony médiacégénél 3,4 milliárd forint értékben reklámozott az állam, és azon belül másfél milliárdért a Miniszterelnökség.
Szalay Dániel korábbi cikkei

Kiemelt kép: A kormány Ne hagyjuk tévékampányának egyik részlete

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.