– derül ki az Evolution 2018 szakkonferenciára a tavalyi magyarországi reklámtortával kapcsolatban elkészített, a tévék önbevallásán alapuló részletes tévés iparági összesítésből. A számok azt mutatják: 2016-hoz képest további nőtt az állam az elmúlt években amúgy is egyre jelentősebb szerepe a hazai tévés piacon.
A harmadik Orbán-kormány a második Orbán-kormánynál is többet költ
Összehasonlításképp: 2008-ban (az MSZP kormányzása idején) 3 százalék volt az állami arány a tévés reklámbevételen belül, és ennek összege 1,96 milliárd forintot tett ki, majd a rá következő években, az MSZP kormányzásának végén, valamint a második Orbán-kormány első szakaszában 2-3 százalék körül mozgott az államra eső rész. 2009-ben 1,72 milliárd forintot, 2010-ben 917 millió forintot, 2011-ben 1,9 milliárdot, 2012-ben 875 millió forintot, 2013-ben 1,47 milliárd forintot költött az állam. A következő, a harmadik Orbán-kormány 2014-es megalakulása viszont látványosan megsokszorozta a költéseket. 2014-ben már 3,52 milliárd forintot hagyott a tévéknél az állam. A választásokat követő 2015-ös évben ugyan némiképp visszafogta magát az állam, és 2,61 milliárd forintra mérsékelte költéseit, 2016-ra azonban újra megnőttek az összegek, nem is csekély mértékben: 6,31 milliárdot fordítottak az adófizetők pénzén szpotokra (+142%). Ez az összeg nőtt tovább 2017-re (+19%) és így érte el a már említett 7,51 milliárd forintot a költés.
Érdekes az is, hogy az állam szerepe úgy érte el a teljes tévés reklámbevételeken belül a 12 százalékot, hogy eközben a piacról érkező bevételek is növekedtek, vagyis a teljes tévés reklámtorta is nagyobb lett. Ha a piaci bevételek nem növekedtek volna, az állam súlya még nagyobb lenne.
A piaci bevételek még nincsenek a 2010-es szintnél
A Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete (MEME) az EY pénzügyi cég közreműködésével összesen 68 csatorna reklámbevételeit összesítette, amivel a hazai tévés reklámpiac 99 százalékáról tudott adatokat szolgáltatni. (Egyes tévécsatornákon nem sugároznak reklámokat, és csupán terjesztési, előfizetési díjból élnek.) 2017-ben a teljes hazai reklámtorta összesen 60,23 milliárd forint lett, ami 7 százalékos növekedés a megelőző évi, 2016-os 56,03 milliárd forinthoz képest. Ugyanakkor még mindig nem érte el a piaci bevétel a 2010-es 67,39 milliárdot, illetve messzi célnak tűnik még a 2009-es 69,57 milliárd forint is.
A 60,23 milliárd forint teljes bevételen belül egyébként 6 százalékot (3,44 milliárd forintot) tett ki az úgynevezett nonszpot és 94 százalékot (56,79 milliárd forintot) a szpot típusú reklámbevétel. A nonszpot bevételek közé a termékmegjelenítés, illetve műsorszponzoráció, vagyis a nem klasszikus reklámszpoton keresztüli megjelenés tartozik bele. A statisztika azt mutatja, hogy a hirdetők egyre jobban kedvelik a nem hagyományos szpotokat, hiszen nőtt a nonszpot aránya az elmúlt időszakban.
Ide kattintva további tudósításinkat is elolvashatja az Evolution 2018 konferenciáról.
Kiemelt kép: A kormány Ne hagyjuk tévékampányának egyik részlete
