Néhány perce egy sajtótájékoztató keretében hozták nyilvánosságra a 2015-ös tévés reklámpiac adatait, amelyek közül a legfontosabb, ahogy azt Bindics Judit, az EY (a korábbi Ernst&Young cég) Tanácsadó üzletágának igazgatója elmondta, 51,581 milliárd forint volt a teljes magyarországi tévés reklámköltés 2015-ben, ami a 2014. évi 50,024 milliárdhoz képest 3 százalékos növekedést jelent. Ez annyiban jó hír, hogy mégiscsak növekedésről van szó, annyiban viszont rossz, hogy 2013 és 2014 között még 10 százalékos volt a növekedés. Igaz, akkoriban volt is honnan növekedni, ugyanis 2012 és 2013 között 6 százalékot zuhant a tévés reklámpiac mérete: 48,723 milliárdról 45,628 milliárd forintra.
Idén 30 százalékkal tudták növelni reklámbevételeiket 2015-ben az egyéb (kábeles) csatornák, ezzel a tavalyi teljes tévés reklámbevételek 45 százalékát adták. A korábbi földi sugárzású adók piacán korábban tapasztalt csekély bővülést ugyanakkor 12 százalékos esés követte 2015-ben, ami miatt összbevételük 28,43 milliárd forintra zsugorodott.
Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke a sajtótájékoztatón elégedetten nyugtázta a tévés reklámpiac bővülésére vonatkozó adatokat. Mint mondta,
A reklámköltések tavalyi, újabb növekedése egyértelműen jelzi a hirdetők töretlen bizalmát a televízió felé, illetve igazolja, hogy a televíziós reklámok hatékonysága megkérdőjelezhetetlen nemcsak a márkaismertség építésében, de a fogyasztásösztönzésben is”.
A 24.hu kérdésére, hogy a külföldi tévés piachoz képest a magyar milyen teljesítményt nyújtott, Kovács Krisztián azt emelte ki, hogy
A reklámszpotok mindent visznek
A sajtótájékoztatón egyébként elhangzott az is, hogy a tévés reklámpiaci bevételek között az úgynevezett nem szpot típusú bevételek összege a 2014-ben tapasztalt 29 százalékos emelkedés után csekély mértékben, 4 százalékkal csökkent, míg a klasszikus reklámszpotokból származó bevételek ezzel megegyező mértékben növekedtek. A non-szpot bevétel 2,82 milliárd forint volt tavaly, míg a szpotos bevételek meghaladták a 48,76 milliárd forintot. A nonszpot bevételek visszaesésének okát a 24.hu kérdésére sajnos egyelőre nem tudták megmondani, mert mint válaszolták, az okok vizsgálatára a felmérés során nem volt lehetőségük.
A 2015-ös tévés reklámtorta felmérést korábbi évek hasonló módszereivel, 56 televízió önbevallására alapozva készítette el az EY tanácsadócég a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének (MEME) közreműködésével. Az adatok becsléseket nem tartalmaznak. A módszertan idén annyiban változott, hogy mivel a reklámtorta felmérés elkészítésekor külön vizsgálják a földfelszíni, illetve az egyéb (jellemzően kábeles) csatornák adatait, és a közmédia tavalyi átalakítása során az M1 helyett a Duna TV lett a nemzeti főadó, amelyet földfelszíni sugárzással is eljuttatnak a nézőkhöz, ezért az összesítéskor az év első három hónapjánál az M1, azután pedig a Duna TV bevételeit vették figyelembe a földfelszíni összesítéskor. Szintén módszertani kérdés, hogy ahogy a korábbi években, úgy ezúttal is az úgynevezett net-net reklám bevételt számították, nem vették figyelembe a barter ügyletekből származó bevételeket, a szponzorált termékmegjelenítés produkciós költségét és nincs benne az emelt díjas sms-ekből és hívásokból származó bevétel sem.
