Amikor azt gondoltam, hogy a világra hatással vannak a dalok, az az az idő volt, amikor John Lennon Yoko Onóval az ágyban fekve hirdette meg a világbékét, vagy amikor Bob Dylan dala, a Blowin’ In The Wind világszerte a ’60-as évek diákmozgalmainak jelképévé vált
– mondta Bródy János, aki Veiszer Alinda vendége volt (az interjút a Telex szemlézte hosszabban, magát a műsort itt lehet megnézni előfizetés fejében). A Kossuth-díjas zenész beszélt arról, hogy sokan elsősorban énekesként ismerik, pedig inkább dalszövegíró. Azt ma már nem gondolja, hogy dalokkal megváloztathatná a világot, aminek vannak technikai okai is, hiszen az internettel leértékelte a lemezek információhordozó jelentőségét:
Akkor ezek majdnem annyit jelentettek, mint az egész internet, a legfontosabb információs csatornák voltak
A beszélgetésben kitérnek Bródy politikai nézeteire is, valamint beszélnek Demeter Szilárddal való kapcsolatáról és nemrég megalakult Petőfi Zenei Tanácsról, amelynek tagjai közül többet nagyon tisztel, ám nem hiszi, hogy tényleges hatása lehetne: „Demeter Szilárd az elképzeléseihez keresett támogató hátteret, ez inkább egy vének tanácsa, nem olyan grémium, ami határozatot tud hozni, vagy elképzeléseket végrehajtani.”
Szerintem a csúcson kell abbahagyni, és most úgy érzem, nagyon eljutottam a csúcsra, ideje abbahagynom
– mondja Bródy, de hozzáteszi, hogy nem tervezi a nyugdíjba vonulást. 77 évesen viszont már minden nagyobb koncertre úgy készül, hogy akár az utolsó is lehet, mert a következőre már nem lesz ereje. Feltételezései szerint ez ez bekövetkezhet, de most még nem érzi így.
