A Budapest ostroma után jórészt megsemmisült, majd a Kádár-kor hajnalán nyom nélkül eltűnt egykori dunai szállodasor helyén átvett modern hotelépületek megszületésük óta nem örvendenek túl nagy népszerűségnek – igaz ez a Lánchíd tőszomszédságában, a Lloyd-palota helyén álló Sofitelre is, ami negyvenegy évvel ezelőtt, 1982. június 19-én nyitotta meg a kapuit a vendégek előtt, akkor még Atrium Hyatt néven.
A Zalaváry Lajos (1923-2018) tervei szerint, a MALÉV és a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat megbízásából született tízszintes, nyitása után 365 szobát magában foglaló épület az első hazai ötcsillagos hotelek egyikeként nagyobb döccenések nélkül túlélte a rendszerváltást, illetve a nemzeti légitársaság 2012-es megszűnését, a következő években azonban többször is tulajdonost váltott: előbb az Universale International Realitäten GmbH, majd 2017-ben az Orbis, végül pedig a miami központú Starwood Capital Groupon át a Jellinek Dánielhez kötődő Indotek Csoporthoz került.
A cég rövidesen bejelentette: 2022-re három ütemben felújítják a hotelt, úgy, hogy az a munkálatok alatt is fogadhasson vendégeket. A tervet rövidesen a koronavírus-járvány, valamint a budapesti turizmus ezt követő mélyrepülése húzta át, így 2020 decemberében a szállodát bezárták.
A tervezés ekkor jó eséllyel már javában folyt, az engedélyezésre szánt tervcsomagot azonban csak egy évvel később, 2021. december 14-én juttatták el a Kormányhivatalhoz, ami a következő év szeptember 26-án adott neki zöld utat.
A projekt egy május végi kormányrendeletnek köszönhetően ekkor már rég kiemelt beruházásnak számított, így a beépítési határok is sokat tágultak:
Az Építészfórum akkor arról számolt be, hogy a kiemelést
A hatósági építési rendszerben látható tervlapokat, valamint a hozzájuk kapcsolódó információkat röviddel a határozat megjelenése után elsőként tettük közzé – ezeken jól látszott, hogy az épületet
sőt, a homlokzatból kiemelkedő sávok is eltűnnek majd, helyüket pedig a távolról kissé a bécsi MOOONS kör alakú nyílászáróira emlékeztető, de szitanyomott felületű ablakok veszik át.
Látványterveket az Indotek ekkor nem tett közzé, nemrégiben azonban elindultak a miniszterelnökkel barátságot ápoló Garancsi István Market Építő Zrt-je által végzett bontási munkálatok – az ehhez szükséges e-napló január 5-én nyílt meg –, így a járókelőktől elzárt terület határán nemrég megjelentek a jövőbeli képet mutató első grafikák:
A korábban már ismert helyszínrajz, illetve a látványtervek nyomán egyértelművé vált, hogy
- az újranyitást követően az Accor lánc által üzemeltetett hotelben 350 szobát, illetve 15 apartmanlakosztályt találunk majd
- a munkálatok alatt megszakítás nélkül működő kaszinó ezentúl is a helyén marad,
- visszatér a korábbi, Széchenyi tér felé néző terasz,
- a szálloda bejárata pedig a Dorottya utcai oldalra költözik.
A 2023 őszére befejeződő bontási munkák után elinduló átépítés hosszáról a terület határán kihelyezett tájékoztató tábla nem mesél, a projektből részt vállaló cégekről azonban igen, így kiderült, hogy a Jellinek Dánielhez kötődő beruházó cég, a komplex nevű SOF-11 SB OperatingCo az 1989-ben, New Yorkban alapított Asymptote Architecture-t nyerte meg az építésztervezői posztra.
Az 1989-ben egy építész házaspár, Hana Rashid és Lise Anne Couture által alapított tervezőiroda korábban a világ legkülönbözőbb részein – főleg az arab világban, illetve a Távol-Keleten – hoztak létre elképesztően futurisztikus munkákat, vagy jegyeztek érdekes, különböző okokból nem megvalósult terveket.
A Bécsben és az Egyesült Arab Emírségekben is irodával rendelkező Asymptote nevéhez fűződik például a Yas Hotel Abu Dhabi is, ami alatt a Forma-1 versenyzői is áthúznak:
A homlokzati műszaki tanácsadói posztot is egy, a világ számos részén aktív vállalat, a szintén New York-i Front Inc. kapta, felelős tervezőként pedig a hazai építészszakma egyik legismertebb tagja, Bánáti Béla (Bánáti + Hartvig Építész Iroda) vesz részt a munkákban.
A belsőépítészeti tervek is az amerikai nagyvárosban születtek: ezeket a saját honlapján mindössze nyolc korábbi projektjéről beszámoló williamsburgi FRC Lifestyle and Hospitality illetve a felső középosztály otthonai mellett toronyházak és szállodák terein dolgozó Paris Forino együttesen jegyzi.
Az átépítéssel a belsők egyelőre ismeretlen mértékben alakulnak majd át, az azonban valószínűnek tűnik, hogy Horváth Ernő (1883-1943) 1911-ben épített, Budapest felett elsőként átrepülő Horváth III/A. jelű monoplánjának másolata nem függ majd többé a belső udvar felett.
A munkák során a későszocializmus építészetének egy jellegzetes példája tűnik majd el, helyét pedig a szitanyomott mintázatú ablakoknak köszönhetően egy ideig nyilvánvalóan érdekes, de hosszútávon mégis kevésbé jellegzetes utód veszi majd át.
A folyamat nem előjel nélküli, hiszen az elmúlt években nem csak a fővárosban, de a kisebb-nagyobb vidéki városokban is megindult az 1945-1989 közti épített örökség felismerhetetlen módon való átfaragása, vagy modern utódokra való lecserélése, amikre Ismeretlen Budapest, illetve Ismeretlen Magyarország című sorozatunkban korábban mi is számos példát mutattunk be.
