Kultúra ismeretlen budapest

Legfontosabb munkáival emlékezünk a modern magyar építészet ma elhunyt zsenijére

Rajzasztalon maradt felhőkarcolók, az első modern magyar irodaház és a főváros képét uraló óriáshotel – ezt hagyta ránk a 94 évesen elhunyt Zalaváry Lajos.

A Kossuth- (1991) és kétszeres Ybl Miklós-díjas (1957, 1965) építőművész, a Nemzet Művésze és a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja élete 95. évében ma elhunyt – adtuk hírül néhány órával ezelőtt.

Portréfilm Zalaváry Lajosról (r.:Csontos Györgyi és Csontos János)

A második világháború miatt a németországi Halléba, majd Dániába és Svédországba sodródott magyar építészhallgatók egyikeként a kor skandináv építészetéből inspirálódó Zalaváry társaihoz hasonlóan merőben új világot honosított meg a magyar építészetben, sőt, nemzetközi pályázatok egész során is megmérettette magát: közeli munkatársaival együtt versenybe szállt a Bastille lerombolásának kétszázadik évfordulójára megépítendő párizsi Opera de la Bastille, a szintén párizsi La Défense központi irodaháza, illetve az algériai olimpiai álmokat elérhető távolságba hozni kívánó sportközpont pályázatán is.

A teljes életművét a Középülettervező Intézet (KÖZTI) munkatársaként – előbb Janáky István mellett kialakítva saját stílusát, majd műteremvezetőként, végül pedig vezető építészként – létrehozó, a nagyközönség számára jobbára ismeretlen tervező előtt a legmeghatározóbb, az ötvenes években elharapózó szocreállal szembeszálló modern művével, illetve tervével tisztelgünk.

A két oldalról is bevilágított osztálytermekkel rendelkező, fényben úszó feldebrői általános iskola, 1952-1954

via Építészfórum

A népi építészetet a modernnel ötvöző jászberényi tisztasági fürdő (1960-1964)

via MMA

A Tárnok utcai iskola (I. Tárnok utca 9-11), ma a Budavári Általános Iskola

fotó: Fortepan/Szabó Lóránt

A dél-pesti kórház tervpályázatán győztes Zalaváry Lajos-Csontos Csaba-Dobozy Miklós munka, 1964

via Fővárosi Blog

Nagyothallók Állami Intézete, XIV. Rákospalota utca 101., 1965-1968

via Wikimedia Commons

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének (MTESZ) Astoria sarkára tervezett székháza, Zalaváry Lajos és munkatársainak végül nem megvalósult terve 1970-ből

Ismeretlen Budapest: Kevésen múlt, hogy nem az Astoria sarkán készül el az első magyar minifelhőkarcoló
Az évtizedek óta tartó fővárosi magasház-vita végére máig nem tettek pontot, pedig a hetvenes évek elején már majdnem a város közepére pottyantottak egy futurisztikus tornyot.

A II. világháborúban megsemmisült pesti szállodasor északi végén megszületett Hotel Atrium-Hyatt (ma Sofitel Budapest Chain Bridge), 1979-1982

via Egykor

Úttörők Háza (később Gyermekek Háza, 2008-ban lebontva), Veszprém, 1983

via MMA

Az Astoria sarkára tervezett furcsa székház két évtizeddel a tervek leadása után sem született meg. Az MTESZ a Kossuth tér sarkán lévő, nemrég lebontott épületben nyitotta meg a központját, a Kiskörút és a Rákóczi út találkozásánál lévő terek pedig továbbra is üres volt. A rendszerváltás szele által hozott irodaházépítési láz azonban egy – az akkor pályakezdő Zoboki Gáborral közösen jegyzett – Zalaváry-tervet alakított itt valósággá: így született meg az East-West Business Center (1989-1991, mely azonnal a fővárosi irodaházak mintapéldájává, és egyben az újszülött piacgazdaság emblematikus épületévé vált.

fotó: Irodakereső

A nagykanizsai volt Városi Színház (ép.: Medgyaszay István, 1925-1927) bővítéses rekonstrukciója, 2003-2008

fotók: Építészfórum

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik